Ha egy kudarckerülő személlyel alkotunk párkapcsolatot, akkor készüljünk fel arra, hogy az örökös biztonságkeresés előbb-utóbb kihoz minket a sodrunkból. Az élet komfortzónán belül marad, lassúvá, túlságosan megfontolttá, egyszóval unalmassá válik. Az biztos, hogy extra energiát kíván tőlünk, hiszen ahhoz, hogy haladjon a párkapcsolat, nekünk kell beletenni azt az energiát, amihez a másik fél nem elég…
bővebben

Több cikkemben írtam már a parentifikáció jelenségéről, és kitértem arra, hogy milyen egy parentifikált nő, aki meg akarja menteni a párját, és túl dominánssá válik a párkapcsolatban. A parentifikáció jelensége a férfiakat is ugyanúgy érinti, így a következő írásomban azt fogom körbejárni, mi is jellemző azokra a férfiakra, akik túlzott felelősségvállalásuk miatt magukat cserbenhagyják, miközben…
bővebben

Miért van az, hogy a családban az egyik gyermek a „kedves”, a másikkal pedig úgy bánik a szülő, mintha egy kis felnőtt lenne? Hogy lehet két gyerek között akkora a különbség, hogy az egyik még negyven évesen is az anyuka szoknyáján ül, a másik pedig már tizenhat éves kora óta pénzt keres és támogatja a…
bővebben

Gyakran az a benyomásom a párterápiás üléseken, hogy hiába alkotnak egy párt, mégis mintha teljesen más kapcsolatról számolna be a velem szemben ülő két fél. Míg az egyik halálosan kimerült, a másik feltűnően jól érzi magát a kapcsolatban, ezért sok esetben nem is érti, miért van szükségük párterápiára. Ezek az ellentétes megélések sokszor akkor figyelhetőek…
bővebben