A „gaslighting”, vagyis a gázlángolás olyan pszichológiai terror, aminek következtében az áldozat elveszíti a józan ítélőképességét, megkérdőjelezi saját normalitását, végső esetben elveszti a realitás érzékelését. Az elnevezést az 1944-es Gázláng (Gaslight) című film adta, amiben Ingrid Bergman játszotta a feleség szerepét. A történetben a nárcisztikus férj szofisztikált eszközökkel érte el, hogy felesége kételkedjen a valóság…
bővebben
„Ki az az egy, ki ne játsszon ” – A kiközösítés, kirekesztés pszichológiája
A kiközösítés egyre gyakoribb: rengetegen élnek, akik Ady Endre szavaival élve „kövér könnyel , sóvár vággyal” figyelik mások barátságokban lelt örömét, miközben nekik csak a remény marad, hogy egyszer megtalálhatják a közösségben a helyüket. Elhatároztam, hogy nemcsak szakemberként, hanem az átélő szempontjából is bemutatom ezt a manapság mind többször előforduló jelenséget, hiszen a kirekesztettség még…
bővebben
Verbális bántalmazás – A láthatatlan gyilkos
“Vidám” témát hoztam, ami nem más, mint a verbális bántalmazás. Azért hívom láthatatlan gyilkosnak, mert ellentétben a fizikai bántalmazással, itt nincsenek külsérelmi nyomok, ez “csak” belül zajlik, így aztán beszélni is nehezebb róla, valamint az igazságszolgáltatás és a bocsánatkérés is sok esetben teljesen elmarad. Mi pontosan a verbális bántalmazás? Nehéz ezt megfogalmazni, talán úgy lehetne definiálni,…
bővebben
„Egyszerű, de nagyon agresszív eszközökkel” – A kapcsolati erőszak egy óriási tabu. Ne hagyjuk, hogy az maradjon!
„A szeretet nem árt” – hirdeti a kapcsolati erőszak elleni küzdelem jegyében szervezett kampányában az Ökumenikus Segélyszervezet, amely a figyelemfelhívás mellett érdemi segítséget is nyújt az érintett áldozatok számára, emellett a prevencióra is kiemelt figyelmet fordítanak. Fontos, hogy az érintettek, és az ő környezetükben élők megismerjék a bántalmazó kapcsolatok alattomosan szerveződő dinamikáját, többek között azt, hogy…
bővebben
Szavak, amik fájnak – 5 dolog, amit tudnod kell a verbális bántalmazásról
A szavaknak ereje van. A magasba emelhetnek minket, de akár a mélybe is taszíthatnak. Gyógyíthatnak vagy megsebezhetnek. Egy sértő mondat nagyon „ütős“ tud lenni – érezhetjük a gyomrunkban egy jól kivitelezett, fájdalmas bal egyenesként is. Vagy mindez csak túlérzékenység, szentimentális okoskodás lenne? Mi a tudományos álláspont a szóbeli bántalmazásról?
You must be logged in to post a comment.