Mutasd, hogy táncolsz, megmondom ki vagy! – A tánc, mint személyiségteszt

Szerző: | 2016. 09. 11. | Test&Lélek | Olvasási idő: 6 perc

Áttáncolt éjszakák, ringató ritmusok, összesimuló párok… A kezdőtől a haladóig, a fiataltól az idősig, a botlábútól a talentumig sokan és sokféleképpen táncolnak. Vannak, akik egymásra találnak, és vannak, akik a táncparketten egyszerűen nem tudnak egymással mit kezdeni. De biztos, hogy ez csak a tánctudásunkon múlik? Mit árul el rólunk és a személyiségünkről az, ahogyan táncolunk? Miért fontos a táncban a klasszikus férfi-női szerepek felvállalása? Vajon nyomon lehet követni valakinek a személyiségjegyeit a táncparketten is? S ha igen, milyen formában, milyen mértékben?

A photo by Jessica Polar. unsplash.com/photos/l5d9Zp7HO6o

Erre a kérdésre keresték a választ egy finn kutatócsoport tagjai is, akik vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy az egyének táncmozdulatait a korábbi képzettség mellett egyéb tényezők is befolyásolhatják, például hormonális és genetikai hatások. Vélekedésük szerint a táncparketten bemutatott mozdulatok a ritmusérzéknél jóval többet árulnak el valakiről.

A kutatás szerint az egyén zenére való mozdulatsora, vagyis a tánc, a személyiségvonások egyfajta előrejelzője lehet.

Dr. Geoff Lucas és munkatársai kutatásuk során azt találták, hogy bizonyos táncmozdulatok kapcsolatba hozhatók a Big Five személyiségteszt skáláinak (nyitottság, extroverzió, barátságosság, neurocitás, lelkiismeretesség) bizonyos értékeivel. Eredményeikből kiderül, hogy a különböző dimenziókon elért magas pontértékek más és más mozdulatsorral jártak együtt. A nyitottsággal jellemezhető emberek például kiemelkedően sokat mozgatták a kezüket, karjukat, míg a lelkiismeretességben kimagasló egyének a kezeiket kinyújtva minél nagyobb helyet igyekeztek a magukénak tudni a táncparketten.

Az extrovertált egyének sokat mozgatták kezüket, lábukat, és a fejüket is, nagy teret foglalva, a kezeiket egymástól minél nagyobb távolságban tartva.

Egy másik megközelítés, az evolúciós pszichológia szerint a tánc nem a személyiségvonásokkal, sokkal inkább a szexualitással kapcsolódik össze. Szakértők szerint a szexuális kiválasztás-kiválasztódás esetében fontos szerepe van annak, hogyan érzékeli a nő a férfi attraktivitását, melyről bizony a férfi táncmozdulatai is árulkodhatnak.
Hiszen a táncparketten bemutatott mozgáselemek információval szolgálnak az egészségi állapotról, állóképességről, erőről, a reakciók sebességéről. Ezek pedig mind annak mutatói, milyen „harcos” lenne a férfi, mennyire nyújt biztonságot, mennyire ébreszt bizalmat, és hogy meg tudná-e védeni a nőt egy veszélyes helyzetben.  Ha elfogadjuk az állítást, miszerint a tánctudáson kívül az egyén egyéb tulajdonságai is megmutatkoznak a táncparketten, akkor már meg is kaptuk a magyarázatot arra a kérdésre, miért tartjuk vonzónak az egyik táncost, míg a másikat nem – függetlenül az adott partner tánctudásától.

Mit mond a szakértő?

Komjáthi Zsófia hosszú évek óta foglalkozik tánccal, jelenleg a Royal Dance Studio egyik vezető salsa és bacata oktatója. Tapasztalatai alapján elmondta, hogy az egyén személyisége és az, hogy valaki macho vagy “anyámasszonykatonája”, díva vagy visszafogott “petrezselyemárus” – csak hogy néhány klasszikus sztereotípiát említsünk -, főleg a kezdő táncosok esetében domináns.

Amikor a tánctudás még egészen alapszinten mozog, az egyén csak a kezdő lépéseket, mozdulatokat ismeri, kevéssé van tisztában a tánc szabályaival, kötöttségeivel, így nagyobb esély van a személyiségjegyek kibontakoztatására, ezek megnyilvánulása sokkal szembetűnőbb.

Ezzel szemben a haladóknál már egészen másfajta módon nyilvánulnak meg különböző karakterek; a magasabb szintű táncoktatásban részesülők sokkal határozottabban vetik alá magukat a tánc adta kötelezettségeknek, háttérbe szorítva önös érdekeiket. Esetükben jellemző lehet például egy díszítő karmozdulat a nőknél, mely az egyén kreativitásáról, finomságról árulkodik, vagy a gátlások levetkőzésének képessége, ha a csípő megtekeréséről van szó. Alárendelődés, a rezdülések, jelzések megfigyelése, értelmezése, a követés képessége jelenhet meg. Egy képzettebb férfi esetében is feltűnnek bizonyos jellemzők – a magabiztosság, a vezetésre való készség, a biztonság megteremtésének képessége, vagy a figyelem, mely csak a táncpartnerre irányul.

A sikeres improvizáció létrejöttéhez Zsófi elmondása szerint nagyon fontos a klasszikus férfi-női szerepek felvállalása – a férfi vezet, a nő pedig követi.

Ez manapság a hétköznapjainkban nem feltétlenül van így, gondoljunk csak a női vezetőkre, akik cégeket, vagy családanyákra, akik gyerekeket irányítanak nap mint nap, majd elmennek egy táncórára, ahol a napi rutintól eltérően át kell engedni a kontrollt és a vezető szerepet. A férfinak pedig, ha kell, önmagát levetkőzve kell rászolgálnia a bizalomra és magára vállalni a vezető szerepet.

Összességében tehát elmondható, hogy mint minden megnyilvánulásunkban, legyen az verbális, írott, vagy akár mozgást igénylő, a táncban is, eltérő mértékben és formában, de megmutatkozhatnak jellemvonásaink. Ezeket természetesen számos hatás befolyásolhatja – tánctudásunk, korábbi tapasztalataink, fiziológiai beállítottságaink mind-mind hatással lehetnek arra, ahogyan a táncparketten mozgunk.

Via: orlanisheaghdha.com; jyu.fi; erg.bme.hu

Luck, G., Saarikallio, S., Burger, B., Thompson, M. R., & Toiviainen, P. (2010). Effects of the Big Five and musical genre on music-induced movement. Journal of Research in Personality. DOI: 10.1016/j.jrp.2010.10.001

Fotó: itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Makai Míra

Pin It on Pinterest

Share This