Amikor a szuperség győz – avagy a tökéletes szülő jellemzői

Szerző: | 2016. 09. 29. | Család&Gyerek | Olvasási idő: 7 perc

A tanév kezdetén gyakran még erőteljesebben jelenhet meg az érzés, hogy teljesítenünk kell. Érdemes azon is elgondolkodni: kinek is kell teljesíteni és megfelelni? A gyereknek és/ vagy a szülőnek? Vajon a mindig tökéletesen teljesítő „szupergyereknek” szuperszülője van? Milyen is egy szuperszülő? Vajon a gyereknek jó, ha a szülője szuperszülő? Erre ad választ L. Stipkovits Erika Szeretettel sebezve című könyvében.

szuperszulo1

Szuperszülő jellemzői

A szuperszülő, avagy a tökéletes szülő nárcisztikus jegyekkel bír. Legfőbb ismérve, hogy mindenkinél mindent jobban tud, tévedni sosem szokott, csodálja magát, és másoktól is elvárja, hogy dicsőítsék.

De milyen is volt a tökéletes szülő gyermekkora? Az ilyen felnőtt számára szülei gyakran nem biztosítottak elegendő feltétel nélküli szeretetet, vagy épp érdemtelenül csodálták őt. Kettősségben él: magabiztosnak tűnik, de csak kisebbrendűségi érzését rejti el, miközben jól teljesít, mégis bizonytalan. Minél inkább nő a bizonytalansága, annál inkább kompenzálja ezt arrogáns viselkedésével.

A világa énközpontú, folyamatos elismerésre és irányításra vágyik. Az irányítás miatt fontos számára a pénzkeresés, mert ez biztosítja a kontroll lehetőségét. Mivel saját képességeit túlidealizálja, nem képes a felelősségvállalásra. Mindenki mást hibáztat, magát sosem. Ha a környezettől nem kap elismerést, megsértődik, az érzelmi zsarolás eszközével is él.

Empátiája korlátozott, nehezen érti meg mások érzéseit, és a dicséretet is teljesítménytől teszi függővé. Nehezen tud vigasztalni másokat.

Itt olvashatod korábbi cikkünket, ami segít felismerni a nárcisztikus vonásokat.

Milyen hatással van a szuperszülő gyermeke gyermekkorára?

A szuperszülő akarata ellenére is súlyosan elbizonytalanítja gyermekét. A gyermeknek óvatosnak kell lennie, mert ha megsérti szülőjét, akkor büntetésben, szeretetmegvonásban lesz része. Ebből kifolyólag két érzelem dominál náluk: a kétely és a bűntudat. Gyakran kellemetlen helyzetbe hozza, vitákba keveredik a szülő a gyermek számára kedvelt más felnőttekkel, például tanárokkal, a gyerek pedig gyakran megszégyenül emiatt.

A tökéletes szülő odafigyel gyermeke fejlődésére, teljesítményére, de csak arra, ami dicsekvésre ad neki lehetőséget mások előtt. Gyermeke sikereiben játszott szerepét eltúlozza, gyakran tudattalanul saját beteljesíthetetlen vágyai megvalósítására ösztönzi, sőt gyakran verseng is vele.

A gyermekei életében folyamatosan jelen van, törekszik ezt feladatokkal vagy kéretlen tanácsokkal be is biztosítani. A gyermeke kísérleteivel, próbálkozásaival szemben türelmetlen. Még ha viccelődve is, de éles, kritikus megjegyzéseket tesz.

szuperszulo2

A szuperszülő gyermeke a munkahelyen

A nárcisztikus szuperszülő gyereke kétféleképpen reagálhat az élete minden területén: egyrészt maga is könnyen válhat nárcisztikussá – a szülői leértékelés hatására örökösen kételkedhet magában, és emiatt felveheti a látszatmagabiztosság „köpenyét”; lehet jó modorú, de akár arrogáns is.

Másrészt a bizonytalanság miatt önként alárendelődhet minden helyzetben. A kételyeket a másoknak való megfelelés által igyekezhet oldani. De amiatt is állandóan szorongást élhet meg, hogy vajon sikerült-e megfelelnie.

Így a munkahelyen egyrészt az irányító, mindenttudó, felelősséget kerülő módon viselkedhetnek, vagy az alárendelődő, csendes, kellemetlen feladatokat is elvállaló „igásló” szerepébe kerülhetnek, aki sosem mer kezdeményezni, de mindent elvállal, amit csak rátestálnak.

A tökéletes szülő gyermekének szerelmi élete

Amikor a szuperség győz, a nárcisztikus jegyek dominálnak.

A nárcisztikus társak kezdetben romantikusan, nagy rajongással fordulnak a partnerük felé, aki ettől különlegesnek érzi magát. Szenvedélyes csábítók, de a csábítás valójában eszköz, hogy újra és újra önmagukkal essenek szerelembe. Arra vágynak, hogy kedvesük csodálja őket, és megadja mindazt a figyelmet, szeretetet, amit saját szüleiktől nem kaptak meg. Párjukat az imádó visszhang alárendelt szerepébe kényszerítik.

Bár vágynak a bensőséges kapcsolatra, ugyanakkor menekülnek is előle. Gyakran csalódnak, mert bizonytalanok és bizalmatlanok, s egy idő után imádott társukat erősen, indulatosan leértékelik. Partnereik gyakran áldozat típusú emberek, akik tudattalanul tovább erősítik párjuk nárcizmusát.

love

A másik út: az érzelmi kötéltánc

Felnőttként szeretetet szeretnénk kapni, ezért igyekeznek megfelelni a társuknak, így gyakran előfordul, hogy nárcisztikus partnert választanak maguk mellé.

A szeretet reményében túlalkalmazkodóvá válnak, és az ismerős alárendelt gyermeki pozícióba kerülhetnek. Nehezen, vagy egyáltalán nem fejezik ki ellenvéleményüket, mert félnek a párjuk elvesztésétől, mintha folyamatosan érzelmi kötéltáncot járnának, ahol egyetlen lépés is végzetes lehet, mindent elveszíthetnek. Nem bíznak saját képességeikben, bizonytalanok, épp ezért választhatnak egy olyan párt, aki kellően határozott(nak tűnik). Megfigyelhető egyfajta „alkukötés” is, miszerint: „mindent megtennék, ha érezhetném, hogy valaki szeret”.

Hogyan élhetünk felnőttként boldogabb életet, ha a szüleink szuperszülők?

  • Tanuljuk meg érzéseinket elkülöníteni a szüleinkétől, így érzelmileg kevésbé leszünk kiszolgáltatva a hangulataiknak. Mi csak a saját érzéseinkért és viselkedésünkért vállaljunk felelősséget.
  • Törekedjünk arra, hogy a cselekedeteinket ne mások véleménye határozza meg, ennek érdekében kerüljünk mélyebb kapcsolatba önmagunkkal, fejlesszük önbizalmunkat.
  • Engedjük el az indulatainkat, és bocsássunk meg. Lássuk meg bennük a szeretetre éhes kisgyermeket, aki nem kapott elég figyelmet, és gyűjtsük össze szuperszülőnk előnyös tulajdonságait.
  • Beszéljük meg az érzéseinket azzal kapcsolatban, hogy a szuperszülőnk mindenbe beleszól. Segítsünk neki abban, hogy akkor segítsen bennünket, amikor tényleg szükségünk van rá, és abban, hogy miként tegye ezt.

L. Stipkovits Erika Szeretettel sebezve (HVG, 2015) című könyve nyomán a Mártír, Borostyán és Jó fej szülőtípusról is olvashatsz nálunk.

Fotó: itt, itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Bacsinszki Petra

Pin It on Pinterest

Share This