„A tolerancia nem a megoldásról, hanem a megoldás közös kereséséről szól” – Ma van a tolerancia nemzetközi napja

Az UNESCO kezdeményezésére 1996 óta minden évben november 16-án ünnepeljük a tolerancia világnapját. A szervezet célja elsősorban az volt, hogy a világnap segítségével felhívják az emberek figyelmét az intolerancia terjedésére és veszélyeire. Azóta több mint húsz év telt el – vajon beteljesítette célját a tolerancia világnapja? Mit jelent ma az embereknek ez a szó? Jelent egyáltalán valamit?

Most jön a szöveg, hogy „szeressünk minden embert egyformán”?

A tolerancia szó hallatán sokan érzik magukat kellemetlenül. Ez nem meglepő, hiszen a leggyakrabban olyankor kerülhet elő ez a téma, amikor valaki megpróbál meggyőzni minket, hogy legyünk megértőek valamivel kapcsolatban, ami számunkra teljesen elfogadhatatlannak tűnik. Pedig a tolerancia nem egyenlő az elfogadással.

A tolerancia elsősorban azt jelenti, hogy bármennyire nem értünk is egyet valakivel, tartsuk tiszteletben az arra való jogát, hogy azt gondoljon, abban higgyen, amit ő maga helyesnek tart, még akkor is, ha meg vagyunk győződve arról, hogy téved.

Napjainkban sokan úgy érzik, a tolerancia jegyében minden politikai, etnikai vagy vallási nézőpontot egyformán helyesnek kellene tartaniuk, mert ha nem így tesznek, intoleránsnak bélyegzik őket. Az egyes nézőpontok között azonban óriási különbség lehet, sőt, néhányuk valóban közelebb állhat az igazsághoz, mint a többi. Az intolerancia ott kezdődik, amikor kijelentjük, hogy az adott kérdésben kizárólag mi ismerhetjük a teljes igazságot.

A helyes út nem az, hogy mások arcába kiabáljuk a vélt vagy valós igazunkat, vagy hogy elzárkózunk egy bizonyos nézőponttól azért, mert néhány képviselője arrogánsan, intoleránsan viselkedik. A legfontosabb, hogy egymáshoz tudjunk szólni, beszélgetni, vitázni, és közösen közelebb kerülni az igazsághoz.

A hétmilliárd másik

Miért olyan fontos a párbeszéd? Erre a kérdésre talán a 7 billion Others, azaz a 7 milliárd Másik projekt adja meg a legjobb választ, már a puszta elnevezésével is. A 7 billion Others projekt 2003-ban indult útjára, azzal a célkitűzéssel, hogy a világ minden táján megszólaltasson embereket, és megtalálja, mi lehet közös bennük, akár több ezer kilométernyi távolságra élve egymástól, és mi az, amiben különböznek.

A program munkatársai 84 országban 6000 interjút készítettek, amelyekben minden interjúalany ugyanarra a 45 kérdésre válaszol az életével, reményeivel, félelmeivel kapcsolatban. A válaszok pedig meglepően hasonlóak a világ minden táján. Család, gyerekek, szeretet, boldogság, egészség, siker – a legtöbbünk vágyai és tervei között ezek a dolgok szerepelnek, legyen az illető afgán farmer, német előadóművész, vagy akár kínai kereskedő.

Gyűlölet

A sok hasonlóság mellett azonban számos olyan vonásunk is lehet, amiben különbözünk a többi embertől. Ez lehet első pillantásra szembetűnő különbség, mint például a bőrszínünk, de lehet kevésbé észrevehető is, mint például a vallásunk vagy a szexuális orientációnk. Aki „kilóg”, nagyobb valószínűséggel válhat intoleráns megnyilvánulások, vagy akár agresszió célpontjává.

A toleranciáról nem lehet anélkül beszélni, hogy szóba ne kerülnének a gyűlöletbűntények – és a rájuk vonatkozó sokkoló adatok. Gyűlöletbűnténynek azt tekintjük, amikor valakit bántanak vagy megfélemlítenek a származása, vallása, neme vagy szexuális orientációja miatt. Nehéz elhinni, hogy napjainkban megtörténhet ilyesmi, azt pedig különösen, hogy mennyire gyakran.

Minden egyes nap legalább nyolc fekete, három fehér bőrű, három homoszexuális és három zsidó vallású ember esik gyűlöletbűntény áldozatául. Átlagosan minden órában elkövetnek valahol egy gyűlöletbűntényt.

Az életkori adatok szintén árulkodóak: az összes ismert elkövető 33%-a 18 év alatti. Ugyanez az arány jellemző a gyűlöletbűntények áldozatainak körében is.

Nehéz kérdések

Akár az intoleráns, gyűlöletkeltő ideológiákat, akár a gyűlöletből fakadó bűncselekményeket nézzük, a gyerekek különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. Ők még elsősorban a felnőttek szűrőjén keresztül szemlélik a világot, így az ő esetükben is kulcsfontosságú, hogy minél többet beszélgessünk, és megválaszoljuk a felmerülő kérdéseiket.

Vannak azonban olyan témák, amelyekben nagyon nehéz megtalálni a „helyes” választ. Mi a helyzet például a terrorizmussal? A származással, vallással szembeni tolerancia a legtöbb ember számára nem jelent problémát. De mi történik, ha egy bizonyos embercsoporthoz bizonytalanság, félelem kapcsolódik, éppen a származásuk és a vallásuk miatt?

Te mennyire vagy toleráns? Teszteld magad!

A legtöbb olyan téma, amelyet a tolerancia kérdésköre érint, hasonló dilemmákat vethet fel. Teszteld magad te is: Te mennyire vagy toleráns? Válaszolj őszintén az alábbi kérdésekre!

– Eltévedtél, és keresel valakit az utcán, akitől útbaigazítást kérhetnél. A közelben mindössze két ember tartózkodik, akik közül az egyik láthatóan túlsúlyos. Melyikükhöz fordulsz segítségért?

– Egy beszélgetés során valaki azt mondja, nem fair, hogy a nők ugyanazért a munkáért lényegesen kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak. Egy másik jelenlévő szerint azonban ennek az az oka, hogy a nők jellemzően rosszabbul fizetett állásokat választanak. Egyformán nyitott vagy a két álláspontra?

– Egy beszélgetés során valaki azt mondja, sokkal többet tehetnénk a globális felmelegedés ügyében. Egy másik jelenlévő szerint viszont minden csupán az erőforrások pazarlása lenne, amelyek más ügyekbe fektetve inkább megtérülnének. Egyformán nyitott vagy a két álláspontra?

– Egy beszélgetés során valaki azt mondja, kizárólag a nő joga eldönteni, elvégeztet-e egy abortuszt. Egy másik jelenlévő szerint azonban az abortusz gyilkosság. Végighallgatnád, mivel támasztják alá ezeket az álláspontokat?

– Egy beszélgetés során valaki azt mondja, meg kell állítani a radikális iszlám terjedését. Egy másik jelenlévő szerint azonban, ha az ISIS el is pusztul, egy másik radikális csoport veszi át helyette a hatalmat. Végighallgatnád, mivel támasztják alá ezeket az álláspontokat?

Válaszok?

A tesztek után általában az értékelés és a helyes válaszok pontszámai következnek. A fenti toleranciateszt esetében azonban nem. A válaszadás célja itt nem az, hogy megtaláljuk a helyes feleletet, hanem az, hogy végiggondoljuk ezeket a nehéz és bonyolult, de nagyon fontos kérdéseket, és megjelenítsük képzeletben a róluk szóló beszélgetéseket.

A tolerancia nem a megoldásról, hanem a megoldás közös kereséséről szól. Nem valamiféle erőltetett elfogadást jelent, hanem lehetőséget, hogy mindannyian elmondhassuk, amit gondolunk, meghallgassuk mások gondolatait is, és egyikünknek se kelljen félnie attól, hogy őszintén beszéljünk.

A 7 billion Others projekt honlapján folyamatosan pörög egy számláló, amely azt mutatja, mennyi ember él az adott pillanatban a Földön. Ez a szám jelenleg bőven hétmilliárd felett jár, és egyre csak növekszik. Ekkora emberrengetegben nem szabad elfelejtenünk, hogy ha gyakran úgy tűnik is, mindenben különbözünk, mégis kereshetünk, és találhatunk közös pontokat. Nem lehet véletlen, hogy a „Mit jelent számodra a szeretet?” kérdésre olyan hasonló válaszokat adunk a világ minden táján.