Mielőtt gyermekünk születne, egyértelműnek tűnik, hogy utódunk érkezésével harmonikus családdá válunk majd. Megfogadjuk, hogy nem fogjuk anyucinak-apucinak szólítani egymást és titkos randikon őrizzük a lángot. De vajon mennyi olyan tényező merül fel egy gyermek érkezése kapcsán, ami szorongásokat okozhat a szülőknek, és szunnyadó aknaként van jelen a párkapcsolatban is? Hogyan változtassunk, miként kommunikáljunk új szerepeinkben? Köhler Kata, pszichológus szakértővel, a Mamakör csoportok egyik vezetőjével jártuk körbe a témát. 

A legjobb dolog, ami valaha történhetett velem – állítja sok szülő, miközben meghatottsággal keveredő büszkeséggel nézi gyermekét. Ennek tükrében elgondolkodtató adat, hogy a párkapcsolatok 90 százaléka jelentősen megromlik a gyerekvállalást követően – legalábbis ez derül ki a Denveri Egyetem kutatásából. Az idilli kép fenntartása már-már elvárás a társadalom részéről, miközben a friss szülőknek számtalan megpróbáltatással kell megküzdeniük.

parkapcsolat_gyerek_erkezese_2

 De hogy lehet erre lelkileg felkészülni?

Orvosi és védőnői vizsgálatok egész során esünk át a terhesség alatt, de a gyerekvállalást kísérő lelki problémákra nem készít fel minket senki

– pedig néhány alapvető információval, kellő bátorsággal és nyílt kommunikációval a kilátástalannak tűnő helyzetek is megváltoztathatóak lehetnek – erősíti meg Köhler Kata, pszichológus szakértő.

Beszélj hozzá, de ne virágnyelven, hanem nyíltan!          

Egy gyerek érkezése mindent megbolygat – részben átmenetileg, de ebben az átmeneti állapotban szorongatónak érezhetjük a legkisebb problémát is – magyarázza Köhler Kata. A legfontosabb, hogy ne tartsuk magunkban a dolgokat, ne forduljunk befelé! A nyílt kommunikáció a legnagyobb lépés előre: gyakran kiderül, hogy a férfi sokkal megértőbbnek, türelmesebbnek bizonyul egy tisztázó beszélgetés után, mint amit feltételeztünk róla.  Lehet, hogy az apa egyszerűen nem érti, vagy nem látja át az adott helyzet nehézségeit, és nem tudja, hogyan segíthetne.

parkapcsolat_gyerek_erkezese

Ha például a mi párunk olyan apuka, aki nem tud felkelni éjszaka a babához, mert másnap dolgozik, akkor megkérhetjük, hogy „cserébe” hétvégén egy-két órát vállaljon át, például vigye el sétálni a gyereket. Amellett, hogy egy ilyen egyezség könnyebben elfogadhatóvá teszi a helyzetet, ezekben az órákban végre pihenhetünk egyet, vagy „egyszerűen csak” egyedül maradhatunk öt percnél tovább a fürdőszobában.

Szorongató szexualitás

A kommunikáció és a szaporodó viták mellett, a testiség kérdése is neuralgikus ponttá válhat egy párkapcsolatban, a baba érkezését követően – sőt, előtte is. Előfordulhat, hogy a leendő apának már a terhesség alatt nehézzé válik az intimitás a párjával.

Vannak olyan férfiak, akik bűntudattal kezelik, hogy gyermekük anyja egyben a szeretőjük is, féltik a babát és aggódva figyelik az anyai test változásait.

– emeli ki a pszichológus. – Már egy tisztázó beszélgetés is megoldást jelenthet, de ideiglenesen új utakat is találhatunk egymáshoz. Ne maradjuk egyedül a kételyeinkkel, amikor nem tudjuk, hogy miért is nem közeledik felénk a párunk. Hajlamosak vagyunk magunkra venni, azt gondolni, hogy már biztos nem vagyunk elég vonzóak…

parkapcsolat_gyerek_erkezese_3

A baba megszületése után az anya is ellentmondásos érzéseket élhet át a szoptatás és hormonváltozások időszaka alatt.

 Kevesen mondják ki, de sokaknak nehéz megélni, hogy a mellüket valami egész másra használják, mint korábban, és emiatt, a baba etetését nehéz összeegyeztetni a férfival való szexuális kapcsolattal.

– folytatja Köhler Kata – Nagyon jó, ha tudjuk, nem velünk van baj, teljesen normálisak és általában átmenetiek ezek az érzések. Ha párunkkal megosztható, hogy mi nem esik jól ez együttlét során, cserében kipróbálhatunk olyan új dolgokat, amik nem okoznak gátlásokat.

 Lassabban formálódó apai érzések

Bár felhígultak a nemi szerepek az elmúlt időszakban, nem minden apától elvárható, hogy születés után rögtön késztetést érezzen a pelenkázásra, a sokszor nagy türelmet igénylő altatásra, a babával való szoros összehangolódásra – hangsúlyozza Köhler Kata.

Csalódottságot érezhetünk, ha párunk nem bizonyul „trendi” anyás apának, de ettől még rendelkezhet más fontos, biztonságot jelentő férfias tulajdonsággal. Legyünk türelmesek!

Ahogy olykor a feltétlen anyai szeretet kialakulásához, az apai érzések formálódásához is idő kell, nem mindig születnek meg ezek az érzések a babával egy időben. Nagy a felelősségünk abban, hogy át merjük adni időnként a babával való feladatainkat, és engedjük, hogy a férfi kompetens apának érezhesse magát.

apuka kötődés

Ne akarjuk, hogy elsőre mindent ugyanolyan jól csináljon, mint mi, hiszen nincs akkora rutinja a feladatokban, nem tölt annyi időt a gyerekével. De ha átélheti apaként, hogy ő is képes elaltatni, megnyugtatni, felöltöztetni a kicsit, akkor sokkal szívesebben is vállalkozik ezekre a feladatokra, és mindeközben a kapcsolatuk is mélyül. Sokszor például pont a kevésbé befeszült, nagy és biztonságot jelentő apai kezekben tud elaludni egy vigasztalhatatlanul síró baba. Ha a ránk omló háztartási és gyerek körüli feladatokat ténylegesen megoszthatjuk, szabadidőre tehetünk szert és a férfi sem éli meg kudarcként a tehetetlenségét.

Nincs szükség mártír anyukákra, ráadásul a felelősség megosztása nagy terhet vehet le a vállunkról. Egyúttal csökkentheti az anyaságunkkal együtt járó “létszorongásunkat” is, ami a tőlünk mindenben függő pici élet iránti felelősségünkből táplálkozik – emeli ki a szakértő.

Egzisztenciális nyomás

Nagyon felborul a megszokott szimmetria a kisgyerekek mellett, és ez az egyensúlyvesztés – a szexualitáshoz hasonlóan érzékeny területen – a pénzügyek kezelésében is jelentkezik. Miközben a férfire egzisztenciális nyomás nehezedik – hiszen a szülés utáni időszakban többnyire az ő felelőssége a család fenntartása – otthon is meg kell felelnie: szeretne többet segíteni, a családjával lenni.  A nő eközben őrlődik, a szüntelen rutinfeladatok, a baba körüli figyelem és az alváshiány (ördögi)körforgásában, és mindennek tetejébe még egyfajta anyagi függéssel is szembe kell néznie.

Sok anyuka még magának sem meri bevallani, hogy milyen rosszul viseli ezt a függést, a korábban megszokott önálló, kereső életformával szemben. Nehéz lehet például pénzt kérni a másiktól, ha eddig magunk osztottuk be a saját keresetünket.

Fontos, hogy erről is tudjunk beszélni, mert találhatunk rá közös megoldást, ami lehet egy rendszeres utalás, vagy közös boríték – javasolja a szakértő. Nincs biztos recept a munkához való visszatérés időpontját illetően sem, az anyagi helyzetünk mellett, hallgassunk a saját belső igényeinkre, és osszuk meg ezeket nyíltan az apával is. Lehet, hogy olyan közös megoldás, munkaszervezés születhet, amire korábban nem is gondoltunk volna. (Ezekről az ötletekről bővebben olvashattok ebben az interjúban)

Az anyám is így csinálta!

A többség még tiniként megfogadja: én ezt biztosan másképp csinálom majd, mint a szüleim! Nem árt, ha végiggondoljuk, hogy mi az, amit jónak találtunk a szüleink kapcsolatában: munkabeosztás, konfliktuskezelés, az érzések – intimitás kimutatása és egyéb témákat tekintve – véli a szakértő. Biztosan akad olyasmi, amit szüleink vagy esetleg az anyósunk csinál/csinált jól és továbbvinnénk, de van olyan része is a kapott mintáinknak, amivel szakítani szeretnénk.

Ha párunkkal végig tudjuk tekinteni, hogy milyen más-más mintákból építkezünk, megtalálhatjuk azokat, amelyeket közös életünkben is fontosnak gondolunk, vagy összegyúrhatjuk olyanná, amelyet gyerekünknek szeretnénk átadni.

Egymásra szánt idő, fix randi programok, fektetés utáni meghitt pillanatok. Ezek segíthetnek visszahozni a fájóan hiányzó harmóniát, de sajnos ez a nehezítő körülmények és a felsorolt tényezők miatt bizony csak ritkán vagy nehézkesen jön össze. Erősítsen minket a tudat: ez az időszak senkinek sem könnyű – de sokat segíthet, ha valakivel megosztjuk ezeket a nehézségeket.

Ne maradjunk egyedül a problémáinkkal! Beszélgessünk a párunkkal, rokonokkal, ismerősökkel. Keressünk olyan társaságot, ahol hasonló élethelyzetben lévő anyukákkal találkozhatunk, de ha ez nem elég, nyugodtan forduljunk szakemberhez segítségért – javasolja szakértőnk, aki a Mamakör pszichológusaként kifejezetten a szüléssel kapcsolatos lelki nehézségekre fókuszáló csoportokat tart.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Fotó forrás: itt, itt, itt és itt

Szólj hozzá!

Pin It on Pinterest