„A szégyen olyan, mint egy nehéz, láthatatlan kabát, ami nem enged minket látszani” – Beszéljünk végre a szégyenről!

„A szégyen olyan, mint egy nehéz, láthatatlan kabát, ami nem enged minket látszani” – Beszéljünk végre a szégyenről!

Szerző: | 2021. 04. 27. |

„Amennyire kártékony, legalább annyira észrevétlenül simul bele az életünkbe” – állapítottuk meg a szégyenről Lélekerősítő podcast-sorozatunk egyik adásában. A szégyen olyan érzésünk, amelyre meglehetősen nehéz rámutatnunk, pedig ha nem tudatosítjuk, megmérgezheti egész lényünket és életünket. A szégyen természetéből fogva nem engedi, hogy megosszuk másokkal – éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy nyíltan és alaposan beszéljünk róla,…
bővebben

Futni nemcsak lábbal, de ésszel is kell – A futás tudománya című könyvet ajánljuk

Futni nemcsak lábbal, de ésszel is kell – A futás tudománya című könyvet ajánljuk

Szerző: | 2021. 04. 16. |

Futunk. Egyre többen, egyre többet. Kocogunk, hogy végre elérjük a szemünk előtt lebegő célt, legyen az csökkenő stressz-szint, a vágyott alak, a rendszer, amit a mozgás hoz a mindennapjainkba, vagy épp egy befutóérem és a velejáró sikerélmény. Szaladunk, hogy egy ponton végre utolérjük a tükröt, amelyet a saját gondolatainkkal töltött futóidő tart elénk. Sprintelünk, habzsoljuk…
bővebben

Dr. Belső Nóra: „A lélek mindig önmaga megvédésén dolgozik” – A személyiségzavarok kialakulásáról beszélgettünk

Dr. Belső Nóra: „A lélek mindig önmaga megvédésén dolgozik” – A személyiségzavarok kialakulásáról beszélgettünk

Szerző: | 2021. 03. 22. |

A népesség mintegy tizenöt-húsz százalékát érinti, vagyis nagyjából csaknem minden ötödik ember küzd valamilyen személyiségzavarral. A környezetnek sokszor fájdalmas, olykor traumatikus helyzeteket hozó állapot a zavarral élő számára is nehéz, körükben a depresszió vagy a szerfüggőség is gyakoribb. Dr. Belső Nóra pszichiáterrel, számos könyv és szakirodalmi fejezet szerzőjével beszélgettünk arról, milyen út vezet a személyiségzavar…
bővebben

Miért hiszem, hogy a legkisebb dolog is végzetes lehet? – A katasztrofizálás kezelése

Miért hiszem, hogy a legkisebb dolog is végzetes lehet? – A katasztrofizálás kezelése

Szerző: | 2021. 03. 18. |

A főnököm beszélni szeretne velem – ki fognak rúgni. Kis nyomást érzek a mellkasomban – valószínűleg szívroham jele. Közbejött neki valami, és lemondta a randit – örökre egyedül maradok. Nem veszi fel a telefont – biztosan kórházba került.  Szóba se jöhet, hogy beteg legyek – éhen halna a családom. Hogyan jutunk el egy kisebb kellemetlenség…
bővebben

„Test és lélek nincsen egymás nélkül” – Nőnapi interjú Gáspár Anna gyógytornász-fizioterapeutával

„Test és lélek nincsen egymás nélkül” – Nőnapi interjú Gáspár Anna gyógytornász-fizioterapeutával

Szerző: | 2021. 03. 08. |

Szeretjük és gyűlöljük, kérdőre vonjuk és megdicsérjük, hegyeket mozgatunk meg vele és embereket ringatunk álomba rajta, miközben elvárásokat támasztunk felé. De vajon ismerjük igazán? Figyeljük az igényeit? Gondoskodunk róla, ahogy ő rólunk, aki helyet ad a mindent bíró, kifürkészhetetlen női léleknek? Erről is beszélgettünk Gáspár Anna gyógytornász-fizioterapeutával, akinek segítségével a kamaszlányok, a dolgozó nők, a…
bővebben

Szezonális depresszió: hogyan enyhíthetjük vagy előzhetjük meg a tüneteket?

Szezonális depresszió: hogyan enyhíthetjük vagy előzhetjük meg a tüneteket?

Szerző: | 2020. 12. 15. |

Bár a kezdeti sokk után a világ „beletanult” a járványhelyzet kezelésébe, a COVID-19 és következményei okozta feszültség, a lehetőségeink és a kijárás korlátozása, a társas kapcsolataink beszűkülése érezhetően nyomot hagyott pszichénken és lelkivilágunkon egyaránt. Az egyre hidegebb idő, a rövidülő nappalok és a sál-sapka rejteke a tekintetek közé amúgy is éket verő maszk mellé –…
bővebben

Hogyan lehet újra egész, ami eltörött? – A pszichés traumák és a gyógyulás természetrajza

Hogyan lehet újra egész, ami eltörött? – A pszichés traumák és a gyógyulás természetrajza

Szerző: | 2020. 10. 23. |

“Minden Egész eltörött” – írja Ady Kocsi-út az éjszakában című versében. Ezek a szavak tulajdonképpen magukba foglalják, mi a trauma lényege, a traumatizált ember valósága. A trauma szó eredeti jelentésében sérülést, károsodást jelent. Létrejöhet fizikai értelemben is, aminek lehet, hogy a felépülés után is viseljük a nyomait. Van, aki kifejezetten büszke „harci sérüléseire”, és lelkesen…
bővebben

Ha valamikor, akkor most igazán szükségünk van az őszi erdő tanításaira – 4 tudományos érv az őszi kirándulás mellett

Ha valamikor, akkor most igazán szükségünk van az őszi erdő tanításaira – 4 tudományos érv az őszi kirándulás mellett

Szerző: | 2020. 09. 30. |

Bár az ősz sokak számára egyet jelent a levelek véget nem érő söprésével, ennek az évszaknak számos olyan, a testi-lelki egészségünket támogató hatása van, amit szintén érdemes „besöpörni”. A finomabbnál finomabb idényzöldségek- és gyümölcsök, az alma, a sütőtök, a szilva, vagy éppen a szabadtéri mozgás pozitívumairól már sok helyen olvashattunk. De hogyan és miért hat…
bővebben

„Nem a felelősségünket hárítjuk azzal, ha feloldozzuk magunkat” – Amikor magadnak a legnehezebb megbocsátani

„Nem a felelősségünket hárítjuk azzal, ha feloldozzuk magunkat” – Amikor magadnak a legnehezebb megbocsátani

Szerző: | 2020. 09. 29. |

Ha megbocsátásról beszélünk, általában a másoknak való megbocsátásra gondolunk, pedig ugyanannyira fontos a kérdést magunk felé irányítani: mi az, amit nem tudunk megbocsátani önmagunknak – és vajon miért nem?  Ha kíméletlenül felemlegetjük magunknak vélt vagy valós hibáinkat, tápláljuk önmagunk felé érzett haragunkat és megvetésünket, azzal csak elvesszük magunktól a lehetőséget a változáshoz. Korábbi cikkünkben írtunk…
bővebben

Pin It on Pinterest