Kétrészes írásunkban a szülővé válás teljes érzelmi skáláját igyekszünk bemutatni. Az első részben a szülővé váláshoz köthető veszteségélményekkel foglalkoztunk, a második részben a veszteségek átdolgozása, átkeretezése kerül fókuszba. Mindez a szerző sajátélményeiből, tanácsadói tapasztalataiból, valamint a krízislélektani szemléletből táplálkozik. Minden nagyobb horderejű életeseményre – mint amilyen a gyermekvállalás is – igaz, hogy ugyan tervezhetünk, gyűjthetünk…
bővebben

Amikor gyermek érkezik egy családba, a környezet leggyakoribb reakciója, hogy sok örömet és boldogságot (emellett talán jó egészséget) kívánnak. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a gyerekvállalással járó, sokszor drasztikusan megváltozott élethelyzet akkor is egy krízis, sőt, valójában többszörös gyászfolyamat, ha mindennél jobban várták és vágytak rá a szülők. Az alábbi, kétrészes írásunkban a szülővé…
bővebben

Marie Kondo kicsi és törékeny, ikonikus figurája akkor lopta be magát egy életre a szívembe, amikor tavaly karácsony előtt rendbe raktam a kis lakást, ahol a fiammal élek, és közben esténként azt a sorozatot néztem, amelyben Marie részről részre segít egy családnak, egy párnak vagy egy egyedülállónak rendbe tenni az otthonát. Hosszú hetekig szortíroztam, válogattam,…
bővebben

„A legnagyobb előrelépésre akkor vagyunk képesek, amikor az életünk válságba jut” – írja Stefanie Stahl német pszichoterapeuta A benned rejlő gyermeknek otthonra kell találnia – Erős énkép három lépésben című munkafüzetében, mely a korábban megjelent, azonos című könyv (A benned rejlő gyermeknek otthonra kell találnia – Megoldás szinte minden problémára) folytatásaként született meg. E mondat…
bővebben

Fekszem a kórházi ágyon. A kisbabám a mellemen szuszog. A férjem a kezemet szorítja. Egy teljes órán át csak mi vagyunk. Együtt, hárman. Aranyból vannak ezek a pillanatok, nem véletlenül hívják így: aranyóra. Ezekben a percekben épül a feltétel nélküli szeretet életen át tartó köteléke, ami aztán össze- és megtart minket később.  Feloldódunk egymásban, visszavonhatatlanul…
bővebben

Ha egy szóban kellene összefoglalnom, hogy mi a közös a Pszichoforyou olvasóiban és alkotóiban, akkor azt hiszem az útkeresés szót jelölném meg. Azok, akik újból és újból visszatérnek a tartalmainkhoz, többnyire utat keresnek – önmagukhoz, egymáshoz, valamilyen probléma megoldásához, vagy éppen az egyensúly megtalálásához. Közös bennünk, hogy szeretnénk hazaérni, úgy igaziból otthon lenni – testben…
bővebben

A mi családunk 2020 óta mozaikcsaládként működik, ahol a férjemmel négy gyermeket nevelünk – közülük egy sem közös. Én három, ő egy gyermeket hozott az új családunkba. Kezdetben furán éreztük magunkat, hiszen mindkettőnknek új volt még a helyzet, viszont ahogy haladtunk előre az időben, arra lettünk figyelmesek, egyre több ismerősünkről derül ki, ők is mozaikcsaládban…
bővebben

Van egy visszatérő rémálmom, amitől annyira erősen szorongok, hogy még soha senkinek nem meséltem róla. Álmomban újra az egyetemen vagyok, a diplomaosztó előtti utolsó, napsütéses nyári napok egyikén. Már túlestünk minden vizsgán, nem maradt más hátra, mint hogy végre átvehessük az oklevelet. És akkor becsap a villám: megkapom a hírt, hogy én bizony nem lehetek…
bővebben

Mentális betegségek szinte valamennyi embert érintenek életük során. Van, akit mélyebben, van, akit épp csak megcsap a szele. Én tinikorom óta küzdök a démonjaimmal, amik hol maguk alá temetnek, hol sikerül felülemelkednem rajtuk. Szeretném most megosztani veletek betegségem és gyógyulásom útjának főbb állomásait, felhívva arra a figyelmet, hogy senki sincs egyedül a problémájával. Az alábbiakban…
bővebben

Kicsit több mint egy évvel ezelőtt, a kislányom születése szinte napra pontosan egybeesett anyák napjával. Emlékszem, néztem a férjemtől kapott virágcsokrot, és közben próbáltam magamra erőltetni valamiféle emelkedettséget, igyekeztem át- és megérezni, hogy akkor én most Anya vagyok, ennek a karomban szuszogó kis csöppségnek az Édesanyja. De a testemet-lelkemet átjáró teljesség és megérkezettség helyett tanácstalanságot,…
bővebben