„A tiszta kapcsolat valódi, hiteles és mentes a játszmáktól” – Kapcsolat-higiéné kezdőknek és haladóknak

Szerző: | 2019. 02. 16. | Én&Te | Olvasási idő: 12 perc

A kapcsolatokat övező téves hiedelmek sokak életét árnyékolják be jelenleg is tudatosan vagy tudattalanul. Ilyen például, hogy ha konfliktus van köztünk, akkor nem működik jól a párkapcsolatunk. Vagy az, hogy ha szükségünk van párkapcsolati tréningre, és szeretnénk közösen mélyíteni az önismeretünket egy pszichológus vagy párterapeuta segítségével, az azt jelenti, hogy valami nem működik a maga természetes módján jól közöttünk. Igazából terápiára egyébként is “csak az elmebetegek járnak, párterápiára meg a gáz párok. Addig örüljünk, amíg erre nincs szükségünk.” Sőt, ha valami nem működik olajozottan közöttünk, akkor rosszul választottunk párt és mindenképp érdemes továbblépnünk. És még sorolhatnánk..

Gondoljunk bele: valóban azt tartjuk valahol a szívünk mélyén igazán jó, boldog, őszinte és hiteles párkapcsolatnak, ahol nincsenek konfliktusok, ahol nincs szükség párkapcsolati tréningre vagy párterápiára, ahol magától működik a kommunikáció?

A tökéletes kapcsolat

Így utólag visszagondolva, sokáig nagy vonalakban ezt hittem én is, és titkon irigykedtem azokra, akiknek kívülről ezt véltem látni az életében. Aztán tudatosult bennem, hogy így gondolkodom és rájöttem, hogy a valóság teljesen mást takar. Megtapasztaltam, hogy a legintimebb és legbensőségesebb kapcsolatok egyik legfontosabb része a konfrontáció.

Pont az jelzi a biztonságot, hogy merjük vállalni sebezhetőségünket, tökéletlenségünket, a másiktól eltérő véleményünket, anélkül, hogy rettegnénk, hogy ezzel megbántjuk/elveszítjük a másikat vagy annak elfogadását, szeretetét. Továbbá arra is ráébredtem, hogy egy elkötelezett párkapcsolatban pont annyira működik minden magától, amennyire a lakás kitakarítja, vagy az egyéves kisfiam tisztán tartja magát. Vagyis semennyire. Nem így működik, de nem is ez a célja.

Nem mi vagyunk kapcsolati analfabéták és nem is a párunk, akit természetesen rosszul választottunk ki (nyilván eltekintve néhány szélsőséges esettől, ahol valóban érdemes lenne határokat húznunk), hanem egyszerűen arról van szó, hogy egy intim, őszinte és mély kapcsolat előhozza azt az álcák nélküli, tökéletlen embert, akik mindannyian vagyunk.

Teljesen normális és természetes, hogy néha elakadunk, összeakadunk, hogy vannak nézeteltéréseink, hogy néha megbántjuk vagy félreértjük egymást. Pont ettől leszünk hitelesek, ha nem küzdünk a természetes ellen, nem próbálunk sem a való életben, sem a közösségi média platformjainkon egy tökéletesen működő látszatot beállítani. Valójában ez nem több, mint a (sokszor tudattalan) elkeseredett küzdelmünk a tökéletlen valóságunk és tökéletlen kapcsolatunk elfogadása ellen.

Sajnos ezzel kevesen vagyunk igazán tisztában, és előszeretettel fenntartjuk egymásban azt a belső kis hangot, hogy na azért lehetne ez sokkal jobb, bezzeg a Józsikáéknak – az ő felesége bezzeg kapott rózsát Valentin-napra stb. És máris benne vagyunk a jól ismert Hufnágel Pisti ördögi körben. De hogy törhetünk ki belőle?

Én, te és az a bizonyos harmadik: a kapcsolat

Első lépésként érdemes a másik méregetése helyett saját magunkra fókuszálnunk és erősíteni, őrizni kapcsolatunk egészségét.

Azt legtöbben már elismerjük, hogy a testünk állapota és a közérzetünk, egészségünk összefügg, ezért próbálunk tenni érte: eljárunk edzeni, igyekszünk egészségesen táplálkozni. Azt is egyre többen felismerjük, hogy lelkünk jóllétének őrzése is fontos, egyre szélesebb körben elterjed a mentálhigiéné fogalma, s kezdjük belátni, hogy milyen fontos az önismeret, elnyomott feszültségeink, érzelmeink felszínre hozása, tudatosítása, kifejezése. Azonban a kapcsolat-higiéné szófordulat talán nem is létezik.

Pedig minden párkapcsolat három részből tevődik össze: vagyok én és vagy te, akik jól tesszük, ha fontosnak tartjuk a mentálhigiénénket, őrizzük saját lelki egészségünk, hisz két önmagában egész és önmagában jól-lévő ember nélkül a párkapcsolat sem lesz boldog és egészséges. Így az a bizonyos harmadik ebben az esetben nem egy külső szerető, hanem maga a kapcsolat, amire gondolhatunk akár úgy is, mint egy önmagában létező személyre. Abból a szempontból mindenképp, hogy neki is szüksége van arra, hogy őrizzék, tisztán tartsák.

Azt talán már elfogadtuk, hogy attól nem B-kategóriás a párkapcsolatunk, ha néha úgy érezzük, hogy nem minden működik simán és dolgozni kell érte. Most nézzük végig, hogy miért érdemes figyelnünk kapcsolat-higiénénkre. Egy lakás, ha nem takarítják, beporosodik. Egy kapcsolatra, ha nem tartják tisztán, rárakódik sok feszültség-réteg, melyek (sokszor lassan, észrevétlen) egyre magasabb falat húznak közénk, s egyre inkább eltávolítanak egymástól. Azonban, ha felismerjük ezeket a “porszemeket”, idejében letakaríthatjuk, mielőtt felgyülemlenének.

Kapcsolat-porszemek

Nézzünk meg néhány gyakori példát ezekre a teljesség igénye nélkül, amiktől érdemes megtisztítani és tisztán tartani kapcsolatunkat:

  1. Előfeltevések: amit a média, illetve mások látszólagos élete, példája kapcsán hiszünk egy komoly párkapcsolatról, az sokszor nem fedi a valóságot, és ha ezek a tévhitek nincsenek leleplezve, gyakran csalódáshoz vezetnek.
  2. A kapcsolatba vagy a másikba általam belevetített elvárások: sokszor a korai kapcsolati hiányaink miatt a másiktól várjuk, hogy ezeket beteljesítse. A másiktól, illetve a kapcsolattól várjuk, hogy kiteljesedjünk, hogy boldogok lehessünk stb. Amíg ezek az elvárások hangosak bennünk, nem vagyunk szabadok elfogadni és szeretni igazán magunkat, a másikat és a kapcsolatunkat.
  3. Feldolgozatlan hozott minták: a korai kapcsolati tapasztalataink olyan mintákat adnak, melyeket, ha nem ismerünk fel és nem foglalkozunk velük tudatosan, könnyen továbbviszünk a párkapcsolatunkba, házasságunkba, s így gyakran ütközünk abba, hogy számunkra kényelmetlen és minket rosszul érintő kapcsolati élményekkel találkozunk újra meg újra.
  4. Játszmák: az őszinte, egyenes kommunikáció hiánya (pl.: utalgatások) nagyfokú zavart, feszültséget és sokszor kibogozhatatlan félreértéseket okozhat.
  5. Kimondatlan sérelmek: ha tartogatjuk sérelmeinket, azzal feszültséget generálunk, hisz érzi a másik, hogy van bennünk valami, de ha ezt nem osztjuk meg vele, akkor megfosztjuk őt és magunkat is attól a lehetőségtől, hogy a sérelem feloldódjon.
  6. Feldolgozatlan konfliktusok, félelmek: ha nem merünk szembenézni félelmeinkkel, s így nem merjük felvállalni és kimondani nézeteltéréseinket, akkor a valódi intimitástól is elzárjuk magunkat, ahol megtapasztalhatnánk, milyen a különbözőségeket áthidaló elfogadás, összetartozás. Ha nem merünk visszanyúlni egy-egy még feldolgozatlan, bennünk nyomot hagyó konfliktushoz, akkor nem élhetjük át a hibáink beismerését és az arra kapott feloldozást, vagyis az őszinte bocsánatkérést és megbocsátást.

Milyen egy ezektől újra meg újra megtisztított kapcsolat?

Nap mint nap, újra meg újra beleütközhetünk ezekbe az előbb felsorolt tényezőkbe, ám ez önmagában nem baj, hiszen természetes része az életnek. A probléma ott kezdődik, ha ezt nem ismerem fel, nem látom be, nem tudom megosztani a párommal.

A tisztán tartott kapcsolat nem tökéletes, nem jónak tűnő vagy szépnek látszó. A tiszta kapcsolat valódi, hiteles és őszinte: mentes a játszmáktól, tényleg arról szól, ami, nem próbálja mutatni magát valamilyennek, amilyen valójában nem.

Ahogy tisztul a kép, egyre tisztábban látom magam és a másikat, úgy a kapcsolat képe is tisztul: felismerem, ha valami nem egyenes, félresiklott, elkezdett közénk felépülni. S ahogy tisztul a kapcsolatunk a játszmáktól, az egymás, önmagunk és a külvilág felé mutatott színjátéktól, úgy

  • egyre több energiánk marad a valódi dolgokra, önmagunkra, egymásra, a kapcsolatunkra
  • egyre hitelesebbé válunk, egyre inkább hatással lehetünk a környezetünkre, ellensúlyozhatjuk a közösségi média által generált félrecsúszásokat (igyekszünk egy jól megcsinált képet mutatni, amivel saját magunkat is győzködjük, hogy minden “rendben”, ahelyett, hogy beismernénk, hogy nincs minden rendben és ez így a normális)
  • egyre kevesebb olyan (akár fizikai, akár lelki) tünetünk marad, ami a kimondatlan vagy be nem ismert feszültségekből, kettősségekből, fel nem oldott konfliktusokból eredő szorongásunkban gyökerezik
  • egyre mélyebb intimitást és bensőségességet élhetünk át.

Kapcsolat-recept

Tehát a recept nagy vonalakban, ami segít tisztán tartani, őrizni a kapcsolatunkat:

  1. Minél nagyobb fokú önreflexió, tudatosság, önismeret: felismert korai kapcsolati minták, felelősségvállalás a saját részemért a döntésekben, konfliktusokban, érett határvonalak kiépítése (a másik szerepét nem veszem át, nem kezdek játszmába).
  2. Őszinte kommunikáció: egyenes, bevállaljuk magunkat, nem takargatjuk indítékainkat, érzelmeinket, motivációnkat, nem várjuk a másiktól, hogy kitalálja, és megint csak: nem kezdünk játszmába.
  3. Konfliktusok időbeni rendezése: nem hagyjuk elmérgesedni, hanem tisztázzuk, amint lehetőségünk nyílik rá.
  4. Megbocsátás – bocsánatkérés jelenléte az életünkben: képesek vagyunk beismerni és felelősséget vállalni hibáinkért egészségtelen önmarcangolás és önvád nélkül, s képesek vagyunk megbocsátani a minket ért sérelmeket, anélkül, hogy később folyton felemlegetnénk őket.

És végül, mielőtt a kedves olvasó végső elkeseredésébe merülne, hogy ez mindez szép és jó, de olyan elérhetetlennek tűnik, nézzünk néhány “eszközt”, mely segít ezt a receptet a gyakorlatba ültetni:

  • Engedjük meg, hogy szemléletünk formálódjon: érezzük meg az ízét, milyen a tökéletlenségünk szépsége, milyen az, ha elfogadjuk, hogy vannak problémáink, és ez rendben van.
  • Adjunk magunknak időt, hogy gyakorolhassunk: kérjünk visszajelzéseket párunktól, más fontos személyektől az életünkben, keressük hasonló szemléletű és gondolkodású emberek társaságát, akik őszinték, s akiktől tanulhatunk.
  • Írjuk be a szótárunkba a kapcsolat-higiéné fogalmát: emlékeztessük erre magunkat minden egyes nap.
  • Vegyük számba a párkapcsolatunkban (vagy akár egyéb kapcsolatainkban) felépült falakat:  szép lassan kezdjük el megtorpedózni azokat azáltal, hogy szembenézünk velük, beismerjük őket, kimondjuk, hogy léteznek, megéljük az érzéseinket ezzel kapcsolatban, vállaljuk a felelősséget azért, ami a mi részünk volt a feloldatlan konfliktusban, bocsánatot kérünk, megbocsátunk.
  • Végül, az egyik legfontosabb eszköz néha egy terápiás folyamat: egy egyéni vagy párterapeuta szakember végigkísérhet elakadásaink, korai kapcsolati mintáink feldolgozásán. 

Nincs az a kapcsolat, amin keresztül olyan mélyen és olyan sokat formálódhatunk, mint egy őszinte kapcsolat, ami a bensőségesség és intimitás legmagasabb értékét hordozhatja, ha vesszük a fáradtságot és tisztán tartjuk, ha nem engedjük, hogy lebonthatatlan falak épüljenek közénk. Ami pedig már felépült, azzal szembe merünk nézni; ha meg tudjuk élni, van bátorságunk kimondani azt, ami van, akkor is, amikor nem szép és nem könnyű. Pont ettől lesz igazán szép és szabad, ami másokat is felszabadít. Ettől hiteles, ettől valódi.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Záborszky Zsófia
Pszichológus, tréner, család- és párterapeuta-jelölt. Az NMHH egyik pszichológus szakértője, a holisztikus szemléletű Aurum Életműhely egyik alapító tagja, a Lélekszörf blogjának szerzője.

Pin It on Pinterest

Share This