4 nyomós ok, amiért érdemes örök hűséget fogadnod – magadnak

A szologámia fogalmáról évekkel ezelőtt hallottam először. Akkoriban nagy port kavart, hogy egy nő nagy nyilvánosság előtt önmagának esküdött örök hűséget, és bevallom, először a szingli életmód kétségbeesett kapálózásának éreztem. Pontosan ugyanazt gondoltam, ami – hozzám hasonlóan – első hallásra sokaknak eszébe jut: nevetség tárgyának éreztem, és kissé nárcisztikusnak is. Aztán persze engem is sok mindenre megtanított az élet, már nem vagyok az a huszonéves, mint anno, és ráadásul trenddé is kezd válni ez a jelenség, tehát érdemesebb nyitott elmével megvizsgálni a mögötte húzódó lelki folyamatokat, mint kapásból a sutba vágni az egészet. Miért? Nem azért, mert valaha is tervezem, hogy beállok az önmagukkal házasulók sorába, hanem azért, mert a szimbolikusnál sokkal nagyobb jelentősége van annak, ha valaki frigyre lép saját magával. Élni, és élni hagyni önmagunkat: mit is jelent a szologámia valójában?

Egy kis szologámia – történelem

1993-ban az amerikai Linda Baker elsőként mondta ki az IGEN-t. Önmagának. Azóta már egyre-másra érik egymást az önesküvők, a nyilvánosan, mindenki előtt vállalt „Fogadom magamnak, hogy örökké hűséges leszek önmagamhoz” eskük. Bár sehol a világon nem ismerik el sem egyházilag, sem jogilag, mégis egyre növekvő létszámban döntenek úgy az Egyesült Államokban, Japánban és Európában is, hogy szeretnék átélni az esküvői torta egyedül felvágásának rituáléját. Bármennyire nehéz is elfogadni, de a helyzet az: egy rendkívül életszerű társadalmi változásról van szó. Az önmegvalósítás, az önismeret és a selfiek korában az önelfogadás új útjának és annak fejlődésének lehetünk szemtanúi.

Házasodni annyi, mint felnőni?

Egy, az ötvenes években végzett felmérés szerint a megkérdezettek 80%-a gondolta azt az egyedülállókról, hogy vagy erkölcstelenek, vagy betegek, ezért nem kellenek senkinek. Ez a szám azóta már csökkent, de még mindig rengeteg nő és férfi érzi úgy, hogy csak a házasság az, aminek köszönhetően végre teljes értékű felnőtt embernek ismeri el a világ. Itt egy pillanatra álljunk is meg.

Mi is a házasság lényege? Nem napjainkban, hanem a szociológiáját tekintve? A házasság eredendően két család vagyonának találkozása volt, ami jó esetben valódi érzelmi közösséget is jelentett, de mint azt a történelemből mindannyian jól tudjuk,az érzelem igencsak másodlagos volt.

Elsősorban a vagyon továbbörökítésének biztonságos módja számított, hiszen az ősközösségekből kilépve az apa személye csak úgy maradhatott biztos, ha egy házasságon belül a nő örök hűséget ígért.

Ahogy az évszázadok teltek, úgy a modern kor már a szerelmi házasságot is elismerte, mi több, bizonyos kultúrák alapkövévé vált, de azért ne tévesszen meg minket az európai és a nyugati élet: ez bizony még manapság sincsen így a világ minden pontján. Sőt.

A szologámia elmélet egyik legismertebb képviselője, Sasha Cagen szerint még mindig a női felnőtté válás mérföldkövének számít, ha valaki megházasodik. Hiába a karrier és a tanulmányok, felnőttnek tűnni a világ szemében egy házassággal kezdődik. Az önházasság során az önmaga megerősítésére vágyó fiatal nőknek sokat jelenthet az, hogy szimbolikusan, barátaik és ismerőseik körében átélnek egy ilyen, a külvilág által sokra tartott életeseményt.

Szerelem, házasság, babakocsi

Tracy McMillan bestseller író és párkapcsolati szakértő Los Angelesben él, és egy 18 éves fiú anyja. 3 házasság és 3 válás van mögötte. Az ő személyes tapasztalataiból és felismeréséből derülhet ki számunkra, miszerint a szologámia nem más, mint önmagunk szeretetének ünneplése.

Tracy nyíltan mesél arról, hogy az egész gyerekkorát egyfajta mantra körül töltötte, ami a párkapcsolatok lényegét 3 szóban foglalta össze: Love (szerelem) – Marriage (házasság) – Baby Carriage (babakocsi).

Felnőtt életét ez a hármas fogalmi kapcsolódás határozta meg egészen addig, amíg rá nem jött, hogy hiába próbálja a házasságban, a másikban megtalálni önmagát. Válásai után jött rá arra, hogy elsősorban önmagára volna szüksége a boldog és kiegyensúlyozott élet megteremtésében. Először önmagának kellene kimondania az IGEN-t, és nem másnak. Hogy hogyan?

A boldog önházasság 4 alapköve

1. Veled leszek gazdagságban-szegénységben

Ez pontosan azt jelenti: úgy szereted magadat, ahogy éppen most vagy. Nem leszel dühös magadra, ha buktál egy üzleten pár százezer forintot, nem mondod azt, hogy nem vettelek volna el, ha tudom, hogy nem bánsz jól a pénzzel. Függetlenül a múltbéli tapasztalatoktól vagy a jövőbeli céloktól, ez az önszeretet segít abban, hogy eljuss oda, ahová el akarsz jutni.

2. Együtt jóban-rosszban

Könnyű szeretni magunkat akkor, amikor éppen jól mennek a dolgaink. Amikor éppen úszunk a sikerben, fürdünk az egészségben és virágos a jókedvünk. De mi van akkor, ha a dolgok nem a várakozásainknak megfelelően alakulnak?Például nincs még saját otthonunk, pedig már mindjárt 40 évesek vagyunk, vagy nem ott tart a karrierünk, ahol tíz évvel ezelőtt elképzeltük, hogy fog? A fogadalom lényege, hogy továbbra is becsüljük magunkat és bármilyen életkörülmény ellenére kitartunk önmagunk szeretete mellett.

3. Örök hűség egészségben- betegségben

Bocsássunk meg magunknak a hibáinkért, a gyengeségeinkért, hagyjuk, hogy kigyógyuljunk belőlük. A hiba ugyanis csak akkor hiba, ha nem tanulunk belőle, ha nem növekszik általa az önmagunkról szerzett tudásunk. Van egy idézet, mely szerint „kérj türelmet, és amit kapsz, az egy sorbanállás a bankfiókodnál.” Ez az idézet azt szemlélteti, hogy az élet adja nekünk azokat az embereket, helyeket és helyzeteket, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy fejlődjünk olyan dolgokban, amelyekben gyengék, elesettek vagyunk.

4. Teljesítsd ki magad önmagad mellett

Úgy nézz az önmagaddal való kapcsolatra, úgy teljesítsd ki és egy életen át úgy szeresd magad, ahogyan valaki más feltétel nélkül tenné. Tracy McMillan a témában tartott előadásában arról beszélt, hogy egész életében félembernek érezte magát, és a házasságait arra használta, hogy egésszé váljon. Mintha egy másik emberhez való kapcsolódás adna létjogosultságot az életben maradásra. Mióta egyedül él, és önmaga szeretetét első helyre tette, már tudja: egész eddigi életében nem volt egészséges kapcsolata önmagával.  Nem volt sem elnéző, sem kedves, sem szeretetteljes. Ha pedig önmagunkkal nem vagyunk azok, másokkal miért is sikerülne?

Mondj igent magadra!

Az önházasság valójában egy rituálé keretébe csomagolt elköteleződés önmagunk felé. Ám igazából nem a külsőségeken, a szertartás szimbolikus kellékein, a fehér ruhán, a tortán van a hangsúly. Önmagunknak örök hűséget fogadni, és úgy tekinteni az elköteleződésre: ez kell ahhoz, hogy kerek egész legyek, teljesen más követelményrendszert jelent, mint egy másik emberrel frigyre lépni. Ha az önmagunkkal való kapcsolat stabil, erős és a megfelelő értékeken alapul, és úgy érezzük, ez a következő lépés, a számunkra megfelelő párkapcsolatot is könnyebben megtalálhatjuk. Főleg akkor igaz ez, ha korábban többször kaptuk magunkat azon, hogy társadalmi nyomások és elvárások miatt vetettük bele magunkat olyan párkapcsolatokba, melyekben csak ideig-óráig voltunk boldogok. Hiszen egyvalakit már biztosan megtaláltunk, aki egész életünkben mellettünk lesz: önmagunkat.

Fotó: itt és itt