Ebben az időszakban valahogy jól, jobban esik olyan filmeket nézni, amelyek egyszerre ígérnek tartalmas, ugyanakkor könnyed kikapcsolódást. A Cinegoval együttműködésben készülő, rendszeres havi filmajánlónkban most ilyen filmeket hoztunk nektek.
Mi az, ami igazán fontos az életben? Mi történik, ha a köztünk lévő különbségek helyett elkezdünk arra figyelni, ami összetart minket? Többek között ezekről a kérdésekről gondolkodtat el a Büszkeség és bányászélet, valamint a Bajnokok című film, amelyek a mélyebb mondanivaló mellett, sok felhőtlen pillanatot is tartogatnak számunkra.
Matthew Warchus: Büszkeség és bányászélet
A 2014-ben bemutatott brit vígjáték-dráma egy megtörtént eseményt dolgoz fel. Éppen 30 évvel a film megjelenése előtt, 1984 nyarán Margaret Thatcher minden korábbinál keményebben konfrontálódott a brit bányászok szakszervezetével.
Margaret Thatcher és a munkásosztály kapcsolata már korábban sem volt felhőtlen: a Vaslady 1979-es kormányra kerülése után szinte rögtön „beleállt” egy elődjei által fel nem vállalt konfliktusba, amikor bejelentette, hogy privatizálni kell az alapvetően állami támogatásból működő acél- és szénbányákat.
Erre a bejelentésre a brit bányászok országos sztrájkkal reagáltak, aminek a következménye az lett, hogy hosszú éveken át megtorpanásra kényszerítették a brit gazdaságot, emellett az ország energiaellátása is kitettebb lett.
Thatcher és a bányászok szakszervezete között feszülő ellentét 1984-ben minden korábbinál jobban kiéleződött, és nem egyszer erőszakos atrocitásokba torkollott. A Vaslady gyakorlatilag kiéheztette a munkába állást megtagadó, és a bányák privatizációja ellen tüntető bányamunkásokat, akik ekkor egy nem várt helyről, az LMBTQ közösség tagjaitól kaptak segítséget.
A büszkeség menetét szervező aktivisták egy csoportja ugyanis úgy döntött, hogy a bányászok mellé állnak, és egy egyesületbe tömörülve pénzt gyűjtenek a hozzájuk hasonlóan elnyomott bányász-közösségek számára.
A gond csak az volt, hogy a sztrájkokat szervező bányász szakszervezet nemigen tudott mit kezdeni a Leszbikusok és Melegek a Bányászokért Egyesület megkeresésével és felajánlásával. A maroknyi, ám annál elszántabb közösség tagjai ezen a ponton úgy döntöttek, hogy a hivatalos út helyett a sajátjukat járják, és felkeresik a közvetlenül érintett települések egyikét. A választásuk egy apró walesi bányászfalura esett, ahova együtt elutaztak, hogy aztán személyesen adják át adományaikat.
Így került fél tucat Londonban élő meleg aktivista a konzervatív és patriarchális értékek szerint szerveződő faluba, amelynek lakói talán csak akkor lepődtek volna meg jobban, ha egy másik bolygóról látogatnak hozzájuk a földönkívüliek…
Mivel a szóban forgó film egy megtörtént eseményt dolgoz fel, talán nem számít spoilernek, ha elárulom, hogy a bányászok végül kénytelenek voltak feladni a sztrájkot, és elvesztették a Thatcher-kormánnyal szemben vívott háborút – de valami, talán még ennél is sokkal fontosabb dolgot megnyertek.
A Büszkeség és bányászélet egy tartalmas, szép, ugyanakkor közhelymentes és szerintem nagyon aktuális tanmese arról, hogy mi történik, ha a köztünk lévő különbségek helyett elkezdünk arra figyelni, ami közös bennünk.
Javier Fesser: Bajnokok
A Bajnokok című film főszereplője Marco, a meglehetősen önző és megkeseredett sikeredző, aki több szempontból is mélypontra kerül: a házassága válságban, a karrierje derékba tört, ráadásul ittasan balesetet okoz.
Mindez nem marad következmények nélkül: elveszíti a munkáját, külön költözik a feleségétől, ráadásul a kérlelhetetlen bíró ítéletének értelmében a végtelenül önző, érzéketlen férfi egy értelmi fogyatékossággal élő férfiakból álló kosárcsapatot kell, hogy eddzen.
Marco eleinte mindent megtesz annak érdekében, hogy valahogy kivonja magát a kiszabott büntetéssel együtt járó kötelezettségek terhe alól, hogy aztán szépen lassan meglássa, hogy ebben a közegben ő az, akinek sokkal több tanulnivalója van…
A végtelenül tiszta, őszinte és szeretetéhes emberekből álló közösség – ahogy az ajánló is fogalmaz – nem várt módon változtatják meg Marco életét: általuk lassanként megtanulja, mi az igazán fontos az életben.
Érdekesség, hogy a filmbéli kosárlabdacsapat tagjait amatőr színészek alakítják, akik közül egyikük, a spanyol Oscar-díjként emlegetett Goya-díjat is elnyerte a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Korábban még soha nem volt rá példa, hogy egy fogyatékkal élő színész kapja meg ezt az elismerést.
A Bajnokok több mint egy életigenlő, humoros és kedves film. Ebből a moziból sokat tanulhatunk empátiáról, emberségről és szeretetről, tele van felemelő és szívet melengető pillanatokkal (és néha már-már giccsbe hajló és cukormázsa jelenetekkel, de ez így karácsony környékén talán megbocsátható), de a valódi katarzist a befejezés hozza el.
Jó szívvel ajánlom!
A Büszkeség és bányászélet, valamint a Bajnokok című filmet egyaránt megtaláljátok a Cinego kínálatában.
Kérdésed van? Hozzászólnál?
Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM