Mennyire motiválnak minket a „fitten pózoló lányok“? – a Fitspiration mozgalom margójára

Szerző: | 2016. 06. 14. | Test&Lélek | Olvasási idő: 7 perc

Közeleg a nyár. Sokan szeretnének csúcsformába lendülni és ennek érdekében sokszor minden elképzelhető módszert hajlandóak vagyunk bevetni. Sokan az úgynevezett Fitspiration „mozgalom“ keretében próbálnak motivációt gyűjteni a plusz kilók leadásához. De biztos, hogy  jó ötlet, ha sportos lányok képei  és motiváló idézetek lepik el a monitorunkat?  És egyáltalán, mi az a Fitspiration?

A „fitspiration“ szóösszetételt a fit inspiration kifejezésből alkották, ami nagyjából annyit tesz, hogy fittségre inspirálódva. Ez lehet egy kép, egy ütős idézet vagy egy kedvcsináló blogbejegyzés. A lényege, hogy motiváljon minket a változásra, arra az elhatározásra, hogy meg tudjuk csinálni, képesek vagyunk a célunkért küzdeni, amely a legtöbbször a fogyás vagy étrend betartása.

A fitspiration nagyon népszerű lett az utóbbi időben, egyfajta online divattá nőtte ki magát. Internezetők tömegét ösztönzi az egészséges életmódra, sportos lányokat ábrázoló fényképeken és motiváló idézeteken keresztül hívja fel a figyelmet a rendszeres testmozgás és tudatos táplálkozás fontosságára.

(Ilyen oldalakat itt, itt és itt is találhattok.)

De ugye attól, hogy valami népszerű, még egyáltalán nem biztos, hogy hasznos is. A nagy felhajtás a kutatók figyelmét sem kerülte el – kíváncsiak voltak, hogy valóban annyira motiválóak ezek a tartalmak, mint amire az arra fogékony emberek számából következtetni lehet.

Fogyás VS utazás

Egy ausztrál kutatásban 130 normál testsúlyú egyetemista hölgynél azt vizsgálták, hogyan befolyásolják a fitspiration képek a hangulatukat és testképpel való elégedettségüket. A részvevőket két csoportra osztották: az egyik csoportnak az Instagramon hashtagelt #fitspiration képeket mutattak. Azaz vékony, de mégis sportos lányokat, egy találó motiváló mondattal, például „a sportos az új vékony, vagy „sose cseréld le a kitűzött célodat egy pillanatnyi kívánságért“. Ezzel szemben a kontroll csoport utazással kapcsolatos képeket tekintett meg (#travel), melyeken ismertebb uticélok, épületek és tájképek szerepeltek.

A kutatásból kiderült, hogy a fitspiration képeket néző hölgyek a vizsgálat után elégedetlenebbek voltak testükkel az utazós képeket nézegető kontroll csoport tagjaihoz képest.

Tégy te is egy próbát itt,  ha gondolod – rád vajon hogyan hat egy fitspiration videó?

Számos kutatás bizonyította már, hogy vékony modellek képeit nézegetve saját testünket erősen leértékeljük. A fitspiration hölgyek szintén vékony, de sportos, definiált izomzattal rendelkező nők. Így mégha nem is az uralkodó soványságideált jelenítik meg, mindegyik kép akaratlanul mozgósítja a nézőben a társas összehasonlítás jelenségét.

Társas összehasonlítás során összevetjük magunkat másokkal, így saját értékeinket tulajdonképpen mások közvetítik számunkra.

Festinger amerikai szociálpszichológus szerint mindazokban a helyzetekben, amikor a képességeink mérése közvetlenül nem lehetséges, csak másokkal összehasonlítva tudjuk értékelni saját magunkat, és ez alapján vonunk le magunkról következtetéseket, és formáljuk önértékelésünket is. A jelenség egyetemes, nem közvetlen módon mindenki részt vesz a társas összehasonlításban, de egyesek még inkább hajlamosak erre.

Azok a személyek, akik nagyobb mértékben hasonlítgatják magukat másokhoz, sokkal bizonytalanabbak magukban, önértékelésük alacsonyabb, jobban szoronganak társaságban és érzékenyebbek mások visszajelzéseire. A társas összehasonlítás egyébként megfigyelhető akkor is, amikor a nők egymás között panaszkodnak testükről, azaz részt vesznek a „fat talk“-ban, amelyről bővebben itt olvashatsz. (Az uralkodó nyugati karcsúságideálról és annak hatásáról pedig itt és itt olvashatsz bővebben)

Elégedetlenné tesz, miközben azért motivál is

A fitspiration eredeti célja az ösztönzés, amely szerencsére az ausztrál kutatásban is megmutatkozott. A résztvevők ugyan elégedetlenebbek lettek testképükkel, mégis nagyobb motivációról számoltak be, eltökéltebbnek érezték magukat, például hogy többet edzenek vagy „tisztábban“ étkezzenek.

Mindebből az következik, hogy a fitspiration tudatos szinten motiválhat egy egészségesebb életvitelre, viszont tudattalanul negatívan befolyásolhatja a testünkhöz való viszonyunkat.

Optimális esetben tehát segítségünkre lehet egy minőségibb életmód elkezdésében vagy fenntartásában, azonban ha átbillenünk a túloldalra, mindez könnyen átcsaphat koplalásba vagy túlzott sportolásba. Ez nagyrészt attól is függ persze, hogy célunk csak a jobb külső elérése, vagy mindemellett odafigyelünk az egészséges mértéktartásra is, legyen szó sportról vagy étkezésről.

Mi jelentheti az arany középutat a kutatók szerint?

  • Érdemes lehet időkeretet szabni az interneten eltöltött időnek, így kevesebb olyan képpel találkozhatunk, amelyek automatikusan előhívják a társas összehasonlítást a fitspiration hölgyekkel
  • Nem jelenthető ki, hogy egy kép vagy bejegyzés önmagában „káros“ lenne, ráadásul ezek óhatatlanul szembejönnek velünk a közössi média hírfolyamában. A fitspiration képek százával való célzott felkutatása és gyűjtögetése azonban kevésbé lesz jó hatással mentális jóllétünkre

Mint mindennek, a fitspiration jelenségének is két oldala van. Előfordulhat, hogy plusz löketre van szükségünk célunk megvalósításához, hogy túllendüljünk a holtpontokon. Ebben segítségünkre lehet ez a fajta ösztönzés, de érdemes szem előtt tartani az ismertetett veszélyeket is, és Horatius szavaira gondolni:  „aurea mediocritas – az arany középút!“

Fotók itt, itt és itt

Felhasznált irodalom:

  • Festinger, L. (1954). A theory of social comparison processes. Human Relations, 7, 117–140.
  • Gibbons, F. X., Buunk, B. P. (1999). Individual differences in social comparison: The development of a scale of social comparison orientation. Journal of Personality and Social Psychology, 76, 129-142.
  • Tiggemann, M. (2002). Media influences on body image development. In: Cash, T. F., Pruzinsky, T. (szerk.) A handbook of theory, research, anc clinical practice. Guilford press, New York, 91-98.
  • Tiggemann, M., Zaccardo, M. (2015). “Exercise to be fit, not skinny”: The effect of fitspiration imagery on women’s body image. Body Image, 15, 61-67.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Zilahi Tímea
A tudomány és a modern kutatások rajongója. Imádja Pécset, a német nyelvet és kultúrát. Szeret utazni – arra, amerre a lába viszi. Dinamikus, pontos, rendszerető. Életében meghatározó választott sportága, a crossfit.

Pin It on Pinterest

Share This