Szerző cikkei

Félelmetes átélni, amikor legnagyobb igyekezetünk ellenére sem tudunk kontrollálni egy kellemetlen helyzetet. Például amikor hirtelen rosszul leszünk, megszédülünk. Vagy légszomj tör ránk. Vagy hirtelen elkezd kalapálni a szívünk, olyan gyorsan, hogy rögtön a legrosszabbra gondolunk. A tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzése bénító ködként telepszik ránk. Ezek egyenként is megrémíthetik még a legmagabiztosabbakat is, de ha együttesen…
bővebben

Egyre többen panaszolják, hogy nem tudnak szót érteni a környezetükkel, sem a gyerekekkel, sem a felnőttekkel. Mintha a falnak beszélnének: nincs bemenet, se kimenet, mindenki csak a maga kis igazát mantrázza, amihez az utolsó pillanatig ragaszkodik. Zárásképp pedig sértődés, duzzogás, szótlan percek következnek.

Duzzogás, nyafogás, pofavágás, büntető hűvösség, egy jól időzített beszólás – csak hogy párat említsünk azokból az eszközökből, amelyek a passzív-agresszív emberek kommunikációs készletében megtalálhatók. Ezeket a megnyilvánulásokat a kevésbé szerencsések akár napi szinten megtapasztalhatják, és emiatt egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. Ez a típusú személyiség ugyanis demonstratívan, mégis „nyájasan“ tudja kinyilvánítani nemtetszését: nem mondja meg szemtől-szembe,…
bővebben

Nehéz pontos adatot mondani arról, mennyi kutya él ma Magyarországon. Becslések szerint kb. 2-2,5 millió, amibe a kóbor és a chipelt jószágok is beletartoznak. Utóbbiak száma eléri a másfél milliót, amiből arra következtethetünk, hogy egyre többen kapnak kedvet a kisállattartáshoz.

Bár nagyon jó lenne, hangulatunk ritkán áll sziklaszilárd lábakon. Vannak olyan napok, amikor felkelni sincs kedvünk, a motivációnk egyenlő a nullával, és borzalmasan rosszul viseljük, ha valaki úgy szól hozzánk. Máskor pedig kirobbanó formában érezzük magunkat, mosolyogva és kiegyensúlyozottan jövünk-megyünk, mindenkivel megtaláljuk a közös hangot.

Az alábbi, Arthur Aron nevű pszichológus által összeállított lista – amelyet egy kutatásához kapcsolódóan készített – nemcsak a beszélgetőpartner megismerésében segít, de állítólag abban is, hogy közelebb érezzük magunkat a másikhoz, függetlenül attól, hogy régi barátságról, kapcsolatról, vagy éppen egy teljesen ismeretlen emberről van szó. Lehetséges ez? A kérdéssor összeállításakor Arthur Aron arra volt kíváncsi,…
bővebben

A boldogság mulandó – tartja a mondás. Nem is vitatkoznánk ezzel az állítással, hiszen (ahogy arról már korábban mi is írtunk)  inkább boldog pillanatokról, időszakokról érdemes beszélni, mintsem nagybetűs, idealizált Boldogságról.

A magyar költészet napját 1964 óta áprilisban, József Attila születésének napján ünnepeljük (amiről egy korábbi cikkünkben mi is megemlékeztünk – a szerk.).  Abban, hogy a munkássága ilyen meghatározó jelleggel bírt a magyar irodalmi élet fejlődésében, a személyiségének működésmódja is fontos szerepet játszott. Élettörténetét és műveit utólagosan rekonstruálva ugyanis a szakemberek szerint feltehetően borderline személyiség volt.

Vajon mit mondjak? Hogyan fejezzem ki magam? Mire vigyázzak, hogy ne bántsam meg a másikat, de mégis egyértelmű legyek? Szorongató kérdések, amelyek mindenkiben felmerülnek, mielőtt nekiveselkedik egy kapcsolat lezárásnak. Mert bizony szakítani nem könnyű feladat és – bár kívülről úgy tűnhet – annak sincs könnyű dolga, aki kimondja, hogy vége.

Manapság gyakorlatilag bármikor bármi elérhető körülöttünk, és ez különösen igaz az ételekre, élelmiszerekre. Reggeli? Irány valamelyik pékség munkába menet. Napközben éhezünk meg? Leugrunk gyorsan a büfébe. Vacsoraidő? Elmegyünk valamelyik gyorsétterembe. Ha pedig már úgyis arra járunk, akkor bemegyünk a kedvenc cukrászdánkba is…