„A hipnózis a belső gyógyító folyamatokat mozgósítja” – Hogyan működik a hipnózis?

Szerző: | 2021. 09. 26. | Test&Lélek | Olvasási idő: 11 perc

A hipnózis szót hallva valószínűleg neked is eszedbe jut néhány film- vagy sorozatjelenet, amiben valaki meglenget egy órát (esetleg ingát) a másik orra előtt, mire az rögtön elkábul, és készségesen teljesít minden parancsot. A valóság azonban egészen más – és igazából sokkal érdekesebb.

hipnózis

Kevés dolgot övez annyi tévhit, mint a hipnózis módszerét, ami – ha megfelelően alkalmazzák – valójában egy különlegesen hatékony terápiás eszköz. Hogyan működik, miben segíthet és melyek a leggyakoribb kérdések és tévhitek vele kapcsolatban? Erről tartott gondolatébresztő előadást Fehérvári Dóra alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, hipnoterapeuta-jelölt a PszichoPont szervezésében. Összefoglalónk.

Mi történik a hipnózis során – és mi nem?

„Fontos hangsúlyozni, hogy a hipnózis nem úgy működik, mint a filmekben vagy a könyvekben; nem olyan, mint a Szemfényvesztők című filmben, vagy a Mario és a varázslóban” – szögezi le a szakértő.

A sokszor „mágikusként” feltüntető ábrázolásokkal szemben a hipnózis egy módosult tudatállapotot alkalmazó módszer, melynek idegélettani hatásait már az ötvenes években igazolták tudományos vizsgálatok. Ebben a hétköznapitól eltérő éberségi szintű állapotban a külső ingerek helyett elsősorban befelé irányul a figyelmünk, és az a működésünk kerül előtérbe, amelyben szabadabban engedjük áramlani az élményeinket és az érzéseinket. A hipnózis során fokozottan fogékonyak vagyunk az úgynevezett szuggesztiókra, azaz a tudattalan választ kiváltó, jótékony hatású közölt gondolatokra.

„A szuggesztiók működése leginkább attól függ, hogy a páciens mennyire fogékony rájuk, illetve hogy elfogadhatók-e az ő számára” – mondja Fehérvári Dóra.

„Nagyon fontos, hogy soha senkitől nem kérünk olyat, amit ő nem szeretne végrehajtani. Nem hangzanak el olyan szuggesztiók, amik megalázók lennének a páciens számára. Sokan tartanak attól, hogy hipnózisban kacsaként fognak körbeugrálni a szobában – ilyet azonban soha nem kérnénk.”

A szuggesztiók ereje

A szuggesztiók az úgynevezett relaxációs hipnózis során (ami jellemzően ülő, fekvő állapotban zajlik) segíthetik például a pihenést, ellazulást – vagyis, a közhiedelemmel ellentétben nem az elalvást vagy az eszméletvesztést. „Sokan gondolják, hogy elveszítik az eszméletüket hipnózisban. Ilyen nem történik, hiszen a hipnózis során a figyelem beszűkülésével nő a tudatosság is. Fontos, hogy a páciens ott legyen fejben, és átélje, amit átélhet a hipnózisban, hiszen ezek az élmények adják meg neki a változás, a gyógyulás lehetőségét” – mutat rá a szakértő.

A hipnózis egy másik formájában, az aktív-éber hipnózis során a páciens általában szobabiciklin teker, vagy futópadon fut. Ilyenkor éppen a mozgás, az aktivitás által tapasztalhatjuk meg a hipnózis állapotát. Ekkor a szuggesztiók is jellemzően az energikusság fokozására irányulnak.

„Az ellazulás vagy az aktivitás alkalmazása mellett olyan szuggesztiók is belefűzhetők a közös munkába, amelyek a gyógyulást segítik. Ezek lehetnek direktek, például: ‹Érezze, ahogy a tüdejét teleszívja friss levegővel, és az oxigén átáramlik az egész testén›. Vagy mondhatunk indirekt szuggesztiókat: ‹Az agya mélyén egy karmester támogatja a testének zenekarát, és pont úgy hangol be minden eszközt és úgy vezeti ezt a zenekart, hogy az a lehető legjobban működjön›.

A hipnózis során nemcsak metaforákat, de anekdotákat, hasonlatokat, szimbólumokat, illetve meséket is alkalmazhatunk”

– mondja a szakértő.

„A hipnózis terápiás (vagy kutatási) szakasza után általában szerepelnek még poszthipnotikus szuggesztiók, amelyek hosszú távon, éber állapotban hatnak” – fűzi hozzá Fehérvári Dóra. „Nagyon fontos mindig kiemelni, hogy a páciens azokat az élményeket hozza magával a hipnózisból az éber állapotba, amelyek a számára a leghatásosabbak, leghasznosabbak voltak, és raktározza el őket. Mindig figyelünk arra, hogy egy sokkal jobb állapotba hozzuk vissza őt, mint amiben előtte volt; hogy kipihentebb, energikusabb legyen az élmény után, és ezt meg tudja tartani az éber állapotban is.”

Mindenki hipnotizálható?

Gyakran felmerül a kérdés: vajon mindenki hipnotizálható? Annak a hátterében, hogy ki mennyire lesz fogékony a hipnózisra, a szakértő szerint genetikai és környezeti, neveltetési tényezők kölcsönhatása áll. Összességében elmondható, hogy a hipnózis iránti fogékonyság, azaz a hipnábilitás stabil személyiségvonás. Nagyjából felnőttkorra alakul ki mindenkiben, milyen mértékű fogékonyságot mutat a hipnózisra. Vannak helyzetek, amelyek befolyásolják a hipnábilitást, ilyen például a nők esetében a várandósság.

„Sokan gondolják, hogy aki könnyen hipnotizálható, az akaratgyenge, ez azonban nem így van”

– szögezi le Fehérvári Dóra. „A tudományos kutatások alapján az akaraterő nem függ össze a hipnózis iránti fogékonysággal. A hipnábilitás a transzélményre való fogékonysággal mutat összefüggést; azaz az illető könnyebben él át transzélményeket például meditáció, ima közben. Együttjárás van még a képzeleti bevonódás tekintetében (vagyis a magasan hipnábilis embereknek jobb a képzeleti munkája), az élményekbe való bevonódás képességével, valamint a jobb agyfélteke mozgósíthatóságával.”

A szakértő azt is hozzáteszi, hogy a hipnózis alkalmazásának kizáró tényezője a mentális retardáció, az akut pszichotikus és más kórképek mellett a motiváció hiánya is. Azaz ha valaki nem szeretné, hogy hipnotizálják, nem fog együttműködni, bármennyire is fogékony egyébként a hipnózisra.

Nincs kontrollvesztés

 „További tévhit még az is, hogy a hipnotizált személy valójában akaratvesztett bábuként teljesíti az erőteljes, autoriter hipnotizőr utasításait” – világít rá Fehérvári Dóra.

„A páciens azonban soha nem veszíti el az akaratát a hipnózis során, és nem is cél, hogy gondolkodás nélkül parancsot teljesítsen. Mivel a módosult tudatállapot koncentrált jelenlétet feltételez, az illető nagyon is odafigyel arra, amit csinál. A hipnotizőr pedig érzékenyen reagáló vezetőként van jelen, aki segíti a hipnózis állapotának elérését, és végigkíséri a hipnózisban átélt élményeken a pácienst.”

A hipnotizált és a hipnotizőr között sajátos kapcsolat, kölcsönös bevonódás jön létre – ezért is olyan fontos az utóbbi megfelelő képzettsége és felkészültsége. A hipnózis minősége, a közös munka eredménye a kettejük közötti kapcsolaton múlik. Hipnózis közben nemcsak az élményeik és a hangulatuk között alakul ki harmónia, de a légzésük és a szívritmusuk is összehangolódik.

„A hétköznapi éber állapotra nem jellemzőek ezek az élmények, és ez az intenzitás sem. A hipnotizőr mint egészséges, jól integrált személy jelenléte egyfajta példaként szolgál a páciens számára. Erre a példára hangolódva egy tanulási folyamatban vehet részt, például a jobban kontrollálhatja feszültségét, szorongását azon keresztül, ahogy a terapeutával megéli azt. A külső ingerek beáramlását is jobban tudja majd szabályozni” – magyarázza a szakértő.

Fájdalom és hipnózis

Egy másik, gyakran felmerülő kérdés az is, hogy a hipnózis vajon nem csak puszta színlelés, beképzelés-e a hipnotizáltak részéről. Bár színlelni természetesen lehetséges a hipnózis során, – ahogy Fehérvári Dóra is hangsúlyozza – valódi hatást csak azáltal érhetnek el a páciensek, ha együttműködően végzik a gyakorlatokat. Arra a kérdésre pedig, hogy „beképzelt” hatásról van-e szó, egy, a hipnózis fájdalomcsillapító hatását vizsgáló kutatás adhat választ.

„A hipnózis kiváló eszköz a fájdalomcsillapításra. Hatással van a fájdalom érzékleti élményére, a szenvedés megélésére és a magatartás szabályozására is”

– mondja a szakértő. „Egy kutatási helyzetben a résztvevőknek jeges vízben kellett tartaniuk a kezüket. Amikor hipnózisban elhangzott a fájdalomcsillapító szuggesztió, akkor képesek voltak a jeges vízben hagyni a kezüket, miközben képalkotó eljárások segítségével látható volt, hogy nem aktívak a fájdalmat érzékelő területek az agyukban. A képalkotó eljárások ilyen módon is bizonyítják, hogy nem színlelés az, amikor valaki részt vesz a hipnózisban, és végigcsinálja a gyakorlatokat, hiszen látható, ahogyan együttműködik a helyzettel.”

Mikor alkalmazható a hipnózis?

A fájdalomcsillapítás mellett hipnózis széles körben alkalmazható különböző orvosi és pszichológiai problémák kezelésében. Hasznos lehet például:

  • szorongásos tünetek, kórképek (pánikzavar, fóbia stb.),
  • poszttraumás stressz zavar tünetei,
  • dohányzás, túlsúly és más, a viselkedés változását igénylő problémák,
  • szexuális zavarok, alvászavarok, függőségek,
  • pszichoszomatikus kórképek (asztma, colitis ulcerosa, gyomorfekély stb.),
  • bőrbetegségek, dermatológiai kórképek,
  • immunrendszert érintő betegségek esetén,
  • krónikus fájdalom szindróma,
  • migrén

esetén. A fenti lista tovább bővíthető: amennyiben nem állnak fenn kizáró okok, amelyek mellett az alkalmazás nem lenne biztonságos, a hipnózis számos területen hatékony segítséget nyújt.

„A hipnózis kiemelten alkalmas a belső gyógyító folyamatok mozgósítására – előidézheti a személyiség érését, fejlődést indíthat el” – hangsúlyozza Fehérvári Dóra. A hipnózis mind testi, mind pszichés szempontból jótékony hatású olyan folyamatok során is, mint például a várandósság, a szülésre való felkészülés, a szülés élménye. Alkalmazható műtétekre, diagnosztikai beavatkozásokra való felkészülés során is, vagy akár daganatos betegségek terápiáinak kíséréseként, például a kemoterápia mellékhatásainak enyhítésére.

A teljes előadás felvételét itt tudjátok megnézni.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Herendi Kata
Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.

Pin It on Pinterest

Share This