„A hipnózis a belső gyógyító folyamatokat mozgósítja” – Hogyan működik a hipnózis?

Szerző: | 2021. 09. 26. |

A hipnózis szót hallva valószínűleg neked is eszedbe jut néhány film- vagy sorozatjelenet, amiben valaki meglenget egy órát (esetleg ingát) a másik orra előtt, mire az rögtön elkábul, és készségesen teljesít minden parancsot. A valóság azonban egészen más – és igazából sokkal érdekesebb.

hipnózis

Kevés dolgot övez annyi tévhit, mint a hipnózis módszerét, ami – ha megfelelően alkalmazzák – valójában egy különlegesen hatékony terápiás eszköz. Hogyan működik, miben segíthet és melyek a leggyakoribb kérdések és tévhitek vele kapcsolatban? Erről tartott gondolatébresztő előadást Fehérvári Dóra alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, hipnoterapeuta-jelölt a PszichoPont szervezésében. Összefoglalónk.

Mi történik a hipnózis során – és mi nem?

„Fontos hangsúlyozni, hogy a hipnózis nem úgy működik, mint a filmekben vagy a könyvekben; nem olyan, mint a Szemfényvesztők című filmben, vagy a Mario és a varázslóban” – szögezi le a szakértő.

A sokszor „mágikusként” feltüntető ábrázolásokkal szemben a hipnózis egy módosult tudatállapotot alkalmazó módszer, melynek idegélettani hatásait már az ötvenes években igazolták tudományos vizsgálatok. Ebben a hétköznapitól eltérő éberségi szintű állapotban a külső ingerek helyett elsősorban befelé irányul a figyelmünk, és az a működésünk kerül előtérbe, amelyben szabadabban engedjük áramlani az élményeinket és az érzéseinket. A hipnózis során fokozottan fogékonyak vagyunk az úgynevezett szuggesztiókra, azaz a tudattalan választ kiváltó, jótékony hatású közölt gondolatokra.

„A szuggesztiók működése leginkább attól függ, hogy a páciens mennyire fogékony rájuk, illetve hogy elfogadhatók-e az ő számára” – mondja Fehérvári Dóra.

„Nagyon fontos, hogy soha senkitől nem kérünk olyat, amit ő nem szeretne végrehajtani. Nem hangzanak el olyan szuggesztiók, amik megalázók lennének a páciens számára. Sokan tartanak attól, hogy hipnózisban kacsaként fognak körbeugrálni a szobában – ilyet azonban soha nem kérnénk.”

A szuggesztiók ereje

A szuggesztiók az úgynevezett relaxációs hipnózis során (ami jellemzően ülő, fekvő állapotban zajlik) segíthetik például a pihenést, ellazulást – vagyis, a közhiedelemmel ellentétben nem az elalvást vagy az eszméletvesztést. „Sokan gondolják, hogy elveszítik az eszméletüket hipnózisban. Ilyen nem történik, hiszen a hipnózis során a figyelem beszűkülésével nő a tudatosság is. Fontos, hogy a páciens ott legyen fejben, és átélje, amit átélhet a hipnózisban, hiszen ezek az élmények adják meg neki a változás, a gyógyulás lehetőségét” – mutat rá a szakértő.

A hipnózis egy másik formájában, az aktív-éber hipnózis során a páciens általában szobabiciklin teker, vagy futópadon fut. Ilyenkor éppen a mozgás, az aktivitás által tapasztalhatjuk meg a hipnózis állapotát. Ekkor a szuggesztiók is jellemzően az energikusság fokozására irányulnak.

„Az ellazulás vagy az aktivitás alkalmazása mellett olyan szuggesztiók is belefűzhetők a közös munkába, amelyek a gyógyulást segítik. Ezek lehetnek direktek, például: ‹Érezze, ahogy a tüdejét teleszívja friss levegővel, és az oxigén átáramlik az egész testén›. Vagy mondhatunk indirekt szuggesztiókat: ‹Az agya mélyén egy karmester támogatja a testének zenekarát, és pont úgy hangol be minden eszközt és úgy vezeti ezt a zenekart, hogy az a lehető legjobban működjön›.

A hipnózis során nemcsak metaforákat, de anekdotákat, hasonlatokat, szimbólumokat, illetve meséket is alkalmazhatunk”

– mondja a szakértő.

„A hipnózis terápiás (vagy kutatási) szakasza után általában szerepelnek még poszthipnotikus szuggesztiók, amelyek hosszú távon, éber állapotban hatnak” – fűzi hozzá Fehérvári Dóra. „Nagyon fontos mindig kiemelni, hogy a páciens azokat az élményeket hozza magával a hipnózisból az éber állapotba, amelyek a számára a leghatásosabbak, leghasznosabbak voltak, és raktározza el őket. Mindig figyelünk arra, hogy egy sokkal jobb állapotba hozzuk vissza őt, mint amiben előtte volt; hogy kipihentebb, energikusabb legyen az élmény után, és ezt meg tudja tartani az éber állapotban is.”

Mindenki hipnotizálható?

Gyakran felmerül a kérdés: vajon mindenki hipnotizálható? Annak a hátterében, hogy ki mennyire lesz fogékony a hipnózisra, a szakértő szerint genetikai és környezeti, neveltetési tényezők kölcsönhatása áll. Összességében elmondható, hogy a hipnózis iránti fogékonyság, azaz a hipnábilitás stabil személyiségvonás. Nagyjából felnőttkorra alakul ki mindenkiben, milyen mértékű fogékonyságot mutat a hipnózisra. Vannak helyzetek, amelyek befolyásolják a hipnábilitást, ilyen például a nők esetében a várandósság.

„Sokan gondolják, hogy aki könnyen hipnotizálható, az akaratgyenge, ez azonban nem így van”

– szögezi le Fehérvári Dóra. „A tudományos kutatások alapján az akaraterő nem függ össze a hipnózis iránti fogékonysággal. A hipnábilitás a transzélményre való fogékonysággal mutat összefüggést; azaz az illető könnyebben él át transzélményeket például meditáció, ima közben. Együttjárás van még a képzeleti bevonódás tekintetében (vagyis a magasan hipnábilis embereknek jobb a képzeleti munkája), az élményekbe való bevonódás képességével, valamint a jobb agyfélteke mozgósíthatóságával.”

A szakértő azt is hozzáteszi, hogy a hipnózis alkalmazásának kizáró tényezője a mentális retardáció, az akut pszichotikus és más kórképek mellett a motiváció hiánya is. Azaz ha valaki nem szeretné, hogy hipnotizálják, nem fog együttműködni, bármennyire is fogékony egyébként a hipnózisra.

Nincs kontrollvesztés

 „További tévhit még az is, hogy a hipnotizált személy valójában akaratvesztett bábuként teljesíti az erőteljes, autoriter hipnotizőr utasításait” – világít rá Fehérvári Dóra.

„A páciens azonban soha nem veszíti el az akaratát a hipnózis során, és nem is cél, hogy gondolkodás nélkül parancsot teljesítsen. Mivel a módosult tudatállapot koncentrált jelenlétet feltételez, az illető nagyon is odafigyel arra, amit csinál. A hipnotizőr pedig érzékenyen reagáló vezetőként van jelen, aki segíti a hipnózis állapotának elérését, és végigkíséri a hipnózisban átélt élményeken a pácienst.”

A hipnotizált és a hipnotizőr között sajátos kapcsolat, kölcsönös bevonódás jön létre – ezért is olyan fontos az utóbbi megfelelő képzettsége és felkészültsége. A hipnózis minősége, a közös munka eredménye a kettejük közötti kapcsolaton múlik. Hipnózis közben nemcsak az élményeik és a hangulatuk között alakul ki harmónia, de a légzésük és a szívritmusuk is összehangolódik.

„A hétköznapi éber állapotra nem jellemzőek ezek az élmények, és ez az intenzitás sem. A hipnotizőr mint egészséges, jól integrált személy jelenléte egyfajta példaként szolgál a páciens számára. Erre a példára hangolódva egy tanulási folyamatban vehet részt, például a jobban kontrollálhatja feszültségét, szorongását azon keresztül, ahogy a terapeutával megéli azt. A külső ingerek beáramlását is jobban tudja majd szabályozni” – magyarázza a szakértő.

Fájdalom és hipnózis

Egy másik, gyakran felmerülő kérdés az is, hogy a hipnózis vajon nem csak puszta színlelés, beképzelés-e a hipnotizáltak részéről. Bár színlelni természetesen lehetséges a hipnózis során, – ahogy Fehérvári Dóra is hangsúlyozza – valódi hatást csak azáltal érhetnek el a páciensek, ha együttműködően végzik a gyakorlatokat. Arra a kérdésre pedig, hogy „beképzelt” hatásról van-e szó, egy, a hipnózis fájdalomcsillapító hatását vizsgáló kutatás adhat választ.

„A hipnózis kiváló eszköz a fájdalomcsillapításra. Hatással van a fájdalom érzékleti élményére, a szenvedés megélésére és a magatartás szabályozására is”

– mondja a szakértő. „Egy kutatási helyzetben a résztvevőknek jeges vízben kellett tartaniuk a kezüket. Amikor hipnózisban elhangzott a fájdalomcsillapító szuggesztió, akkor képesek voltak a jeges vízben hagyni a kezüket, miközben képalkotó eljárások segítségével látható volt, hogy nem aktívak a fájdalmat érzékelő területek az agyukban. A képalkotó eljárások ilyen módon is bizonyítják, hogy nem színlelés az, amikor valaki részt vesz a hipnózisban, és végigcsinálja a gyakorlatokat, hiszen látható, ahogyan együttműködik a helyzettel.”

Mikor alkalmazható a hipnózis?

A fájdalomcsillapítás mellett hipnózis széles körben alkalmazható különböző orvosi és pszichológiai problémák kezelésében. Hasznos lehet például:

  • szorongásos tünetek, kórképek (pánikzavar, fóbia stb.),
  • poszttraumás stressz zavar tünetei,
  • dohányzás, túlsúly és más, a viselkedés változását igénylő problémák,
  • szexuális zavarok, alvászavarok, függőségek,
  • pszichoszomatikus kórképek (asztma, colitis ulcerosa, gyomorfekély stb.),
  • bőrbetegségek, dermatológiai kórképek,
  • immunrendszert érintő betegségek esetén,
  • krónikus fájdalom szindróma,
  • migrén

esetén. A fenti lista tovább bővíthető: amennyiben nem állnak fenn kizáró okok, amelyek mellett az alkalmazás nem lenne biztonságos, a hipnózis számos területen hatékony segítséget nyújt.

„A hipnózis kiemelten alkalmas a belső gyógyító folyamatok mozgósítására – előidézheti a személyiség érését, fejlődést indíthat el” – hangsúlyozza Fehérvári Dóra. A hipnózis mind testi, mind pszichés szempontból jótékony hatású olyan folyamatok során is, mint például a várandósság, a szülésre való felkészülés, a szülés élménye. Alkalmazható műtétekre, diagnosztikai beavatkozásokra való felkészülés során is, vagy akár daganatos betegségek terápiáinak kíséréseként, például a kemoterápia mellékhatásainak enyhítésére.

A teljes előadás felvételét itt tudjátok megnézni.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

LESZEL AZ ÚTITÁRSUNK?

Saját fejlesztésű önismereti programunk keretében további exkluzív tartalmainkhoz is hozzáférhetsz. Videók, filmek, önismereti gyakorlatok szívvel-lélekkel neked. MEGNÉZEM

Szerző

Herendi Kata
Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.

Pin It on Pinterest

Share This