Aki a virágot szereti… – 5 érdekesség arról, hogyan hatnak a növények lelki egészségünkre

Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – tartja a mondás. Azon kívül, hogy a virágok szeretete a jellemünkről is árulkodik a népi bölcsesség szerint, tudományosan bizonyított az is, hogy az élő növények számos területen gyakorolnak pozitív hatást a mentális állapotunkra – ahogy ez Kathy Willis oxfordi egyetemi professzor Jóságos természet című könyvéből is kiderül. A kötet megannyi érdekes kutatási eredményt is idéz, amelyek olyan izgalmas kérdéseket vetnek fel, mint hogy a növények milyen hatással vannak a gyógyulásra, vagy éppen hogyan serkenthetik a kreativitásunkat. Cikkünkben ezek közül mutatunk be párat.

A szerző eredetileg paleökológus volt, vagyis azon a tudományterületen belül kutatott, amely a növények fosszilis maradványai alapján rekonstruálja az évezredek során lezajlott változásokat (például hogy milyen táj terült el bizonyos korokban a szárazföldeken, és erre hogyan reagáltak az akkori növények). Később a Kew-i Királyi Botanikus Kert tudományos igazgatója lett, ekkor fordult a figyelme az élő növényekre. A velük végzett munka során vette észre, hogy a növények között tett séta után boldogabbnak, nyugodtabbnak érezte magát, és tisztább fejjel tudott gondolkodni. Közben egy nemzetközi projekt felkérése miatt a növények társadalmi előnyeit, kifejezetten az egészségre gyakorolt kedvező hatását kezdte el vizsgálni. Így foglalkozott először ennek a területnek a szakirodalmával, ami aztán számos érdekes felfedezéshez vezette.

Az egyik legérdekesebb kutatási eredmény a Science folyóiratban jelent meg még 1984-ben: ennek alapján azok az epekővel műtött betegek, akik a kórtermük ablakából fákra láttak rá, gyorsabban épültek fel, mint azok, akik csak téglafalakra nézhettek. Willis számára ebben az volt a megdöbbentő, hogy pusztán a növények látványa is pozitív hatást gyakorolt – az addig általa olvasott cikkek ugyanis döntően arról szóltak, hogy a növények közelsége elengedhetetlen ahhoz, hogy kifejtsék gyógyító erejüket. Ráadásul ez a tanulmány arra is kitért, hogy nem csupán az operációt követő rehabilitáció vált gyorsabbá, hanem a betegek mentális állapota is jobbnak mutatkozott. Ez a tanulmány indította el a szerzőt abba az irányba, hogy kimondottan ezzel a területtel kezdjen behatóbban foglalkozni.

1. Ha növényekre néz az ablakunk, jobban tudunk figyelni és teljesíteni

 2016-ban az Illinoisi Egyetem kutatói arra keresték a választ, hogy vajon a tanterem ablakából látott táj befolyásolja-e a tanulók kognitív működését és teljesítményét. A vizsgálatban 94 diák vett részt, különböző gimnáziumokból. Véletlenszerűen osztották be őket három kísérleti tanterembe, melyek belül teljesen egyformák voltak, csupán a kilátás volt eltérő. Az egyikből fás területet lehetett látni, a másik csupasz falra nézett, a harmadiknak pedig egyáltalán nem voltak ablakai. A gyerekeknek kimondottan olyan feladatokat kellett megoldaniuk, amelyek a figyelmi állapotukat tesztelték, közben pedig fiziológiás eszközökkel mérték a stressz-szintjüket is. Bár a kísérletet minden gyerek azonos figyelmi működéssel és stressz-szinttel kezdte, a feladat végére jelentős különbségek alakultak ki közöttük.

Azok, akik a természetre láttak rá, sokkal jobb eredményt értek el a teszteken, mint azok, akik ablak nélküli helységben voltak, vagy csak a falat látták.

Sőt, az első csoport tagjai gyorsabban nyugodtak meg a teszt miatt kezdetben megnövekedett stressz után. Érdekesség, hogy a kísérlet értékelésében a későbbiek során figyelembe vették a tanulók kulturális és szocioökonómiai különbségeit is, az eredmények pedig ezután is stabilak maradtak.

Egy másik, egyetemistákkal végzett vizsgálat alapján is erre a következtetésre jutottak a kutatók. Ott azt vizsgálták, mennyi hibát ejtenek a résztvevők egy tesztben, miután 40 másodpercig néztek egy virágzó, zöld tetőt az ablakból. A kutatás eredménye szerint az egyetemisták figyelme is javult, a mentális fáradtságuk pedig jelentősen csökkent azokhoz képest, akik egy csupasz beton tetőt láttak ugyanolyan hosszú ideg.

2. Bármilyen növény látványa pozitívan hat az agyi aktivitásra

E két vizsgálat eredménye kapcsán Willis újabb szakirodalmi forrásokat kezdett tanulmányozni. Az egyikben, amelyet idéz, a japán Csibai Egyetem Környezet-, Egészség- és Terepi Tudományi Kutatóközpontjának munkatársai arra kértek női egyetemi hallgatókat, hogy 90 másodpercig nézzenek egy erdőről, illetve egy toronyházról készített fotót. Amikor a természeti tájról készített képeket nézték, az alanyok agyi aktivitása nyugalmat mutatott, a hallgatók relaxáltabban, kellemesebben érezték magukat. Willis következtetése szerint a természetes tájak látványa olyan idegpályákat aktivál a szervezetünkben, amelytől nyugodtabbnak érezzük magunkat és csökken a szorongásunk.

Arra vonatkozóan is számos kutatási eredményt gyűjt össze a könyv, hogy önmagában a zöld szín is pozitív hatással van ránk: a zöld levelek látványa nyugodtabbá, fókuszáltabbá és kreatívabbá tesz bennünket. Sőt, a virágok színének is lehet ilyen hatása! Egy felmérés szerint sárga és zöld virágokkal érdemes díszíteni az otthonunkat és az irodánkat, ugyanis ez a két szín váltja ki a legerősebb pozitív fiziológiai és pszichés reakciót.

A kutatók az erre vonatkozó vizsgálathoz olyan növényfajt választottak, amely számos különböző színű, de hasonló alakú virágot hoz. A feladatban 5-5 virágládát mutattak a résztvevőknek, melyekbe különböző színű virágok kerültek. Három percig nézhették az alanyok az egyes ládákat, majd kétperces szünet következett az újabb minta előtt. A próbák alatt EEG-vel követték a feladatot elvégzők agyi területeinek aktivitását. Minden próba után egy kérdőívet kellett kitölteniük, amely a virágok színeire adott érzelmi reakciókat értékelte. Az eredmények szerint minden növény látványa az alapállapothoz képest intenzívebb agyi aktivitást és érzelmi reakciót hozott: vagyis bármilyen növény látványa pozitívan hat az agyi aktivitásra.

Ugyanakkor az egyes színek vizsgálatakor már eltérések mutatkoztak:

a zöld levelek látványa a koncentráció, kreativitás és a figyelem szempontjából fontos régiókra hatott aktívabban, valamint a beszámolók szerint ezektől optimistábbnak és vidámabbnak érezték magukat az alanyok.

Hasonlóan erősödő agyműködést váltott ki a sárga virágok látványa is. Ezzel szemben például a fehér virágok látványa nem erősítette a pozitív érzelmeket.

Felvetődhet a kérdés: vajon a napjainkban olyan népszerű művirágok is hasonlóan pozitív hatást váltanak ki belőlünk? Erre is kitér a könyv egyik fejezete. Sokféle anyagból készülnek már műnövények – Willis szerint a poliészter lehet az, ami leginkább képes a valódihoz hasonló látványt előidézni. Azonban kérdés, hogy joggal várhatjuk-e ezektől a formájukat tekintve meglehetősen valósághű növényektől, hogy ugyanazokat az eredményeket hozzák a mentális egészségünk szempontjából, mint a valódiak. Az erre irányuló vizsgálatok alapján az egyértelmű következtetés az, hogy sajnos nem.

Vaktesztnek is nevezhetjük azt a kutatást, amelyben az alanyok nem tudták, hogy valódi vagy művirág-e, amit látnak, miközben különböző fiziológia méréseket végeztek rajtuk a szakemberek (például a szívfrekvenciájuk és a pulzusuk változásait követték). A vizsgálat eredménye az lett, hogy az igazi virágok okozta vizuális stimuláció jobban csökkentette a fiziológiai stresszreakciókat, mint a művirágoké. Emellett az érintettek arról is beszámoltak, hogy kellemesebben érezték magukat és nyugodtabbak is voltak, amikor a valódi virágokat szemlélték.

3. A természet illatai relaxáltabbá tesznek

A könyv nem csupán a vizuális hatásokat, vagy a növények közelsége által gyakorolt pozitívumokat mutatja be, ugyanis megjelenik benne például a szaglás területe is. Több kutatás egybehangzó eredménye bizonyítja, hogy a fenyvesekben tett séta és a toboztermők által kibocsátott illat relaxáltabbá tesz bennünket. A jelek szerint ösztönös megnyugvással reagálunk a fenyőillatra, úgy érezzük, ilyenkor csökken a ránk nehezedő stressz.

A ciprusfélék fajainak illata is jótékony. E növények vegyületeit belélegezve önkéntelen idegi reakciók indulnak be, melyek hatására jelentősen csökkenhet a szívverés, valamint a stresszhormonok szintje és az agyi aktivitás is, ezek pedig együttesen a fiziológiai relaxációt jelzik. Emellett arra is képesek, hogy megemeljék a természetes ölősejtek vérünkben mérhető szintjét, amelyek szerepet játszanak a vírusfertőzött és tumorsejtek semlegesítésében. Noha ez a terület Willis szerint még további kutatásokat igényel, az eddigi eredmények is ígéretesek.

Az illatok terén talán nem számít újdonságnak, hogy a levendula jótékonyan segíthet a jobb alvásminőség elérésében. Erről is olvashatunk konkrét vizsgálatot.

Amikor a kutatásban résztvevők úgy aludtak, hogy a levegő levendulaillatot tartalmazott, akkor hosszú időszakokra váltak agyi aktivitásukban dominánssá a jó minőségű alvás jelének tartott a delta-hullámok, míg az alfa-hullámok visszaszorultak (ez utóbbiak jelenléte rendszerint a rossz minőségű alvásról árulkodik). Vagyis a levendula aromája elősegíti a jó minőségű alvás hosszabban tartó intervallumait.

Az illatokra vonatkozó vizsgálatok közül az egyik legizgalmasabb az, amely a vezetői viselkedésre vonatkozó hatást igyekezett feltárni. A kutatók arra keresték a választ, hogy másképpen viselkednek-e az alanyok a volán mögött attól függően, hogy milyen illatot éreznek. Rózsa, borsmenta és cibetmacska illatát, valamint kontrollként tiszta levegőt lélegeztek be az alanyok a vizsgálatban, melyet a Sussexi Egyetem mérnöki és informatikai karán végeztek szimulált, tehát nem valós vezetési helyzetben. Miközben dühítő körülményeknek tették ki a résztvevőket, teljesítményüket különböző paraméterek mentén értékelték, számos teszt elvégzésével. Az eredmények azt mutatták, hogy a rózsa és a borsmenta illata egyaránt pozitív hatást gyakorolhat a vezetői magatartásra, azonban a rózsa bizonyult a legjobbnak: a sofőrök akkor vezettek a legalacsonyabb átlagsebességgel, amikor ennek az illatát érezték. Emellett azt is elmondták, hogy nyugodtabbnak és óvatosabbnak érezték magukat. Az is érdekes eredmény, hogy a cibet illatának érzékelése szignifikánsan több balesetet eredményezett, az alanyok gyorsabban hajtottak és többször hagyták el a sávjukat.

4. Az erdő hangjai csökkentik a fájdalmat

A hangok pozitív hatása sem elhanyagolható: Willis könyvében beszámol egy lengyel vizsgálatról, melyben természeti és városi hangokat mutattak a résztvevőknek, az eredmények pedig egyértelmű preferenciát tártak fel. Az alanyoktól azt kérték, hogy rangsorolják a hangokat aszerint, hogy mennyire képesek relaxálni azok hallatán. Valamennyi résztvevő kellemesebbnek tartotta a természet hangjait a városiaknál. Ugyanakkor rangsorolni is lehetett az egyes természeti hangok jótékony hatásait: leginkább a madárdal, a víz hangjai és a fákat fújó szél hangja volt képes arra, hogy helyrebillentse az emberek lelkiállapotát.

A természet hangjai azonban nem pusztán az ellazulást segítik, hanem a fájdalom csökkentésének lehetséges eszközei is lehetnek. Az iráni Dzsahrom oktató kórházban császármetszés után lábadozó nőket vizsgáltak a műtét után nyolc órával, amikor rendszerint a legerősebb a fájdalom. Az 57 résztvevős kutatás egyik csoportjának fejhallgatót adtak, amiből nem szóltak hangok. A második csoport tagjai természeti hangokat hallhattak, pl. az eső, a folyók, vízesések hangját, vagy a dzsungelben tett séta zajait. A harmadik csoport esetében pedig nem történt beavatkozás. A vizsgálat három pontján értékelték a betegek fájdalomszintjeit: közben, valamint utána kisebb szünetekkel. Az eredmények egyértelműek lettek:

azok a nők, akik természeti hangokat hallottak 20 percen keresztül, szignifikánsan gyengébb fájdalmat éreztek, mint a néma fejhallgatót viselők, illetve a kontrollcsoport tagjai.

Érdemes megemlíteni, hogy azoknak a fájdalomszintje, akik nem kaptak fejhallgatót, nem tért el jelentősen azokétól, akik csak a csendet hallották benne: vagyis vélhetően nem a külső zaj kiszűrése jelentette a döntő tényezőt, hanem maguk a természeti hangok.

5. A természet elemei jótékonyan hatnak a testünkre

A természet bizonyos elemei nem csupán olyan helyzetekben lehetnek ránk jó hatással, amikor valamilyen nehézséget vagy fájdalmat szeretnénk enyhíteni. Van, amikor már annak is jelentősége lehet, hogy mennyire vagyunk körülvéve természeti elemekkel, akár a legapróbb formában is. Ezt hivatott bemutatni egy óvodásokkal végzett kutatás, ahol azt vizsgálták, mi történik a gyerekek bőr- és bél-mikrobiomjában, vagyis a testünkben élő sok millió mikroba rendszerében. A vizsgálatban 79 városi gyerek vett részt, akik finn óvodákba jártak. Három csoportot különböztettek meg abból a szempontból, hogy az óvoda udvara mivel volt borítva. Az első csoport tagjai betonnal, kaviccsal és műanyag szivaccsal fedett területen játszottak. A másodikban természetközeli tér várta a kicsiket: füvön, földön, és növényekkel beültetett udvarban voltak. A harmadik csoport pedig olyan udvarra mehetett, melyet – kísérleti jelleggel – helyi toboztermő erdőből származó talajjal fedtek be, valamint erdei földet tartalmazó virágládákat és tőzeges tömböket is elhelyeztek ott. Ezekre fel is mászhattak a gyerekek, vagy épp áshattak is bennük. A négyhetes vizsgálat előtt és után is megvizsgálták a gyerekek bőr- és bélmikrobiomjának összetételét. A legmagasabb diverzitást azoknál mérték, akik a kísérleti erdőtalajjal borított udvart használhatták. A gyerekek vérében mért jelző értékek is szignifikánsan emelkedtek, ami arra utalt, hogy javult az immunszabályozó működésük, ezáltal esetükben lecsökkent a különböző, immunműködéssel kapcsolatos betegségek kockázata.

A könyv emellett számos más terület kapcsán is említi a természet jóságos képességét – a mi dolgunk csupán az, hogy éljünk a lehetőséggel, akár a legkisebb mértékben is, hiszen már az is pozitív hatással lehet ránk. Ha eddig csak azt figyeltük meg, hogy szeretünk az erdőben sétálni, a bemutatott eredmények által talán azt is látjuk, hogy ez a tevékenység kimondottan hasznos is lehet. Ahogy a növények, virágok az otthonunkban vagy az irodánkban sem csupán esztétikai értéket képviselhetnek, hanem ösztönző erőt adhatnak akár a teljesítményünk, kreativitásunk fokozásához is.