Ne nézd levegőnek! Hat tanács, hogy miképpen viselkedj gyermeked képzeletbeli barátjával

Szerző: | 2016. 04. 16. |

Talán furcsát éreztél, amikor először tudomást szereztél róla. Azóta óvakodva pillantasz körbe újra meg újra: mikor lép be ismét az ajtón? A barát, aki látszólag légüres semmi, de annál mégis sokkal több, fontos szereplő a gyermeked életében. Hogy ez miért van így, meddig természetes, és milyen viselkedést kíván meg tőled? – az alábbi cikkünkből kiderül.

1. Fogadd el őt.

Az az első és legfontosabb szabály. Ha ő a gyermeked számára már létezik, akkor attól, hogy megtagadod, a kicsi még nem fogja ugyanezt tenni. Ahogy Juhász Anikó, gyógypedagógus, pszichológus mondja:

Ha a szülő kineveti, vagy megkérdőjelezi a barátot, a gyerek tele lesz szorongással és félelemmel. Nem érti, hogy apa és anya miért nem szeretik a legújabb pajtását, és nagy eséllyel inkább titkolózni fog, mert fél a reakcióktól.

Pedig különösen fontos, hogy előtted ne legyen rejtve a fantáziabeli jó pajtás személye. Hogy miért? Megtudod, ha tovább olvasol.

 2. Akármikor feltűnik, mindig jó alaposan vedd szemügyre.

A képzeletbeli barát a gyermeked életében valamilyen funkciót tölt be, valamin átsegíti őt. Ezerféle oka lehet a jöttének, például a sötétben való félelem, a testvér érkezése, a leválástól való szorongás vagy épp a szülők megromló kapcsolata. Ha az anya és az apa figyelmesen követi a baráttal való kapcsolat jellegét és lényegét, előbb-utóbb rá fog jönni, hogy miért szükséges a gyereke életében egy képzeletbeli személy – magyarázza szakértőnk. Juhász Anikó hozzáteszi:

nem kell megijedni, ha egyszer csak bekopogtat a láthatatlan barát, hiszen az esetek nagy részében a gyermek természetesen feloldja a képzelt társ segítségével a benne dúló feszültségeket, majd a krízis végével elengedi a fantáziát.

Azonban például nagyobb problémák, mint válás, vagy kirívóan magányos kisgyermek esetén érdemes szakemberhez fordulni. Ekkor sem a képzeletbeli barátot kell gondként kezelni, hanem az alapvető traumát, amely miatt megérkezett.

3. Ne dobd ki erőszakkal, de vedd észre, ha túl sokáig marad.

A pszichológia általánosan 3-7 éves kor között határozza meg az időszakot, amikor a gyerekek képzeletbeli barátokat választanak maguk mellé. Amellett, hogy ezeket a határokat természetesen nem kell görcsösen kezelni, ha az iskolába kerülés idején még mindig ott a fantáziapajtás, érdemes az átlagosnál jobban „élesíteni” a szülői szenzorokat.

Ha ugyanis a kisiskolás kevésbé érdeklődik a kortársak iránt, és inkább a nem létező társ felé húz, komolyabb probléma is állhat a háttérben, amelynek megoldásához szakember kell.

Hétéves kor körül már képes a gyerek elválasztani a fantáziát és a valóságot. Elsős, másodikos gyerekeknél még részben elfogadható, ha hasonlóan reagálnak egy krízisre. De amikor a barát nem akar távozni hosszú időn át iskolás korban, ne féljen a szülő segítséget kérni. Nem árt, ha ebből a szempontból a tágabb környezetedre is figyelsz: Schwarz erre vonatkozó (2004) kutatása szerint ugyanis a bántalmazott gyerekek között fordul elő legnagyobb arányban a túl sokáig jelen levő fantáziabarát.

4. Ne akarj túl közel kerülni hozzá, se jópofaságból, se manipuláció reményében.

Ahogy a tagadás, úgy az erőltetés sem jó ötlet. Ha a gyerek meg sem említette a barátja nevét, te ne ültesd le az asztalhoz, vagy hívd el a játszótérre. Főleg ne használd manipulációra. Ne tegyél olyan kijelentéseket, mint „Látod, ő már felhúzta a cipőjét, te meg még ki sem jöttél a szobából”, vagy „Mit szól majd, hogy nem eszel rendesen?”.

Ne keverd bele kettőtök kapcsolatába őt, mert akkor a gyereked teljesen ki fog hagyni az övékéből téged.

A kicsi valamiféle érzelmi tehermentesítést vár a baráttól, számára visszatetsző, vagy csalódást keltő, ha a szülő kételyekkel tölti meg ezt a tiszta, feltétlen kötődést – fűzi hozzá Juhász Anikó.

pro2

5. Ne firtasd a korát.

Bár általánosságban a szakirodalom a gyerekkel egykorúként emlegeti a képzeletbeli barátokat, azért előfordulnak kivételes esetek, amikor idősebb a láthatatlan társ. Ennek természetesen mindig megvan a maga oka. Volt olyan gyermek páciensem, aki a szülei válási procedúrája alatt nem találkozott a külföldön élő apával. Addig pedig képzelt magának egy apjához hasonló külsejű, jellemű és korú barátot. Amikor újraépíthette a kapcsolatát a távolban élő szülővel, elengedte a nála harminc évvel idősebb láthatatlan ”nagy pajtást” – mondja szakértőnk. Hozzáteszi:

az is előfordul, hogy a fantáziából született társ nem élő személy, ekkor sem kell megrémülni. Akár egy gyászfolyamat része is lehet, hogy a kicsi hasonlóképpen engedi el az elvesztett személyt, de másféle funkciót is betölthet egy múltból előhívott, már nem élő ismerős képzeletbeli megfelelője.

6. Próbáld tisztes távolságban tartani a többi gyerekedtől.

Elképzelhető, hogy a nagyobb testvér furcsán figyeli, ahogy a kisebb a semmivel beszélget. Sőt, talán fel is hívja az öcsi vagy hugi figyelmét arra, hogy megbolondult.

Ha látod az értetlenség első jeleit, hívd félre, és avasd be a rejtélybe. A titkok mindig nagyon izgalmasak, a szülő cinkostársának lenni pedig jó.

Nyugodtan el lehet magyarázni, hogy amíg a nagyobb már látja a fantázia és a valóság között a különbséget, a kisebb testvére még nem. Érdemes felidézni az ő történeteit: a saját képzeletbeli barátját, vagy ha az nem volt,akkor más fantáziával kapcsolatos élményeit, például, ahogyan várta a Télapót – véli Juhász Anikó. Szakértőnk emellett azt tanácsolja: a beszélgetés után bátran dolgozzuk fel a témát a nagyobbal szimbolikusan, például saját kézzel készített bábok segítségével.

Fotó forrás: itt és itt 



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Széles-Horváth Anna
Újságíró. Öt éve édesanya. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.
És ezt olvastad már?

Pin It on Pinterest

Share This