A krimi mint örök emberi történet – A krimiolvasás pszichológiája

Szerző: | 2018. 07. 11. | Pszicho&Light | Olvasási idő: 7 perc

Este, nyugalom, takaró, tea – és egy jó könyv… Mondjuk egy krimi. Mert szórakoztató, mert praktikus, mert akár egy délután alatt elolvasható. És még miért? Mi az emberi lélekből fakadó titka a műfajnak, amelynek előzménye az ókori Oidipusz történetben éppúgy fellelhető, mint a többszázéves „ezeregy éjszaka” meséiben? Miért definiáljuk kellemesnek, könnyednek, elbírhatónak a krimi által adott borzongást? Hogyan kell jó krimit írni? Erről mesélt a Pszichoforyou olvasóinak Geist Klára pszichológus és Mészöly Ágnes író.

„A krimiolvasás leegyszerűsítve az emberi viselkedést meghatározó két alapkésztetésre hat: a velünk született félelmeinkre és a kíváncsiságunkra”

– kezdi Geist Klára pszichológus. „A legvonzóbb tulajdonsága pedig, hogy biztonságos környezetben elégíti ki az érdeklődésünket. Ennek köszönhetően kellemes izgalmat, még elviselhető stresszt élünk át, ami az ember számára pozitív élményt, úgynevezett eustresszt okoz” – magyarázza a szakember.

Ahogy a pszichológus mondja, természetesen a való életben elkerülnénk a testi sérülés veszélyét, a halott ember látványát vagy a bűnözővel való találkozást, hiszen a velük való szembesülés bénító, szinte kibírhatatlan stresszélményt jelent. „Érdekes, de jellemzően a nők a krimiműfaj rajongói, mivel kutatások alapján, többségében jobban tartanak a sztorikban leírt körülmények megvalósulásától. Számukra felszabadítóbb tehát olvasás közben találkozni a rettegésük tárgyával: ezek a randevúk pedig talán meglepő, de javítják az említett félelmekkel kapcsolatos megküzdésüket” – magyarázza a szakember.

Izgalom és társadalomrajz kéz a kézben

De hogyan születik meg egy igazán jó krimi ötlete? Nos, legtöbb esetben talán a valóságból. Mészöly Ágnes első felnőtteknek szóló krimijéhez is az élet adta az ihletet. Az író egy osztálytalálkozót követően kezdett játszani a gondolattal, hogy milyen indulatokat szülhet egy közösség tagjaiban, amikor évtizedek elmúltával régi lezáratlan történetekkel szembesülnek. A Rókabérc, haláltúra című regény hősei a nyolcvanas években jártak egy középiskolába, és sokkal több következményt cipelnek magukkal a jelenükben ebből az időből, mint azt valójában hiszik.

„A műfajt ebben az esetben egyértelműen a téma adta. Amikor a saját életemben megtapasztaltam, milyen erős érzések, gondok jönnek fel a régmúltból, foglalkoztatni kezdett, hogy meddig mehetnek el az indulatok. Ki az, akinek elég a hangos szó, és ki az, aki továbblép ennél? Fontos volt, hogy ne csupán egy érdekes történetet írjak, hanem egy képet mutassak a rendszerváltó generáció életének alakulásáról. Szerintem a jó krimi feladata, hogy a titkokon, a fordulatokon, az izgatottság érzésén túl valami pluszt is nyújtson: hiteles történetet, a karakterek számára valós motivációt, illetve egy aha-élményt, amelyben magunkra, a környezetünkre ismerhetünk. Hiszen az igazi borzongás épp ennek köszönhető” – véli az író.

A titok a részletekben rejlik

A jó krimi alapja persze a remekül kidolgozott részletek összessége, hiszen a horrorral ellentétben nem a valóságtól való teljes elrugaszkodás, illetve az ijesztgetés a célja. Sokkal inkább az intellektuális módon való hatásgyakorlás.

„Nyilván a horror erősebb stresszt provokál, hisz pont az irrealitás és titokzatos mivolt miatt összeadódik az izgalom. Sokkal inkább hat bizarr irányban, elnyomott, tudattalan emberi késztetéseket megjelenítve. A horror esetében az izgalomkeresőbb, impulzívabb emberek alkotják a célközönséget, akik általában többségében férfiak. Utóbbi alkotások, illetve sokszor az akciófilmek is elárasztanak a váratlan látványvilágukkal, a hangeffektekkel, amelyeket a kevésbé félős nézők tudnak befogadni”

− fejti ki pszichológus szakértőnk.

Mészöly Ágnes azt mondja, íróként valóban a részletek kidolgozása a legnagyobb feladat, hogy térben, időben minden egyezzen, minden szereplő megfelelő alibivel rendelkezzen, és ne jelenjen meg senki rosszkor rossz helyen – a gyilkosság szempontjából. „A Rókabércben minden fejezetet más személy nézőpontjából ismerhet meg az olvasó, miközben haladunk előre az időben. A viszonyokat, a motivációkat, a megjelenéseket egy nagy családfaszerű rajzban foglaltam össze magamnak még mielőtt írni kezdtem, hogy biztosan ne hibázzak, ne sodorjon el a történet. A regényben felmerülő orvosi, igazságügyi, vagy épp adatmentéssel kapcsolatos kérdéseket pedig egyeztettem szakemberekkel, hogy mindenképpen hiteles legyek” – fűzi hozzá az író.

Mészöly Ágnes

Krimi és korhatár

A gyerekek realitásérzéke 7-8 éves kor után indul fejlődésnek, de az érés csak a serdülőkor végére fejeződik be. Ahogy Geist Klára mondja: a krimiolvasáshoz megfelelő valóságészlelés és önkontroll szükséges, ezért, ha megvan az érdeklődés, körülbelül 12 éves kor felett érdemes belevágni megfelelő szülői felügyelet és magyarázat mellett. A horrorral ellentétben, amely rettegéssel teli képeket indíthat el, és ésszerűtlen hallucinációkhoz is vezethet gyermekkorban és érzékenyebb idegrendszerű felnőtteknél egyaránt, a krimi lehet hasznos: például szolgálhat az agresszió mederbe terelésére is.

„Gyermekkortól tele vagyunk agresszív fantáziákkal, amelyek feloldásában segít a mese, a képzelet. Tulajdonképpen a népmese és mesevilág is tartalmaz krimit és horrort, ám jelképes formában, a gyerek saját fantáziájára bízva.

Ráadásul a krimi szerkezete még emlékeztet is az örök emberi történetekre: a félelemkeltő bonyodalom után helyre áll a világ rendje. Benne az üzenet: a világban vannak rossz dolgok, és meg kell küzdenünk velük. Ez a tény pedig sosem megy ki a divatból. És vele együtt a rejtély, a talány és a krimi sem” – foglalja össze a pszichológus a műfaj létjogosultságát.

Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Összeszokott baráti társaság érkezik a Rókabérc alatti völgyben megbúvó, mindentől elzárt vadászházba. Tizennégy egykori gimnáziumi osztálytárs, akik huszonnyolc éve minden ősszel együtt töltenek egy hosszú hétvégét. A találkozót a csapat egyik tagja sem hagyja ki, csak az idő előtti elhalálozás számít igazolt hiányzásnak. Az idei találkozó azonban már az első estén különös fordulatot vesz. Mészöly Ágnes Rókabérc, haláltúra című könyve − a gyerekeknek és kamaszoknak szóló meséi, novellái és regényei után − napjaink Magyarországán játszódó, Agatha Christie nyomdokait követő, lebilincselően izgalmas krimi.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Széles-Horváth Anna
Újságíró. Három gyermek édesanyja. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.

Pin It on Pinterest

Share This