Ha Te is azok közé az emberek közé tartozol, akiknek kevés az önbizalma, valószínűleg vettél már teljesen felesleges kütyüt és/vagy háztartási kellékeket csak azért, mert az eladó olyan átütő magabiztossággal beszélt róla. Aztán a boltból kilépve ráébredtél, hogy már megint hagytad, hogy meggyőzzenek. Ne aggódj, nem vagy egyedül, és ezt egy új kutatási eredmény is megerősíti, amely alapján úgy fest, arra vagyunk „programozva”, hogy hallgassunk magabiztosabb a emberekre.

A tavalyi év egyik legnagyobb sokkja meglepetése Donald Trump megválasztása volt. Talán emlékszünk még, mennyire abszurdnak tűnt egy éve, hogy ilyesmi bekövetkezhet, és bizonyára az is megvan, hogy milyen megdöbbentő volt ráébredni, hogy a korábban esélytelennek tartott jelölt lehengerlő magabiztosságával mégis megszerezte az elnöki széket.

tump

Az egész világ értetlenül állt a jelenség előtt, kivéve talán a University of Sussex pszichológusait, akiknek egy kutatócsoportja akkorra már ismerte azokat az eredményeket, amiket nemrégiben publikáltak a Journal of Neuroscience című neves szaklapban.

Magabiztosságra hangolva

Döntéseink meghozatala a legkomplexebb folyamatok közé tartozik, és rengeteg tényező befolyásolja, melyek feltárásához még hosszú évek, évtizedek kutatómunkájára lesz szükség.

Azonban több korábbi eredmény is arra enged következtetni, hogy a döntéshozási folyamatok az adott döntés következményeivel járó várható elégedettség megbecslésével vannak összefüggésben.

Ez a várható elégedettség-becslés, avagy „jutalom-becslés”, a ventromediális prefrontális kéreg (vmPFC) aktivitásához kötött, amely nem olyan meglepő módon agyunk „jutalmazó hálózatának” része.

Döntéseinket e szerint az elmélet szerint az alapján hozzuk meg, hogy a várható eredmény mekkora jutalommal, örömforrással jár. Az azonban, hogy a becslést milyen tényezők befolyásolják, még mindig nem tisztázott, de úgy tűnik, Dr. Campbell-Meiklejohn és csapata egy lépéssel közelebb kerültek a kérdés megválaszolásához.

A kutatócsoport ugyanis rábukkant egy agyterületre, amely döntéseink meghozatalakor aktiválódik abban az esetben, ha egy magabiztos személlyel tárgyalunk.  Úgy tűnik tehát, hogy a túlságosan is határozott emberek véleménye agyunk számára más súllyal esik a latba, mint bátortalanabb társainké.

A magabiztos emberekre jobban hallgatunk?

A kutatás során 23 önkéntes agyi aktivitását elemezték, hogy válaszoljanak a fent megfogalmazott kérdésre és megtudják, mi befolyásolja az egyes döntéseink sikerességét övező elvárásainkat. A szerzők abból indultak ki, hogy az elvárásokat nagyban befolyásolják

  • saját korábbi tapasztalataink, és azok kimenetele
  • más emberek, főként a többség hangját képviselők véleménye.
Felmerül azonban a kérdés, hogy a másik személy magabiztossága mennyiben befolyásolja, hogy átvesszük-e az ő véleményét, vagy, hogy az ő módszerét használjuk-e fel célunk eléréséhez.

Épp ezért az alanyoknak olyan feladatot adtak, amelyben mindkét típusú információra hagyatkozhattak, tehát a korábbi tapasztalataikra és a többség hangját képviselő emberek véleményére is támaszkodhattak.

qzwzlokhvxe-goashape

A kutatók a másik véleményét virtuális résztvevőkkel pótolták, és minden alkalommal feltüntették, hogy a – valójában a kísérletvezető által manipulált – virtuális társak mennyire magabiztosak saját válaszukkal kapcsolatban. Ezt követően egyrészt azt figyelték, hogy a résztvevő melyik információ alapján hozta meg a döntését, másrészt pedig, hogy ennek függvényében eltérő területek aktiválódtak-e a már említett vmPFC-ben.

Az eredmények alapján úgy fest, míg az első két tényező, (vagyis a korábbi tapasztalatok, és a többség akaratának) hatása kiterjedt agyunk „jutalmazó hálózatának” tetemes részére, addig a magabiztos társak véleménye egy kisebb „extra” területet is érint ugyanebben a rendszerben – méghozzá egy evolúciós szempontból fiatal régiót, amely a szerzők szerint a döntések optimalizálását szolgálhatja kultúránkban.

Döntéshozatal – extrákkal

A kutatást vezető Dr. Campbell-Meiklejohn szerint ez az extra aktiváció segítheti a másik személytől szerzett vélemény vagy információ kiértékelését, és így megerősíthet minket, hogy jól tesszük, ha rá hallgatunk – vagy sem.

Ily módon tehát ez az extra aktiváció szerepet játszik abban, ha egy magabiztos emberre hallgatva alakítjuk ki saját meggyőződéseinket és preferenciáinkat.

A kutató is felhívta rá a figyelmet, hogy az eredményeknek – amelyek alapján, és az ő értelmezésük szerint úgy tűnik, biológiailag arra vagyunk hangolva, hogy hagyjuk magunkat meggyőzni magabiztosabb társaink által – fontos üzenete van, különösen napjaink politikai viharainak tükrében.

Forrás: Medicalxpress

Fotó: itt és itt



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest