A hírnév ára – út a megszállott rajongástól a gyilkosságig

Ha a hírnév árnyoldalairól beszélünk, legtöbbször a drogfüggőség, az alkoholizmus, a kínos paparazzi-fotók és a botrányos válások kerülnek elő. A zaklató rajongók csak alkalmanként kerülnek ilyenkor szóba. Azonban a mindössze 22 éves énekesnő, Christina Grimmie meggyilkolása kapcsán ismét fel kell tennünk a kérdést: meddig engedhetik magukhoz közel a sztárok a rajongókat a különböző online médiumokon? És mégis kik azok, akiknek a kezében elsül, vagy nagyobb eséllyel sülhet el a fegyver? Mi a közös John Lennon és a nemrég, Orlandóban egy rajongó által lelőtt énekesnő, Christina Grimmie gyilkosságában? Ki és miért válik őrült, bármire – akár gyilkosságra is képes rajongóvá?

1980. december 08. – 22:50  A Dakota-ház néven ismert manhattani luxus apartman ház előtt leparkoló limuzinból a Beatles egyik alapító tagja, John Lennon és felesége, Yoko Ono szállnak ki. Ahogy a kapu felé sétálnak, öt lövés dördül mögöttük, melyből négy hátba találja a legendás, zenéjével halhatatlanná vált művészt, aki nem sokkal később belehal sérüléseibe.

1989. július 18. – A My Sister Sam című sitcomból és a Játék neve: Beverly Hills filmből ismert 21 éves színésznő, Rebecca Lucile Shcaeffer Los Angeles-i lakásának ajtaján kopogtatnak. Schaeffer gyanútlanul ajtót nyit, mire a küszöbön álló férfi fegyvert ránt, és mellkason lövi a sztárt, akit a mentősök már nem tudnak megmenteni.

1995. március 31. – Selena Quantanilla Pérez, a mindössze 23 éves, mexikói gyökerekkel rendelkező amerikai énekesnő és dalszerző (aki nem mellesleg színésznőként és ruhatervezőként is kipróbálta magát), a Days Inn motelben egy találkozó során halálos lőtt sebet kap.

2016. június 10. – A tinédzserként a YouTube-on felbukkanó, és az aktuális slágerek feldolgozásával hírnevet szerző, illetve az amerikai The Voice tehetségkutató hatodik évadában harmadik helyen végző 22 éves Christina Grimmie-t orlandói koncertjét követő rajongókkal beszélget és autogramot osztogat, mikor egy férfi pisztolyt ránt és több lövést ad le rá. Noha az énekesnő bátyja rögtön a gyilkosra veti magát, aki a dulakodás közben végez magával, Christina a kórházban életét veszíti.

Az énekesnő legnépszerűbb videója, amellyel igazán megismerte az internet, s amelyet már 122 milliószor néztek meg.

Rajongásból gyűlölet

S hogy mi a közös a fenti gyilkosságokban? Mindet megszállott rajongók követték el. John Lennon gyilkosára, Mark David Chapmanre nagy hatással volt a Beatles, ám mikor a vallás felé fordult, mélyen megrendült Lennon azon kijelentésén, miszerint „a Beatles még Jézusnál is népszerűbb”. Felháborította az, hogy a művész milliárdos létére hirdette, hogy milyen szép is volna a tulajdon nélküli társadalom, nem tudta leküzdeni indulatait, s végzett a férfival.

Schaeffer gyilkosa, Robert John Bardo is a megszállott rajongó kategóriába tartozott: rengeteg levelet írt a lánynak, mígnem feldühítette, hogy a színésznő egy másik férfival egy ágyban szerepelt a Játék neve: Beverly Hills című filmben, ezért végzett vele.

Selena gyilkosa, Yolanda Saldívar korábban a lány a rajongói klubjának elnöke, ruhaüzleteinek menedzsere, s egyben közeli barátja is volt, egészen addig, míg fény nem derült a nő által elkövetett sikkasztásokra és elbocsátották, amit nem tudott megemészteni.

A Christina Grimmie-t meggyilkoló 27 éves Kevin James Loibl kollégái is arról számoltak be, hogy a férfi szerelmes volt az énekesnőbe, folyton az ő zenéjét hallgatta, sőt, szépészeti beavatkozásokat végeztetett magán, hogy jobban tetsszen a lánynak, és bizonygatta nekik, hogy egyszer feleségül veszi őt.

Ezen álmaival összeegyeztethetetlen volt, hogy a sztár producerével élt boldog párkapcsolatban. Az eset tragikuma, hogy amikor a férfi az énekesnő elé lépett, a 22 éves sztár ölelésre nyitotta karját, azt gondolva, hogy egy rajongója szeretné üdvözölni.

Kiből lesz a következő Chapman?

Dale Hartley professzor szerint a zaklatók kapcsán legtöbb esetben pszichológiailag zavart emberekről beszélünk, akiknek azonban csak kisebb százalékuk tekinthető valóban veszélyesnek. Hartley Dr. Park Dietz kutatására alapoz, amelyek alapján

a sztárok zaklatóit szintén jellemzik bizonyos viselkedésmintázatok, például, hogy többször próbálnak meg kapcsolatba lépni akár online, akár személyesen a hírességgel. Ugyanakkor azok, akik gyűlölködő, fenyegető levelekkel bombázzák a sztárokat, kevésbé hajlamosak személyesen is konfrontálódni.

Ez  a viselkedés inkább azokra jellemző, akik több fórumon, többször, és a visszautasítások ellenére is kitartóan próbálnak kapcsolatba lépni velük. Ha pedig cselekvésre szánják el magukat, nem fogadnak bérgyilkost, még kevésbé próbálkoznak például bombákkal: minden esetben személyesen hajtják végre a szörnyű tettet.

Dr. Park Dietz arról is szót ejt kutatásai nyomán, hogy ezek a személyek gyakran nem is a személyhez, hanem magához a megszállottsághoz ragaszkodnak, amelynek tárgya változhat (Rebecca Schaeffer gyilkosa például több hírességet is kiszemelt, mielőtt Schaeffer került a célkeresztjébe, például a tragikus hirtelenséggel elhunyt Samantha Smith-t, vagy épp Madonnát).

A kutató szerint az erőszakos zaklatók egy része egy ritka pszichológiai rendellenességtől, a de Clerambault-szindrómaként is ismert erotomániától szenved, amelynek lényege, hogy az illető abba a téveszmébe ringatja magát, hogy egy (általában híres) személlyel romantikus kapcsolatban áll.  Épp ezért sokszor azt gondolják, hogy – énekesek esetében – az előadók dalai hozzájuk szólnak, ezeken keresztül vallja meg feléjük érzelmeit a művész. Egyébként a különböző mentális rendellenességek Dietz szerint az erőszakos zaklatók 95%-át jellemzik, és 70%-ra is rúghat azok száma, akik pszichózisban szenvednek.

Ráadásul a szakértők szerint ezek a téveszmék valójában abból fakadnak, hogy az illető a valóságban képtelen egészséges kapcsolatokat kialakítani és/vagy fenntartani, és azáltal, hogy a hírességek megszállottjaivá válnak, valójában saját személyiségüket akarják felnagyítani, fontosnak akarnak tűnni. Úgy gondolják, azáltal, hogy a híresség életének részei, nekik is jut néhány morzsa a hírnévből és a csillogásból.

A közösségi média szerepe

Napjainkban ráadásul a média révén – legyen szó televíziós interjúkról, pletykalapokról, vagy közösségi oldalakról, mint a Facebook, a Twitter vagy az Instagram – a rajongók valóban úgy érezhetik, hogy rálátásuk van a sztárok magánéletére. Sokszor látnak képeket akár azok otthonának belsejéről, a filmek, videoklipek révén pedig esetenként meztelenül is látják őket. Az erotomániás rajongóknak ez csak tovább erősítheti a tévképzeteiket, és felkorbácsolhatja indulataikat. Grimmie esetében ez különösen igaz, hiszen ő a közösségi médiának, pontosabban a YouTube csatornájának köszönhette népszerűségét, és híressé válása után is folyamatosan aktív volt a különböző csatornákon. Ráadásul, ahogy azt a RollingStone egyik cikke is kiemelte, az általa feltöltött dalokat az énekesnő kezdetben a szobájában vette fel, amivel tovább növelhette az intimitás érzését.

Az énekesnő családja által közzétett emlékvideót itt tudod megnézni:

Láthatjuk, hogy ahogy manapság a legtöbb feltörekvő sztár, Grimmie is közvetlen volt rajongóival, ahogy az a családja által közzétett emlékvideóból is jól érezhető. Rendszeresen publikált kis videókat, melyekben új dalok érkezését jelentette be, vagy épp koncertekre invitálta követőit – halála estéjén például oregoni koncertjére. Ez a fajta közvetlenség azonban a megszállottaknak csak olaj a tűzre, melyet a sztárok szünet nélkül táplálnak, mivel úgy érzik, posztjaikkal kielégíthetik a rajongók információigényét és újabb követőket, rajongókat szerezhetnek. Ez azonban a magánéletük feláldozásával jár, és, noha ez főleg az online kommunikációjukra jellemző, sok rajongó (elsősorban, de nem kizárólag a megszállottak) úgy érezheti, hogy ez a valóságra is igaz. Márpedig, még akkor is, ha a hírességek örülnek a több millió online követőnek, valószínűleg kevésbé értékelik azokat, akik az utcán követik őket, autogramot, közös képeket, vagy éppen a társaságukat követelve.

Márpedig a sztárok gyakran pont a népszerűségük növelése végett engedik közelebb magukhoz a rajongókat online, és ez a tendencia nem úgy tűnik, mintha megállítható lenne. Ráadásul, míg egy koncerten, nyilvános eseményen kiszúrhatóak a gyanús alakok, azt szinte lehetetlen megmondani, hogy a több ezer „lájkoló és kommentelő” közül kik jelenthetnek veszélyt, kikből lesznek megszállott zaklatók, vagy, hogy kik fognak újabb életeket romba dönteni egy lövéssel.

Via: Washington Post; Hollywoodlife; The RollingStone; PsychologyToday

Fotó forrás: itt és itt

Felhasznált irodalom: Snow, R. (2007). Stopping a stalker: A cop’s guide to making the system work for you. Da Capo Press.