Advertisement

„Szintet lépünk” – szokták mondani, amikor egy pár úgy dönt, összeköltöznek. Változó, hogy mennyi idő után és milyen körülmények között születik meg a döntés, de az valószínűleg minden esetre igaz, hogy ez a lépés mindkét fél életében komoly változásokat hoz. Vajon okozhat-e krízist a kapcsolatban az összeköltözés, és ha igen, hogyan tudjuk megelőzni, vagy azon könnyebben átlendülni? Egyáltalán: mikor jó összeköltözni? Mit mondanak a kutatások, és mit tanácsol a pszichológus?

22304610C4

Azt, hogy az összeköltözés mennyire nem egyértelmű kérdés, Dr. Galena Rhoades tanulmánya is igazolja. A Psychology Today oldalán idézett kutatása szerint

azok a párok, akik vártak a házasságig az együttéléssel, magasabb elégedettségről számoltak be, mint a házasság előtt együtt élő párok.

Az idézett tanulmány szerint a házasság előtt összeköltöző párok esetében az elégedettség csökkenésével párhuzamosan nő valószínűsége a válás valószínűségének. Ez persze nem azt jelenti, hogy aki összeköltözik a partnerével, annak törvényszerűen kevésbé lesz boldog a házassága. Sokkal inkább azt, hogy az együttélés még nem olyan szoros elköteleződés, mint a házasság.

Pedig azt gondolnánk, hogy a „puding próbája az evés” alapon egy kapcsolat stabilitása szempontjából fontos, és manapság már-már kihagyhatatlan lépés, hogy lakva is megismerjék egymást a felek. Ezt a teóriát igazolja egy másik kutatás, amely szerint viszont azok az együtt élő párok, akik 22 hónapon túl élnek közös háztartásban, elégedettebbek, és 40 százalékuk 3 éven belül összeházasodik. Tehát, bár a kutatási eredmények ellentmondásosak, a témában készült tanulmányok alapján az rajzolódik ki, hogy

a tényező, amely alapján elég nagy biztonsággal be lehet jósolni az összeköltöző párok jövőjét, a kapcsolatuk minőségét és stabilitását, az az elköteleződés mértéke.

Mi motiválja az embereket arra, hogy összeköltözzenek?

Erre a kérdésre egy longitudinális vizsgálat kereste a választ. Mint kiderült, a nők az összeköltözésre hajlamosabbak a házasságot megelőző lépcsőfokként gondolni, míg velük szemben a férfiak az összeköltözés kapcsán nem tűznek ki ilyen távoli célt.

A vizsgálat során arra kérték a párjukkal együtt élő nőket és férfiakat, hogy állítsák prioritási sorrendbe az összeköltözésük hat lehetséges okát. Az első számú ok mindkét nem esetében az volt, hogy több időt tölthessenek a társukkal (40-45%). Második okként (25%-kal) szerepelt a kényelem, a jóllét, ezt pedig szorosan követte az elköteleződés fokozása.

A további kategóriáknál jelentős különbség mutatkozott a nők és a férfiak között: a nők a férfiakkal szemben előnyben részesítették „a gyermekek közös felnevelése” kategóriát, míg a férfiak ezzel szemben inkább a kapcsolat teszteléseként gondoltak az összeköltözésre. Azt az opciót, hogy valaki azért döntött az összeköltözés mellett, mert nem hisz a házasság intézményében, férfiak és nők egyaránt utolsó lehetőségként választották.

MIMZ4PUM2F

És miért félünk?

Az „együttélés” és a „válás” fogalma sokak fejében szorosan összekapcsolódik. Ezt támasztja alá Dr. Sharon Sassler, a Cornell Egyetem professzorának összeköltözéssel kapcsolatos kutatása is, aki 122, társával már összeköltözött emberrel vett fel mélyinterjút a témában.

Annak ellenére, hogy a kutatásban egyetlen kérdést sem tettek fel a szakításról, válásról, szétköltözésről, a válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy fél a szakítástól.

Mit mond a pszichológus?

Nagy Gabriella, a JóLÉlek Alapítvány tanácsadó szakpszichológusa tapasztalatai alapján azt vallja, hogy a legtöbb pár a közös élet kipróbálása miatt költözik össze, ugyanakkor lehet ez egy racionálisabb döntés is, például az, hogy a felek együtt könnyebben kijönnek anyagilag.

“Az összeköltözés egy fordulópont, és egyben – bár erre sokan valószínűleg nem gondolnak – egy krízis is a párkapcsolatban: már nemcsak férfi és női szerepben funkcionálnak a pár tagjai, hanem elkezdik gyakorolni a férj-feleség szereppel járó feladatokat” – vallja Nagy Gabriella. “A háztartási feladatok elosztása, az anyagiak rendszerezése ilyenkor könnyen konfliktusforrássá válhatnak a kapcsolatban.

Már nemcsak a hétköznapok és a lopott órák közösek, hanem a rezsi, a bútorok, a háztartási feladatok, meg kell tanulni alkalmazkodni egymáshoz. Ezzel együtt az otthonról hozott játszmáink is felerősödnek: próbálgatjuk a párunknál, amit szüleinknél is láttuk…

F4F265D113

Például ha gyerekként azt láttam, hogy édesanyám kiszolgálja édesapámat, akkor a páromtól is elvárom, hogy ezt megtegye. Amennyiben a pár ki tudja alakítani a saját párkapcsolati szabályait, a kapcsolat túléli az összeköltözés krízisét és megszilárdul” – teszi hozzá szakértőnk, aki szerint akkor ideális összeköltözni, ha a pár tagjai közösen hozzák meg a döntést, és nemcsak az egyik fél nyomása miatt bútoroznak össze.

Erik H. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint fiatal felnőttkorban – amikor általában összeköltözés is aktuális kérdéssé válik – legfőbb feladatunk a pártalálás és a munkába állás mellett a családtól való függetlenedés, azaz az anyagi és érzelmi leválás. Az összeköltözés akkor lehet optimális, ha az úgynevezett származási családról való leválás már megtörtént. Ez többek között azt jelenti, hogy egy estleges konfliktus esetén tudok a párom felé lojális lenni és kiállni mellette, akár a családommal szemben is. De a leválás része az is, ha adott esetben nem viszem haza kimosni a ruháimat édesanyámnak, mert bízom abban, hogy a párom is ugyanolyan jól meg tudja csinálni.

Mitől félünk a legjobban?

Az összeköltözés felmerülésekor gyakran az elköteleződés lehet igazán ijesztő: tartunk attól, hogy elveszítjük a függetlenségüket, illetve fel kell adnunk az addig megszokott életritmusunkat, be kell engednünk egy másik embert a személyes/intim terünkbe. Érdemes összeköltözés előtt átgondolni, hogy a félelmeinknek van-e valós alapja, például korábban előfordult-e konfliktus abból, ha egy estét a barátainkkal szerettünk volna tölteni.

Az összeköltözés előtt fontos lefektetni azokat a szabályokat is, amelyek mentén tovább működik a párkapcsolat, és nem árt megbeszélni, hogy a háztartási feladatokat ki hogyan végzi – közös vagy külön kasszán leszünk-e, kinek milyen a napirendje stb.

Jó, ha idővel a pár mindkét tagja meg tudja találni az egyensúlyt az ÉN (szükségleteim) és a MI (szükségleteink) között úgy, hogy az az egyénnek és a párkapcsolatnak is ideális legyen.

Költözésre hangolva

A már idézett cikk szakértője, Dr. Galena Rhoades szerint egy kapcsolat tesztelésének nem biztos, hogy az összeköltözés a legjobb módja: érdemes közös utazásokkal, családi programokkal hangolódni a nagy lépésre, de a legfontosabb, hogy a felek összeköltözés előtt őszintén beszéljenek egymással az elvárásaikról, félelmeikről.

Pamela Smock, a Michigani Egyetem professzora, és Ann Arbor a Population Studies Center kutatója egyetért dr. Rhoades azon véleményével, hogy a pároknak összeköltözés előtt sok mindenről beszélniük kell. Smock szerint azonban megoldást jelenthet a fokozatosság elvén alapuló, úgynevezett egybefolyó, egybecsúszó összeköltözés is („sliding into”): töltsünk együtt először öt, majd hat, majd hét napot, éjjel-nappal, hétvégén és munkanapon. Tapasztaljuk meg, milyen érzés egy héten át minden reggel egymás mellett ébredni.

A cikk a Jólélek Pszichológiai Alapítvány közreműködésével készült.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Szólj hozzá!

Pin It on Pinterest