Az egyetemistákat Karácsonykor nemcsak az ünnep gondolata hozza lázba, helyette egyre többeknél mutatkoznak a „vizsgapara” tünetei. Vajon hogy birkózik meg agyunk a nagy mennyiségű, hirtelen rá zúdított információval? És mit tehetünk, hogy maximumon „pörögjenek a fogaskerekek”, és jobban menjen a tanulás a vizsgaidőszakban? Hogyan őrizhetjük meg mentális egészségünket ebben a stresszel teli időszakban?

(Háromrészes sorozatukban a táplálkozás, a mozgás, az alvás és az egyetemisták életében ugyancsak fontos szerepet játszó bulizás tanulásra gyakorolt hatásait vizsgáljuk – természetesen szigorúan tudományos szempontok alapján.)

Igyál sokat!

Agyunk formáját sokszor hasonlítják a dióhoz, hisz a tekervényes forma hasonlóképp helyezkedik el koponyánkban, mint a dió a héjában. Ez a másfél kilós szerv 73%-ban vízből áll, amit érdemes észben tartani, hisz akár 2%-os csökkenés is dehidratált állapothoz vezet, és ez az érzékeny egyensúly az egész szervezetre igaz. Ezért nagyon fontos, hogy a tanulás során ne feledkezz meg a folyadékpótlásáról. Ha eleget iszol, azzal nagymértékben hozzájárulsz a megfelelő agyműködéshez és a hatékony tanuláshoz.

Startup Stock Photos

Egyél eleget!

Ugyanez igaz az étkezésre: tudtad, hogy egymilliárdnyi neuron napi energiaszükséglete 6 kalória? Ez önmagában nem tűnik soknak, de egy újonnan kidolgozott módszer lehetővé tette, hogy megdöntsük a korábbi tévhiteket és viszonylag pontosan megbecsülhessük az agysejtek számát. A végeredmény pedig elképesztő: megközelítőleg 86 milliárd idegsejt van az agyban. Innen egy egyszerű szorzással kiszámítható, hogy az agy napi energiaszükséglete 516 kcal, azaz a 2000 kalóriás referenciával számolva a testsúlyod mindössze körülbelül 2%-át kitevő agy a napi energiaszükségleted mintegy 25%-át emészti fel. Szóval, ha szeretnéd, hogy olajozottan „forogjanak a fogaskerekek”, fontos a megfelelő mennyiségű táplálékbevitel.

Annál is inkább, mivel egy 2011-es kutatási eredmény szerint a nagyfokú éhezés hatására úgynevezett autofág folyamatok indulnak be a hipotalamuszban annak érdekében, hogy felszabaduljanak bizonyos, éhséget indukáló anyagok. Azaz a hipotalamusz sejtjei gyakorlatilag felemésztik saját magukat, hogy beindítsanak olyan mechanizmusokat, amelyek még erősebb éhségérzetet generálnak (ami valamelyest azt is megmagyarázza, hogy miért nem működnek a koplaláson alapuló diéták).

vizsgaidoszak4

Figyelj, arra, hogy mit eszel!

A táplálékbevitel mennyisége azonban nem minden, érdemes a bevitt élelmiszerek minőségére és azok összetevőire is odafigyelni. Sokat tehetsz például agyműködésed maximalizálásáért, ha növeled a flavonoid és omega 3 zsírsav beviteledet, emellett pedig ügyelsz arra, hogy kevesebb telített zsírsavat juttass be a szervezetedbe. (Ezzel ráadásul a korábbi cikkünkben említett neurogenezis folyamatát is felpörgetheted.) A fent említett két összetevő főként a halfélékben található, így nemcsak a Karácsony miatt érdemes a halételeket gyakrabban fogyasztanod.

És mi a helyzet a csokival?

Tény, hogy az intellektuális megterhelés miatt úgy érezzük, jóval több energiára van szükségünk, és sokszor először egy tábla csokoládé vagy egyéb magas cukortartalmú rágcsálnivaló után nyúlunk, mondván, hogy a sok gondolkodás miatt agyunknak több glükózra van szüksége. Ez logikusnak tűnhet, hiszen a fokozott agyi aktivitás valóban több oxigén-és glükóz-fogyasztással párosul – ami az adott területen átáramló vér mennyiségét is megnöveli.

Azonban úgy tűnik, ez az extra glükóz igény nem akkora mértékű, mint gondolnánk. Ráadásul a témában végzett kutatások eredményei sem egységesek, mint ahogy azt a Scientific American vonatkozó cikke is kiemeli.  A cikk többek között egy, a Northumbria Universityn végzett kutatásra hivatkozik, melyben azt találták, hogy a megerőltetőbb mentális feladatok valóban csökkentik a vér glükóz szintjét, tehát valóban több cukrot emészt fel az agyműködés, ugyanakkor a magas cukortartalmú innivaló fogyasztása csak bizonyos feladatok során javítja a teljesítményt, így ezekből az adatokból nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket.

vizsgaidoszak

Kisebb mentális erőfeszítéshez kevesebb csoki kell

Ráadásul, ahogy arra Claude Messier, a University of Ottawa professzora is rávilágít, az agy alapvetően jóval több energiát fogyaszt, mint azt mérete alapján feltételeznénk. Messier a témában rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése során arra a következtetésre jutott, hogy agyunknak valószínűséggel van extra kapacitása és energiatartaléka kisebb mértékű plusz megterhelés esetén.

Más kutatásokban úgy találták, hogy főként azoknál növekszik nagyobb mértékben a glükóz felhasználás, akik nem szakértői az adott feladatnak. Azaz minél otthonosabban mozogsz a területen, amit tanulmányozol, annál kevesebb mentális erőfeszítéssel tudod megoldani a feladatokat és annál kevesebb extra cukorra van szüksége a szervezetednek, hogy ne merülj ki teljesen.

Minden adatot összevetve úgy tűnik, az agy glükóz-igényének meghatározása egy olyan összetett probléma, amelynek megfejtésében még nem tartunk ott, hogy azt mondhassuk, tényleg szükség van extra csokoládéra vagy cukrozott üdítőkre, esetleg extra cukorra a kávéban. Ami azonban egyértelmű, az a testmozgás fontossága. Ezzel a témával egy következő cikkünkben részletesebben foglalkozunk.

Via: Nature; Cell Metabolism; Scientific American

Folyt.köv.



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest