Parázás helyett hallgass a tudományra! – táplálkozz okosan a vizsgaidőszakban

Szerző: | 2015. 12. 29. |

Az egyetemistákat Karácsonykor nemcsak az ünnep gondolata hozza lázba, helyette egyre többeknél mutatkoznak a „vizsgapara” tünetei. Vajon hogy birkózik meg agyunk a nagy mennyiségű, hirtelen rá zúdított információval? És mit tehetünk, hogy maximumon „pörögjenek a fogaskerekek”, és jobban menjen a tanulás a vizsgaidőszakban? Hogyan őrizhetjük meg mentális egészségünket ebben a stresszel teli időszakban?

(Háromrészes sorozatukban a táplálkozás, a mozgás, az alvás és az egyetemisták életében ugyancsak fontos szerepet játszó bulizás tanulásra gyakorolt hatásait vizsgáljuk – természetesen szigorúan tudományos szempontok alapján.)

Igyál sokat!

Agyunk formáját sokszor hasonlítják a dióhoz, hisz a tekervényes forma hasonlóképp helyezkedik el koponyánkban, mint a dió a héjában. Ez a másfél kilós szerv 73%-ban vízből áll, amit érdemes észben tartani, hisz akár 2%-os csökkenés is dehidratált állapothoz vezet, és ez az érzékeny egyensúly az egész szervezetre igaz. Ezért nagyon fontos, hogy a tanulás során ne feledkezz meg a folyadékpótlásáról. Ha eleget iszol, azzal nagymértékben hozzájárulsz a megfelelő agyműködéshez és a hatékony tanuláshoz.

Startup Stock Photos

Egyél eleget!

Ugyanez igaz az étkezésre: tudtad, hogy egymilliárdnyi neuron napi energiaszükséglete 6 kalória? Ez önmagában nem tűnik soknak, de egy újonnan kidolgozott módszer lehetővé tette, hogy megdöntsük a korábbi tévhiteket és viszonylag pontosan megbecsülhessük az agysejtek számát. A végeredmény pedig elképesztő: megközelítőleg 86 milliárd idegsejt van az agyban. Innen egy egyszerű szorzással kiszámítható, hogy az agy napi energiaszükséglete 516 kcal, azaz a 2000 kalóriás referenciával számolva a testsúlyod mindössze körülbelül 2%-át kitevő agy a napi energiaszükségleted mintegy 25%-át emészti fel. Szóval, ha szeretnéd, hogy olajozottan „forogjanak a fogaskerekek”, fontos a megfelelő mennyiségű táplálékbevitel.

Annál is inkább, mivel egy 2011-es kutatási eredmény szerint a nagyfokú éhezés hatására úgynevezett autofág folyamatok indulnak be a hipotalamuszban annak érdekében, hogy felszabaduljanak bizonyos, éhséget indukáló anyagok. Azaz a hipotalamusz sejtjei gyakorlatilag felemésztik saját magukat, hogy beindítsanak olyan mechanizmusokat, amelyek még erősebb éhségérzetet generálnak (ami valamelyest azt is megmagyarázza, hogy miért nem működnek a koplaláson alapuló diéták).

vizsgaidoszak4

Figyelj, arra, hogy mit eszel!

A táplálékbevitel mennyisége azonban nem minden, érdemes a bevitt élelmiszerek minőségére és azok összetevőire is odafigyelni. Sokat tehetsz például agyműködésed maximalizálásáért, ha növeled a flavonoid és omega 3 zsírsav beviteledet, emellett pedig ügyelsz arra, hogy kevesebb telített zsírsavat juttass be a szervezetedbe. (Ezzel ráadásul a korábbi cikkünkben említett neurogenezis folyamatát is felpörgetheted.) A fent említett két összetevő főként a halfélékben található, így nemcsak a Karácsony miatt érdemes a halételeket gyakrabban fogyasztanod.

És mi a helyzet a csokival?

Tény, hogy az intellektuális megterhelés miatt úgy érezzük, jóval több energiára van szükségünk, és sokszor először egy tábla csokoládé vagy egyéb magas cukortartalmú rágcsálnivaló után nyúlunk, mondván, hogy a sok gondolkodás miatt agyunknak több glükózra van szüksége. Ez logikusnak tűnhet, hiszen a fokozott agyi aktivitás valóban több oxigén-és glükóz-fogyasztással párosul – ami az adott területen átáramló vér mennyiségét is megnöveli.

Azonban úgy tűnik, ez az extra glükóz igény nem akkora mértékű, mint gondolnánk. Ráadásul a témában végzett kutatások eredményei sem egységesek, mint ahogy azt a Scientific American vonatkozó cikke is kiemeli.  A cikk többek között egy, a Northumbria Universityn végzett kutatásra hivatkozik, melyben azt találták, hogy a megerőltetőbb mentális feladatok valóban csökkentik a vér glükóz szintjét, tehát valóban több cukrot emészt fel az agyműködés, ugyanakkor a magas cukortartalmú innivaló fogyasztása csak bizonyos feladatok során javítja a teljesítményt, így ezekből az adatokból nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket.

vizsgaidoszak

Kisebb mentális erőfeszítéshez kevesebb csoki kell

Ráadásul, ahogy arra Claude Messier, a University of Ottawa professzora is rávilágít, az agy alapvetően jóval több energiát fogyaszt, mint azt mérete alapján feltételeznénk. Messier a témában rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése során arra a következtetésre jutott, hogy agyunknak valószínűséggel van extra kapacitása és energiatartaléka kisebb mértékű plusz megterhelés esetén.

Más kutatásokban úgy találták, hogy főként azoknál növekszik nagyobb mértékben a glükóz felhasználás, akik nem szakértői az adott feladatnak. Azaz minél otthonosabban mozogsz a területen, amit tanulmányozol, annál kevesebb mentális erőfeszítéssel tudod megoldani a feladatokat és annál kevesebb extra cukorra van szüksége a szervezetednek, hogy ne merülj ki teljesen.

Minden adatot összevetve úgy tűnik, az agy glükóz-igényének meghatározása egy olyan összetett probléma, amelynek megfejtésében még nem tartunk ott, hogy azt mondhassuk, tényleg szükség van extra csokoládéra vagy cukrozott üdítőkre, esetleg extra cukorra a kávéban. Ami azonban egyértelmű, az a testmozgás fontossága. Ezzel a témával egy következő cikkünkben részletesebben foglalkozunk.

Via: Nature; Cell Metabolism; Scientific American

Folyt.köv.




Szerző

Szabó Anna
Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.
És ezt olvastad már?

Pin It on Pinterest

Share This