„A boldog emberek nem mentesek a stressztől, ahogy a stresszmentes élet sem garantálja a boldogságot”

Szerző: | 2016. 07. 24. |

Vajon van a stressznek napos oldala? Ezt a kérdéskört járja körül az Ursus Libris gondozásában frissen megjelent könyv, A stressz napos oldala. A szerző, Kelly McGonigal, a Stanford Egyetem professzora, munkájában összegzi a stresszel kapcsolatos kutatásokat. A könyv két részből áll. Az első rész segít felismerni a stresszel kapcsolatos gondolkodásbeli beállítódásunkat, mely általában negatív, – vagyis úgy gondoljuk, a stressz káros. A második részben azonnal alkalmazható „fortélyokról” olvashatunk, melyek segítenek átkeretezni a stresszhez való viszonyunkat.

kelly_konyv

Könyvajánlónk célja néhány alapfogalom megismertetése, hogy felismerhessük saját viselkedési módunkat, valamint egy-egy kísérleti példán keresztül bemutatjuk azt is, milyen hatást gyakorol ránk a beállítódásunk, amely – hiedelmünkkel ellentétben – megváltoztatható.

Gondolkodási beállítódás

A gondolkodási beállítódás befolyásolja, hogyan gondolkodunk, érzünk és cselekszünk. Szűrőként funkcionál, ennek megfelelően értelmezzük az élményeinket és e szerint hozunk döntéseket.

Az Amerikai Pszichológia Társaság 2007-től évente megvizsgálta a lakosság stressz-szintjét, és azt, hogy milyen mértékű stresszt tartanak még elfogadhatónak, illetve már kóros mértékűnek. A résztvevők a mérsékelt stresszt tekintették optimálisnak, azonban a rákövetkező évben ugyanazt az értéket, amit az előző évben optimálisnak tartottak, már károsnak ítélték. Ebből arra lehet következtetni, hogy

folyamatosan csökken a stresszel szembeni tűrőképességünk, vagyis fokozatosan egyre „stresszesebbnek” élünk meg mindent.

1988-ban harmincezer embert kérdeztek meg az USA-ban, hogy mennyi stresszt éltek át az elmúlt évben, és mit gondolnak, mennyire káros a stressz az egészségükre. A kutatók 8 évvel később megnézték, hogy az akkori válaszadók közül hányan haltak meg.  Az eredmények azt mutatják, hogy akik saját bevallásuk szerint erős stresszt éltek át, 43%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg. A megnövekedett kockázat azonban csak azokat érintette, akik a stresszt károsnak vélték az egészségükre. Tehát az, hogy miként vélekedünk a stresszről és a ránk gyakorolt hatásáról, kulcsfontosságú.

Arról, hogy miként tudsz megbarátkozni a stresszel, ebből a videóból többet is megtudhatsz:

 Barátkozz a stresszeddel

Meg vagyunk róla győződve, hogy a fontos problémák mélyen gyökereznek, épp ezért megváltoztathatatlanok. A stresszről is azt gondoljuk, hogy káros, el kell kerülni. Ha ezt a berögződést újrakeretezzük, egy, a dominó-elv szerint működő változáshullámot indíthatunk el.

Beállítódásunk megváltoztatása az első lépés, mivel ez hozza működésbe a folyamat további részeit. A változtatás ideális esetben egy döntés által történik, amely mellett ki kell tartanunk.

A gondolkodási beállítódás megváltoztatásával foglalkozó kutatások módszere lényegében az, hogy elvetnek egy gondolatmagot az emberek fejében, és megkérdezik tőlük, hogyan vonatkozik ez rájuk, hogyan figyelték meg az életükben. Tulajdonképpen elérik, hogy a vizsgált személyek ezzel a gondolattal foglalkozzanak, így gyökeret ver bennük az adott elképzelés, és megváltozik a beállítódásuk. Ez három lépésben történik:

  1. az új nézőpont magjának elvetése
  2. az új nézőponttal kapcsolatos, saját élményt jelentő gyakorlatok elvégzése
  3. az új elképzelés másokkal történő megosztása

Hogyan működik a beállítódás megváltoztatása a gyakorlatban?

David Yeager, a Texas-i Egyetem beállítódáskutatója 9. osztályos tanulók bevonásával végzett érdekes vizsgálatot, annak érdekében, hogy a gyerekek elhiggyék, képesek a fejlődésre, a változásra. „Üzenetei” az alábbiak voltak:

„ Aki most vagy, az nem feltétlenül ugyanaz, mint aki leszel.”

„Ahogy mások kezelnek, látnak téged, nem feltétlenül azt jelzi, milyen vagy valójában, vagy milyen leszel.”

stu

A kísérlet során felső tagozatos tanulókkal írattak fogalmazást egyes szám első személyben, ahol a fenti állításokhoz igazodó változásuk történetét fogalmazták meg. Ezeket elolvastatták 9. osztályos gyerekekkel, és arra kérték őket, hogy ők is írjanak fogalmazást, ami arról szól, hogy idővel megváltozott valaki, akár ők maguk. A kísérletben 120, 1,6-os tanulmányi átlagot elért diák vett részt. Az év végére ezek a diákok átlagosan egy egész jegyet javítottak azokhoz a társaikhoz képest, akik a kontrollcsoportba kerültek.

Ha szívesen olvasnál további stresszcsökkentő technikákról, nézd meg korábbi cikkünket.

Boldogok a stresszmentesek?

Ha megpróbáljuk elkerülni a stresszt, az több energiánkat emészti fel, és elszigetel más örömforrásoktól, így például a társas kapcsolatoktól is. Az elkerülő stratégia következtében saját magunkra is rossz szemmel tekintünk. Olyan következtetéseket vonhatunk le, hogy ha stresszt érzünk, akkor valami baj van velünk, vagyis ez saját – vélt vagy valós – hiányosságaink jelévé válik.

A stressz a párkapcsolatainkra is komoly hatással van. Erről a témáról ebben a cikkünkben bővebben olvashatsz.

„A boldog emberek nem mentesek a stressztől, ahogy a stresszmentes élet sem garantálja a boldogságot. Bár a legtöbb ember szemében káros a stressz, mégis a magas stresszszint együtt jár olyan dolgokkal, amelyeket nagyon is kívánatosnak tartunk: szeretettel, egészséggel és az életünkkel való elégedettséggel, amit ha elkerülünk, az előbbi jó dolgoktól is megfosztjuk magunkat

– írja Kelly McGonigal.

car1

Hogyan gondolkodhatunk másképp? Milyen a napos oldal?

Sokat segít, ha a gondolkodásunk során úgy tekintünk a stresszre, mint ami energiát ad, hogy reagáljunk egy számunkra fontos, kihívást jelentő helyzetre. Segít tanulni és fejlődni, nyilvánvalóbbá teszi a prioritásainkat, életünk értelme tisztázódik előttünk. Ha túljutunk egy nehézségen, érezzük, hogy képesek vagyunk helytállni, és legközelebb ellenállóbbak lehetünk. Segítségével közelebb kerülünk az emberekhez, megajándékoz bennünket az összetartozás élményével, megtapasztaljuk, milyen jó érzés, ha mellettünk állnak, és milyen jó érzés gondoskodni másokról.

Kedvcsinálónak hoztunk egy hasznos kis gyakorlatot nektek a könyvből. A szerző arra biztatja az olvasót, hogy idézze fel egy stresszes élményét, ami során nehezen, de kitartott, és amiből valami fontosat tanult. „Szánjunk rá 10-15 percet, hogy leírjuk saját tapasztalatunkat, miként éreztünk akkor és ott, mi az, ami végül segített megküzdeni a helyzettel, mit tanított ez az élmény saját magunkról, érzéseinkről, gondolatainkról, képességeinkről. Most gondoljunk egy aktuális stresszforrásra az életünkben: hogyan segít nekünk a leírt tapasztalatunk jelen helyzetünkben?” – teszi fel a kérdést a szerző, akinek tudományosan igényes, jól követhető, könnyed stílusban megírt munkája érdemi segítséget jelenthet ebben a stressztől egyáltalán nem mentes világban.

A könyv a stresszel kapcsolatos beállítódásváltozásra fókuszál, ám a benne ismertetett módszerek, technikák bármely esetben képesek lehetnek a vélekedésünk megváltoztatására, ha alkalmazzuk őket.

Forrás: Kelly McGonigal: A stressz napos oldala. Miért jó a stressz és hogyan bánjunk vele ügyesebben?  Ursus Libris, 2016

Fotó: itt




Szerző

Bacsinszki Petra
És ezt olvastad már?

Pin It on Pinterest

Share This