Te magad. Vagyis a saját belső kritikusod. Legalábbis ezt a következtetést lehet levonni abból a globális felmérésből, amely a Danone Activia megbízásából készült el. Az összesen 17 országban, köztük Magyarországon végzett átfogó kutatás eredményei alapján a nők megdöbbentően nagy hányadát – közel 80 százalékukat – köti gúzsba a magánéletben és a munkában az önkritika. De mit lehet tudni erről a fránya belső kritikusról és hogyan tudjuk ezt a kéretlen belső hangot megszelídíteni és szövetségesünkké tenni?

Wendy_szindroma5

Helló, én a belső kritikusod vagyok

Én vagyok, aki hátráltat a magánéletben és a munkádban. Túlzottan szigorú vagyok, elveszem a bátorságod, a kezdeményezőképességed. Nem engedem, hogy fizetésemelést kérj, és igen, én vagyok az, aki miatt nemet mondtál annak a jó pasinak, mert azt hajtogattam „ehhez kevés vagy”. Én vagyok, aki miatt még mindig nem iratkoztál be arra a tánctanfolyamra, azt suttogtam a füledbe, hogy neked ez nem fog menni. A legtöbb nőnek valószínűleg ilyen és ehhez hasonló dolgokat mondana a saját belső kritikusa, ha arra kérnénk, mutatkozzon be és mondjon pár szót magáról.

Nem valami szimpatikus, társnak való személyiségjegyek és tulajdonságok ezek, pedig – a hazai felmérést végző TNS Hoffmann kutatócég eredményei szerint – a Magyarországon élő nők közel 90 százaléka kénytelen együtt élni ezzel a belső hanggal, ami bizony nem marad következmények nélkül.

A vizsgálat során csak Magyarországon több mint 1000 nőt kérdeztek meg, és az eredmények megdöbbentőek:

  • a magyar nők 79%-a egyetértett azzal az állítással, hogy „a saját belső kritikusom a legtöbb egyéb tényezőnél jobban képes hátráltatni a munkámban”
  • a megkérdezettek 89%-a értett egyet azzal az állítással, hogy „a saját belső kritikusom a legtöbb más tényezőnél erőteljesebben képes hátráltatni a magánéletemben”.
Az eredmények összegzésekor kiderült, hogy a magyar nők 97%-át visszatartja saját belső kritikusa. És ha ez még nem lenne elég, az eredmények arra is rámutattak, hogy a magyar nők sokkal szigorúbbak önmagukkal: a globális átlagnál jóval erősebben visszafogja, gátolja őket önkritikájuk. A magyar nők 80%-a szerint belső kritikusuk jóval erősebb negatív hatást gyakorol rájuk, mint a legtöbb külső tényező. Ugyanezzel az állítással a nemzetközi válaszadók mindössze 60%-a értett egyet.

Haladni a ranglétrán? Csak azt ne!

Az eredmények alapján a magyar nők a munka világában sínylik meg a legjobban az (ön)korlátozást. Tízből nyolc válaszadót negatív énképe sokkal inkább visszatart a napi munkavégzésben, mint bármi más. A globális adat ebben az esetben is lényegesen alacsonyabb, tízből kevesebb, mint hat nő számára jelent ez problémát. Ezek után talán nem is meglepő, hogy a magyar nők 64%-a nem mer felszólalni szakmai kérdésekben, több mint fele (53%) fél fizetésemelést kérni, és 51%-uk előléptetésért sem folyamodik.

h5y00d4oft

Úgyse kellek Neki…

Sajnos ez a kéretlen belső hang a magánéletben is érezteti hatását. A hazai válaszadók 89%-a szerint a belső kritikusuk mindennél jobban visszaveti őket a kapcsolataikban is. A nemzetközi 62%-hoz képest ez rendkívül nagy különbség. A megkérdezett magyar nők 70%-a nem tartja magát elég vonzónak (ez az érték globálisan 59%), és a megjelenéssel kapcsolatos önkritikájuk nemcsak a közérzetüket, de a párkapcsolatukat is mérgezi: a válaszadók 62%-a önbizalomhiány miatt kevésbé közeledik partneréhez.

A párkapcsolat és a karrier mellett belső kritikusunk nem mellesleg a szabadidő elvileg felhőtlen pillanatait is beárnyékolja: a magyar nők 48%-a nem mer új hobbit vagy tevékenységet kipróbálni, mert fél attól, hogy nem teljesítene jól.

De mi a megoldás?

A fenti eredmények tükrében nem csoda, hogy sokan nem szívesen néznének farkasszemet a belső kritikusukkal, pedig nagyon is érdemes lenne összebarátkozni vele.

Tudatos hozzáállással és önismereti tanulással ugyanis ez a visszatartó erő ösztönző, konstruktív energiává változtatható.

Ezt a kutatás vonatkozó eredményei is alátámasztják: azok a nők, akik önkritikájukat önelfogadással megszelídítették, lényegesen jobban bíznak saját rátermettségükben, intelligenciájukban, és így a lehető legtöbbet nyújtják a munkában is. A hazai 94%-os érték 10%-kal megelőzi a nemzetközi átlageredményt. Tehát a világ más részein dolgozó nőkhöz képest a magyar hölgyeket jobban visszahúzza az önkritika, de amennyiben ezt sikerül optimális szinten megélni, magabiztosabbá és eredményesebbé válnak. Ha a túlzott önkritikát sikerül reális, egészséges szintre hozni, akkor belső iránytűként segíthet megtalálni a helyünket, a saját útunkat, önazonossá válni, azaz elérni az InSync állapotot.

Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus a hazai kutatási eredmények értékelése kapcsán elmondta, hogy tapasztalata szerint

kevesen tekintik barátjuknak a belső hangjukat. Jóval gyakoribb, hogy a korai szocializáció során megélt kritikák, a kortársak negatív visszajelzései hosszú időre visszavetik az önmagunkba vetett hitet. Ilyen esetekben kitartó munka, és főként az önmagunkkal kapcsolatos gondolkodásmód megváltoztatása szükséges ahhoz, hogy reálisabban lássuk önmagunkat, a bennünk rejlő lehetőségeket. Harmónia esetén a „vágyott” állapotunk nem áll elérhetetlenül messze az aktuálistól, és ez az, ami miatt motiválttá tesz.
Dr. Almási Kitti

Dr. Almási Kitti

Legyünk inkább barátok!

Ha tehát együttműködünk a „belső kritikussal” ahelyett, hogy engednénk, hogy visszatartson, óriási változást hozhat az életünkbe azáltal, hogy kiegyensúlyozottabbá és harmonikusabbá teszi a mindennapokat. A „belső kritikus” szerepe valóban kritikus abban, hogy sikerüljön kihozni magunkból a legjobbat a munkahelyen, a magánéletben és a mindennapokban is. Így habár első pillantásra nem egyértelmű, valójában ő a legerősebb szövetségesünk, személyiségünk kulcsfontosságú része, mely bátoríthat és segítségünkre lehet terveink sikeres megvalósításában.

Az elismert szerző, szociálpszichológus és a tudatosság szakértője, PhD Ellen Langer a Harvard Egyetem professzora a következőket mondta: A „belső hangunk” hozzásegíthet a sikerhez és a jóléthez, vagy vissza is tarthat bennünket attól függően, hogy az önkritika miatt csak sodródunk, vagy tudatosan viszonyulunk hozzá. Tudatosabb hozzáállással élhetünk olyan lehetőségekkel – és rengeteg kellemes meglepetés ér majd minket – amelyek mellett különben észrevétlenül elmegyünk. Sőt, mindeközben új távlatok nyílhatnak meg.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Via: Activia; TNS Hoffmann

Fotó forrás: itt és itt

Szólj hozzá!
Szabó Eszter Judit

Szabó Eszter Judit

Kommunikációs szakember, újságíró. Szeret szép dolgokat fotózgatni és jógázni. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy kosarazni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.
Szabó Eszter Judit

Pin It on Pinterest