Nagyon vártam a nyarat. Tényleg. Hónapokig fogvacogva álmodoztam a verőfényes napsütésről, és türelmetlenül vártam a percet, amikor a a szekrény mélyére áshatom télikabátot… Aztán a hőmérő higanyszála egyik napról a másikra kezdett kényelmetlenül közelről ismerkedni a 35, a 36, majd pedig a 37 Celsius fokkal, s az ábrándok középpontjába hirtelen hósapkás hegyek, de minimum egy kád jégkocka került. De akármennyire is vágyunk rá néha, hogy a nap végre elbújjon egy vaskos, felüdülést hozó esőfelhő mögé, a napfény megannyi pozitív hatásáról nem feledkezhetünk meg.

Az ötlet, hogy a napfény jó hatással van egészségünkre, már Hippokratész hagyatékában is fellelhető, és szavait ma már megannyi kutatási eredmény visszhangozza.

1. Napsütéssel a szélesebb mosolyért

Talán te is észrevetted, hogy ahogy a nyárból az őszbe érünk, és a nap egyre többször bújik a felhők mögé, a hangulatunk is sokszor idézi a kinti, borús időt. Ez nem véletlen:

napfény hatására agyunkban szerotonin szabadul fel, amelyet legtöbbször csak “boldogság-hormonként” emlegetünk. Egy ausztrál kutatásban például úgy találták, hogy a hőmérséklettől függetlenül a résztvevők több szerotonint termeltek napsütéses, mint borús napokon.

Nem csoda, hogy a szezonális depresszió inkább az őszi-téli hónapokban üti fel fejét, nem pedig a napsütésben (és szerotoninban) gazdag nyár közepén. A letargiát, bánatot és elkeseredettséget, ami sokszor ránk telepszik, amint az időjárás borongóssá válik, Dr. Norman Rosenthal, a Georgetown University munkatársa nevezte el szezonális depressziónak ( azaz Seasonal Affective Disorder-nek). Egyesek úgy vélik, a modern kor ritmusa, amely a nap jelentős részében a négy fal közé szorít minket, hozzájárulhat ahhoz, hogy a szezonálisból egész éven át tartó depresszió legyen…

Dr. Rosenthal kutatási eredményei később kiemelték, hogy bár nem mindenkit érint egyformán a napfény hiánya, az arra hajlamosakon könnyedén segíthet az általa kidolgozott fényterápia, melyhez elegendő egy kis dobozka, amely reggelente néhány percen át a természetes napfény hullámhosszának megfelelő frekvencián világít, és hangulatjavító hatással bír. 

2. Napfénnyel a jobb alvásért:

„Minél több időt töltesz természetes fényben, annál több melatonint termelsz az éjszaka”- vallja Dr. Mithu Storoni, kutató, aki a Stress-Proof (Stresszálló) című könyv szerzőjeként is ismert. A melatonin nevű hormont a tobozmirigy termeli az éjjeli, napfény-mentes órákban, amely fontos szerepet játszik az alvás minőségében és a cirkadián ritmus (avagy napi biológiai óra) szinkronizálásában, sőt, a stresszel való hatékony megküzdésben is segíthet.

“A napfény ráadásul önmagában is rendkívül fontos ahhoz, hogy a cirkadián ritmusunk ne boruljon fel, ami egyébként depresszív tünetek megjelenéséhez vezethet, de akár a bipoláris zavar kialakulásban is szerepet játszhat”

– emlékeztet rá Dr. Storoni.

Az éjszakai műszakban dolgozók részvételével végzett kutatások rávilágítottak, hogy esetükben nemcsak hogy kevesebb melatonin termelődik, de az anyagcsere is teljesen felborul, aminek hatása gyakran a has körüli párnák számának növekedésén érződik. Sőt, a mesterséges fényben, éjszaka dolgozók esetében kimutatták, hogy a DNS szerkezetében keletkező hibák kijavításáért felelős mechanizmusok sem olyan hatékonyak, ami akár daganatos megbetegedések kialakulásához is vezethet.

3. Napfény: a csontok és az immunrendszer őre

A D vitamin egy, a kalcium felszívódásáért felelős hormon és eme képessége révén létfontosságú a csontnövekedésben is. Azonban ahhoz, hogy a szervezetünkben fellelhető D vitamin kifejtse hatását, aktiválásra szorul, amely a napfény révén következik be. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint már heti 2-3 alkalommal 5-15 perc, a karokat, kezeket és arcot érintő napsütés is biztosítja a megfelelő (aktív) D vitamin szintet. Sajnos egyes statisztikák szerint a „D vitamin hiányosok” köre több, mint 1 milliárd embert foglal magába, holott a csontváz felépítésében játszott szerepén túl az immunrendszer egészséges működéséhez is nélkülözhetetlen, s hiánya súlyos betegségek kialakulásával is összefüggésbe hozható.

Azért ne feledjük, hogy a túlzásba vitt napozás rendkívül káros is lehet, jelentős mértékben növelve például a bőrrák kialakulásának kockázatát. Épp ezért fontos, hogy ha 15 percnél hosszabb időt tervezel a tűző napon tölteni, mindenképp kend be magad naptejjel! Azt is fontos figyelembe venni, hogy a legtöbb naptej 10-20 perccel a bőrre való felvitel után mondható igazán hatékonynak, így, ha rögtön napfényre mész, pont a szakértők által megfelelő mennyiségűnek ítélt, kb. 15 percnyi direkt napfénynek leszel kitéve – emeli ki a fentebb már idézett Dr. Roizen.

Süss fel nap

A napfény tehát nemcsak a testi, de a lelki egészségünknek is jót tesz – persze elsősorban akkor, ha megfelelően “adagoljuk”. A nyári kánikula idején talán jól jöhet a tudat, hogy még ha úgy érezzük is, menten elolvadunk, a napsütés jótékony hatásait maradéktalanul kiélvezhetjük, és visszagondolhatunk majd a napfényes melegre az őszi-téli borongásban.

Forrás

Forbes, Time, Larkin Hospital, The Active Times



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest