Minden évben nagyon várom a nyarat. Tényleg. Hónapokig fogvacogva álmodozom a verőfényes napsütésről, és türelmetlenül várom a percet, amikor a a szekrény mélyére áshatom télikabátot… Persze, amikor a hőmérő higanyszála egyik napról a másikra kezd kényelmetlenül közelről ismerkedni a 305, a 36, majd pedig a 37 Celsius fokkal, az ábrándok középpontjába hirtelen hósapkás hegyek, de minimum egy kád jégkocka is kerül. De akármennyire is vágyunk rá néha, hogy a nap végre elbújjon egy vaskos, felüdülést hozó esőfelhő mögé, a napfény megannyi pozitív hatásáról nem feledkezhetünk meg.
Az ötlet, hogy a napfény jó hatással van egészségünkre, már Hippokratész hagyatékában is fellelhető, és szavait ma már megannyi kutatási eredmény visszhangozza.
1. Napsütéssel a szélesebb mosolyért
Talán te is észrevetted, hogy ahogy a nyárból az őszbe érünk, és a nap egyre többször bújik a felhők mögé, a hangulatunk is sokszor idézi a kinti, borús időt. Ez nem véletlen:
napfény hatására agyunkban szerotonin szabadul fel, amelyet legtöbbször csak “boldogság-hormonként” emlegetünk. Egy ausztrál kutatásban például úgy találták, hogy a hőmérséklettől függetlenül a résztvevők több szerotonint termeltek napsütéses, mint borús napokon.
Nem csoda, hogy a szezonális depresszió inkább az őszi-téli hónapokban üti fel fejét, nem pedig a napsütésben (és szerotoninban) gazdag nyár közepén. A letargiát, bánatot és elkeseredettséget, ami sokszor ránk telepszik, amint az időjárás borongóssá válik, Dr. Norman Rosenthal, a Georgetown University munkatársa nevezte el szezonális depressziónak ( azaz Seasonal Affective Disorder-nek). Egyesek úgy vélik, a modern kor ritmusa, amely a nap jelentős részében a négy fal közé szorít minket, hozzájárulhat ahhoz, hogy a szezonálisból egész éven át tartó depresszió legyen…
Dr. Rosenthal kutatási eredményei később kiemelték, hogy bár nem mindenkit érint egyformán a napfény hiánya, az arra hajlamosakon könnyedén segíthet az általa kidolgozott fényterápia, melyhez elegendő egy kis dobozka, amely reggelente néhány percen át a természetes napfény hullámhosszának megfelelő frekvencián világít, és hangulatjavító hatással bír.
2. Napfénnyel a jobb alvásért:
„Minél több időt töltesz természetes fényben, annál több melatonint termelsz az éjszaka”- vallja Dr. Mithu Storoni, kutató, aki a Stress-Proof (Stresszálló) című könyv szerzőjeként is ismert. A melatonin nevű hormont a tobozmirigy termeli az éjjeli, napfény-mentes órákban, amely fontos szerepet játszik az alvás minőségében és a cirkadián ritmus (avagy napi biológiai óra) szinkronizálásában, sőt, a stresszel való hatékony megküzdésben is segíthet.
„A napfény ráadásul önmagában is rendkívül fontos ahhoz, hogy a cirkadián ritmusunk ne boruljon fel, ami egyébként depresszív tünetek megjelenéséhez vezethet, de akár a bipoláris zavar kialakulásban is szerepet játszhat”
– emlékeztet rá Dr. Storoni.
Az éjszakai műszakban dolgozók részvételével végzett kutatások rávilágítottak, hogy esetükben nemcsak hogy kevesebb melatonin termelődik, de az anyagcsere is teljesen felborul, aminek hatása gyakran a has körüli párnák számának növekedésén érződik. Sőt, a mesterséges fényben, éjszaka dolgozók esetében kimutatták, hogy a DNS szerkezetében keletkező hibák kijavításáért felelős mechanizmusok sem olyan hatékonyak, ami akár daganatos megbetegedések kialakulásához is vezethet.
3. Napfény: a csontok és az immunrendszer őre
A D vitamin egy, a kalcium felszívódásáért felelős hormon és eme képessége révén létfontosságú a csontnövekedésben is. Azonban ahhoz, hogy a szervezetünkben fellelhető D vitamin kifejtse hatását, aktiválásra szorul, amely a napfény révén következik be. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint már heti 2-3 alkalommal 5-15 perc, a karokat, kezeket és arcot érintő napsütés is biztosítja a megfelelő (aktív) D vitamin szintet. Sajnos egyes statisztikák szerint a „D vitamin hiányosok” köre több, mint 1 milliárd embert foglal magába, holott a csontváz felépítésében játszott szerepén túl az immunrendszer egészséges működéséhez is nélkülözhetetlen, s hiánya súlyos betegségek kialakulásával is összefüggésbe hozható.
Azért ne feledjük, hogy a túlzásba vitt napozás rendkívül káros is lehet, jelentős mértékben növelve például a bőrrák kialakulásának kockázatát. Épp ezért fontos, hogy ha 15 percnél hosszabb időt tervezel a tűző napon tölteni, mindenképp kend be magad naptejjel! Azt is fontos figyelembe venni, hogy a legtöbb naptej 10-20 perccel a bőrre való felvitel után mondható igazán hatékonynak, így, ha rögtön napfényre mész, pont a szakértők által megfelelő mennyiségűnek ítélt, kb. 15 percnyi direkt napfénynek leszel kitéve – emeli ki a fentebb már idézett Dr. Roizen.
Süss fel nap
A napfény tehát nemcsak a testi, de a lelki egészségünknek is jót tesz – persze elsősorban akkor, ha megfelelően „adagoljuk”. A nyári kánikula idején talán jól jöhet a tudat, hogy még ha úgy érezzük is, menten elolvadunk, a napsütés jótékony hatásait maradéktalanul kiélvezhetjük, és visszagondolhatunk majd a napfényes melegre az őszi-téli borongásban.
Forrás
Forbes, Time, Larkin Hospital, The Active Times
Kérdésed van? Hozzászólnál?
Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
You must be logged in to post a comment.