Csökkenti a stressz-szintünket, javítja a koncentrációnkat, segít a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek elleni harcban. Kreatívabbá tesz. Növeli a várható élettartamunkat. Segít jelen lenni, elengedni a múlton való rágódást, a szorongást – és még sorolhatnánk, de a lényeg: kevés olyan dolog van, ami annyira jót tesz nekünk, mint a természetben töltött idő.

Akár rendszeres természetjárók, rutinos túrázók, akár alkalmankénti “parkban sétálók” vagyunk, biztosan megtapasztaltuk már saját magunkon is a fentebb felsorolt pozitív hatásokat. Sok helyen hallhatunk, olvashatunk róluk – miért fontos hát még többet beszélni róla?

Egyre távolodunk

Elsősorban azért, mert bár egyre többször esik szó a természet emberekre gyakorolt jótékony hatásairól, az idő, amelyben mindezeket úgy igazán kiélvezhetnénk, mégis egyre csökken. Jelenleg az emberiség fele városi, épített környezetben él, és a becslések szerint 2050-re ez az arány még ennél is többre, 70%-ra rúg majd. A városi életmód 20%-kal növeli az esélyét valamilyen szorongásos probléma, és 40%-nel a hangulatzavarok kialakulásának esélyét. Napjainkban ráadásul átlagosan az időnk 90%-át fedett helyen, a lakásunkban vagy a munkahelyünkön töltjük. Egyre messzebb kerülünk attól a közegtől, amely egykor – talán nem túlzás kimondani – az életet jelentette számunkra.

Ez a távolság pedig (minden kutatási eredmény egyöntetű állítása szerint) nagyon rossz hatással van ránk. Nem csupán a lelki egészségünkre, amit akár egy átlagos napunkat végiggondolva mi magunk is könnyen tetten érhetünk: fáradékonyak, ingerültek vagyunk, telis-teli szorongással; de a testünkre is, amely egyre jobban megsínyli az ülő életmódot, az egészségtelen táplálkozást, és a megfelelő mennyiségű pihenés hiányát.

Sosem küzdöttünk még ennyi, úgynevezett civilizációs betegséggel sem a testi, sem a lelki egészség frontján – így nem csoda, hogy egyre több szakember vallja magáénak azt a nézetet, hogy a természetben töltött időt bizony receptre kellene felírni.

Az orvos utasítása: erdei túra

Sőt, nem is csak “kellene”: van, ahol már az orvosi gyakorlat része, hogy a gyógyulás, vagy éppen az állapotromlás megelőzése érdekében erdei túrát javasol a doktor. A kezdeményezés Dr. Robert Zarr, egy amerikai gyermekorvos nevéhez köthető. Zarr, miután találkozott egy, az eddigi 700 nagy volumenű, a természet jótékony hatását igazoló tudományos kutatást összefoglaló könyvvel, egy nonprofit szervezet alapításával igyekszik világszerte az orvosi praxis részévé tenni a receptre felírt, szabadban töltött időt.

Gyermekorvosként Zarr rengeteg túlsúlyos, szorongó, depresszióval küzdő kisiskolással és tinédzserrel találkozik. Ahogy ő mondja, a tudományos eredmények ismeretében “egyszerű józan ész” számukra valamilyen kinti időtöltést előírni.

Az orvos ráadásul arra is figyelmet fordít, hogy kis betegeinek is legyen beleszólása abban, mit és hogyan csinálnak a szabadban: a receptre közös megegyezéssel felkerülhet nem csupán egy erdei túra, de egy kis kinti focizás is, mondjuk heti 2-3 alkalommal.

Zarr úgy véli, hogy bár a tanulmányok többsége felnőttek vizsgálatával foglalkozik, különösen fontos, hogy a természetben töltött idő már gyerekkorban helyet kapjon az életünkben, csökkentve ezáltal a későbbi egészségi problémák kialakulásának kockázatát.

120 perc

És hogy vajon mi szerepelne a receptre felírt természetjárás mellett adagolási javaslatként? A legújabb eredmények alapján hetente legalább két óra. A napokban a Scientific Reports hasábjain megjelent nagyszabású, húszezer résztvevő bevonásával készült, két éven át tartó vizsgálat tanulságai szerint ennyi időt kell a természetben töltenünk ahhoz, hogy a testünkre-lelkülnkre gyakorolt pozitív hatások igazán érvényesülni tudjanak.

A kutatás egyik különösen izgalmas eredménye, hogy ez a bizonyos 120 perc mindenképpen jótékony hatással van ránk, legyünk bár férfiak, nők, fiatalok, idősek, egészségesek vagy betegek.

Nem jelent számottevő különbséget az sem, mennyire közel, vagy éppen távol található hozzánk képest a legkönnyebben elérhető erdő, park, vagy közösségi kert: a lényeg csak az, hogy beillesszünk a szokásos rutinjaink közé hetente legalább két óra természetben töltött időt.

Erdőfürdő és hátizsákos túra

Bár az Exeteri Egyetem fenti eredményeket jegyző kutatói nem kötötték ki, pontosan hogyan érdemes töltenünk az időt a szabadban, a korábbi vizsgálatok fényében akkor járunk a legjobban, ha lehetőséget adunk magunknak igazán elmélyülni a természetjárás szépségeiben. Kipróbálhatjuk akár a japán sinrin-jokut, azaz az erdőfürdőzés ősi módszerét, de indulhatunk egyszerűen egy hosszabb sétára vagy túrára is, amely során időnként megpihenünk, üldögélünk, és hagyjuk, hogy átjárjon minket a természet gyógyító ereje.

A természetben töltött idő egyik legnagyobb előnye, hogy az éberen figyelő érzékszerveinken, esetleg néhány lelkes erdőjáró-partneren kívül semmi másra nincs szükségünk hozzá. Nyugodtan otthon felejthetjük a stresszt, az aggódást, sőt, akár még a telefonunkat is: a túránk végén biztos, hogy sok-sok, hosszú távon is egészségjavító élménnyel a hátizsákukban térünk majd haza.



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!
Herendi Kata

Herendi Kata

Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.
Herendi Kata

Pin It on Pinterest