Azt sokan elismerik, hogy az egészség fontos alapfeltétele a boldogságnak, de talán kevesebben vannak tisztában vele, hogy az egész azon áll vagy bukik, hogy hogyan definiáljuk az egészség fogalmát. Azért ne gondoljuk, hogy minden az értelmező kéziszótáron múlik: már kutatások is igazolják, hogy a boldogságunk a mi kezünkben van. Prof. Dr. Bagdy Emőke az idei Pszinapszison tartott előadásában ha nem is receptet, de koordináta-rendszert adott a boldogsághoz vezető utunknak.

Prof. Dr. Bagdy Emőke

Egyáltalán: ki az egészséges?

A WHO, az Egészségügyi Világszervezet ötven évvel ezelőtt azt a választ adta erre a kérdésre, hogy az az egészséges, aki nem beteg, vagyis akinek nincsenek szervi-biológiai tünetei, sebei, kórjai. Ha ezt a meghatározást venné alapul, a boldogságpszichológia biztosan csődöt mondana, ám szerencsére nem ez a helyzet. Mivel a polgárosodás-technicizálódás előrehaladtával világossá vált, hogy számos olyan betegségünk, problémánk van, melyeknek nincsenek szervi tünetei, hiszen az együttélés során a kapcsolataink révén is számtalan „helyen” és módon sebződünk.

Így egyre inkább az a szemlélet vált meghatározóvá, hogy az ember bio-pszicho-szociális lény, tehát az egészségéről sem beszélhetünk pusztán biológiai értelemben.

A pszichoszomatika is teret nyert magának, és szerencsére az orvoslásba is beköltözött az a hozzáállás, mely az embert többszintű rendszerként képzeli el, és komplex módon kezeli. Még a WHO is belátta, hogy az egészséges ember az, aki testileg, lelkileg és kapcsolatilag is ép, és létezésének mindezek mellett spirituális vetülete is van; a holisztikus szemlélet pedig, ahogyan Bagdy Emőke is vallja, az egyetlen működőképes kiindulási pont a boldogságkutatás számára.

„Fenn, az ember magasán”

A közkedvelt klinikai szakpszichológus a humanisztikus pszichológiára, azon belül Maslow munkásságára is felhívta a figyelmet, de ezúttal nem a híres szükségletpiramist, hanem az emberi személyiségnek egy különleges koordináta-rendszerét állította középpontba.

Ennek vízszintes tengelyén az életünk eseményei, szükségszerű történései, a mindennapok „haladása” található, olyan sarokpontok, mint hogy megszületünk, beszélni és járni tanulunk, iskolába járunk, pályát választunk, házasodunk, életet adunk stb. A függőleges tengely pedig az univerzumhoz, a világhoz, a saját létezésünkhöz való kapcsolatunk mértékét, aktuális szintjét jelzi. Ezen a tengelyen az önreflexió, az ön-aktualizálás és az ön-transzcendentálás folyamatai jelennek meg: ezek során alakítjuk ki azokat a belief-eket, meggyőződéseket, melyekkel meghatározzuk az életünk értelmét és célját.

Felbecsülhetetlen jelentőségű felfedezés az, mely szerint a függőleges tengelyen elfoglalt helyünk sokkal meghatározóbb a boldogságunk szempontjából, mint a vízszintes tengelyen szereplő események, amik bennünket érnek!

Röviden: ha a sors nehéz helyzeteket teremt nekünk, ha a vízszintes tengely eseményeinek árja elsodorna minket, a vertikális tengelyünk a kapaszkodó, melybe fogódzhatunk. Ez azt jelenti, hogy minél határozottabban ki tudjuk alakítani azt a világképet, értékrendet, ami mentén élünk, minél szilárdabb az identitásunk, minél világosabban látjuk, kik vagyunk, és milyen helyet foglalunk el a világban, annál boldogabbak leszünk. A professzor asszony előadásában először Ápriliy Lajost idézte: boldognak lenni szerinte azt jelenti, hogy „fenn, az ember magasán lenni.” Később pedig megállapította azt is, hogy: „Akinek célja van, tovább él.”

Maratoni boldogságkutatás

Mondhatnánk, hogy lényegében az egész életünk egy nagy boldogságkutatás, de most maradjunk a szűkebb értelemben vett, tudományos boldogságkutatásnál. Az immár évtizedek óta folyó, longitudinális, nemzetközi boldogságkutatások adatbankjainak és eredményeinek köszönhetően világos megállapításokat tehetünk egészség és boldogság összefüggéseiről, illetve az emberi boldogság általános feltételeiről. Ahogyan Bagdy Emőke is kiemelte,

a harvardi boldogságkutatásban vizsgált alanyok közül tovább és boldogabban éltek/élnek azok, akik stabil párkapcsolattal, tartós családi élettel, valamint szoros és intenzív baráti kapcsolatokkal rendelkeztek.

Mindemellett az otthonosság és a biztonságérzet (hiszen ezek is a kötődéssel függnek össze) szerepelt még feltételként. Ebből leszűrhető, hogy a kapcsolataink minősége nemcsak a boldogságunk, hanem az egészségünk szempontjából is elsődleges. Ezt támasztotta alá a Wisconsin-i Egyetem kutatása is, mely nem az élettartamot, hanem a biológiai egészséget, a gazdasági szintet (GDP-részesedés, anyagi helyzet) és a pszichoszociális jóllétet vizsgálta egymáshoz viszonyítva: az ezt elemző szakemberek is arra jutottak, hogy a boldogság mindig olyan helyzetekkel jár együtt, melyben az anyagi ellátottság másodrendű szempont az egyéni és kapcsolati jólléttel szemben. Bagdy Emőke ehhez hozzátette, hogy mivel a teljességünk/egészségünk alapvető szempontja a kapcsolatrendszerünk intim mivolta és stabilitása, ma egy fertőző korban, egy fertőző kultúrában élünk, mert az atomizál, és elszakít bennünket egymástól.

A világ boldogsága

A World Happiness Report (Nemzetközi Boldogságjelentés) minden évben sorrendbe állítja a világ államait aszerint, hogy a felmérések a boldogságnak milyen szintjét mutatják az adott országokban. A fenti, harvardi kutatással összecseng az az eredmény, hogy a lista végén azok az országok állnak, ahol a biztonságérzet és az otthonosság feltételei nem adottak: Szíria, Burundi, Dél-Szudán, Uganda, Tanzánia. A legboldogabb ország idén Finnország. A skandináv államok egyébként is jó helyeken szerepelnek: dobogós lett Norvégia és Dánia is. Magyarország 2016-ban a 91., tavaly a 75., idén pedig a 69. helyen szerepelt a 156 országot rangsoroló listán. Ez a nemzetközi jelentés hat kulcstényezőt jelöl meg a boldogság univerzális feltételeként: a jövedelem, az előrejósolható élettartam/egészségi állapot, a társas kapcsolatok minősége, a szabadság foka, a bizalom és a nagylelkűség.

Prof. Dr. Bagdy Emőke előadásában a korábban elmondottakat összegezve arra buzdította közönségét, hogy az anyagi javak miatti aggódás helyett olyan kérdéseket tegyenek fel maguknak, mint:

Van-e életterved, célod? Merre tartasz, mit akarsz az élettől, ki vagy te benne? Van-e párod, családod, gyermeked, vannak-e barátaid, tartozol-e közösséghez?

Állítása szerint ezen kérdések megválaszolása, a sziklaszilárd identitás kialakítása mind az egészségünk, mind a boldogságunk szempontjából alapvető fontosságú, hiszen ezek által tudunk haladni azon a bizonyos vertikális tengelyen, ezek jelentik minden megküzdésünk alapját. Ha mindez megvan, akkor „a hatások elérnek, nyomot hagynak rajtad, de te az maradsz, aki vagy” – bátorított a szakember. A hallgatóságból érkező kérdésre, hogy mit tehetünk azért, hogy Magyarország ne a 120. helyen végezzen jövőre, a professzor asszony azt válaszolta, hogy a konzumkultúra, vagyis a versengés alapattitűdje helyett az együttműködés szellemiségére építsük saját magunkat és az életünket, törődjünk másokkal. Emellett az értékőrző nevelés révén vállaljunk felelősséget a jövő nemzedékéért.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Szólj hozzá!
Király Eszter

Király Eszter

Szerkesztő, újságíró és csupa fül. Reméli, hogy egyszer kulcstartó lehet a Jóisten zsebében. Szeret a belső hangból szót és dallamot, az elmondhatatlanból biztatót formálni. Szeret írni, énekelni, futni, bicajozni, szereti a hegyeket, a verseket és a madarakat.
Király Eszter

Pin It on Pinterest