Apával együtt család születik

Szerző: | 2016. 05. 15. |

Amikor kisfiam születése után egy-két órával az édesanyám belépett a szülőszobába, ahol új családként, hármasban pihentünk a nagy franciaágyon, azonnal nekiszegeztem a kérdést: te hogyan tudtad ezt egyedül végigcsinálni? Ha kérdeznek, ezért már nemcsak megérzésből, de tapasztalatból is az apás szülés mellett voksolok. Az objektív újságírást így ebben a cikkben csak nyomokban fedezheted fel (viszont legalább előre szóltam). De azért egy háromgyermekes apa elfogult élményei mellett az apás szülést hazánkban meghonosító Dr. Marton István véleményét, valamint kutatási eredményeket is találsz arról, miben segíthet a férfi jelenléte a szülőszobán.

4

Hetven évvel ezelőtt, ha feltették volna azt a kérdést egy magyar férfinak, hogy bent lesz-e a szülésnél, bizonyára kérdőn összeráncolja a homlokát. A helyzet azóta sokat változott: ma már alapvetésnek számít, hogy az apák végig az anya mellett lehetnek, sok helyütt nemcsak a természetes szülésnél, de a császármetszés alatt is. Érdekes, hogy hazánkban a ’80-as évekig várni kellett az együtt-szülés létjogosultságára, miközben az számos, elsősorban természetközeli kultúrában évszázadok óta jól bevett szokás.

A karaya indián törzseknél például a vajúdó nő párja, felesége mögé guggol, közben hasát ritmusosan nyomkodja. A Sandwich-szigeten pedig a férfi ölében tartja kedvesét a nehéz órák idején. Sőt, akadt, ahol a szolidaritás oly mértékű volt – Brazília egyes területein −, hogy az apának is át kellett élnie a szülés viszontagságait. Miután gyermeke világra jött ugyanis, társai fájdalmas kínoknak tették ki a férfit.

Idő kellett a partnerséghez

Valótlanság volna azt állítani, hogy hazánkban a múlt évszázad végén zajlott az első apás szülés. Hiszen a XIX. században Győr és Komárom területeiről őriznek feljegyzéseket, amelyek az apa segítő jelenlétét írják le a vajúdás alatt. Ennek ellenére hosszú út vezetett addig, amíg a modern társadalom elfogadta a férfit a szülőágy mellett. Dr. Marton István igazi szakavatottja a témának: ő honosította meg ugyanis az együtt-szülést, és vezette le az első ilyet Magyarországon. Ez hivatalosan 1981-ben történt a MÁV kórházban, kevésbé hivatalosan pedig a ’70-es évek végén a Szabolcs utcai szülészeten.

“Ebben az időben még elképzelhetetlen volt, hogy az orvos a férfit is partnerként kezelje. A magyar orvostársadalom nagy részében ekkor még erősen élt egyfajta felsőbbrendűségi tudat. Féltek, hogy az apák, akik nincsenek a szülő nőhöz hasonló pánikszerű állapotban, esetleg szembesülnek valami problémával, ami miatt magyarázkodni kell

– meséli Marton István. Ő egyébiránt angliai munkája során ismerte meg az apás szülés gyakorlatát, amelynek itthoni ellenzői sokáig a megfelelő higiéniai körülmények hiányra hivatkoztak, holott azt könnyű lett volna megteremteni.

Nem elég ott lenni, készülni kell

A szakember azonban felhívja figyelmet, hogy a jól működő együtt-szülés fontos része a közös felkészülés.

“A terhesség ideje alatt a férfiban is jelentős változások játszódnak le. Bár a várandósággal, szüléssel és magzattal kapcsolatos érzelmi viszonyról a férfiak kevésbé beszélnek, a nőhöz hasonlóan ugyanúgy átélik azt

– mondja dr. Marton István. Ezért is szerveztek kollégáival annak idején elsőként tanfolyamot leendő szülőknek. Itt a várandós nő mellett a jövőbeli apát is felkészítették a családdá válás közel sem egyszerű folyamatára.

Ma már hasonló szülésfelkészítőből igazán nagy választék áll a párok rendelkezésére. Radnai Benjámin és felesége, Judit esetében pedig éppen egy tanfolyam segített a döntésben. “A média stresszes, véres helyzetként mutatja be a szülést, ami kétségeket szült bennem is. Aztán a gyerekes barátaim elmondták: a vajúdás valójában elég hosszú folyamat, sok „üresjárattal”. Kíváncsiságból kezdtük meg a kurzust, de mire véget ért, már biztosan tudtuk: ott leszek Judit mellett, hiszen az évek által megalapozott bizalom, átsegít majd minket a nehéz helyzeteken” – mondja Benjámin, aki Noel születése után aztán Olivér, majd Simon világra jövetelénél is jelen volt.

13217324_10209224150431661_8424107140686141573_o

Benjámin, Olivér, Noel, Simon és Judit

A férfi mágikus ereje

Benjámin esete jó példa arra, ha az elhatározás megvan, már nem hagy helyet a valódi félelmeknek. Az apa ugyanis elkezd a feladatra koncentrálni. “Amikor jöttek a fájások, a feleségem a nyakamon lógott, ahogy a kurzuson tanultuk. Ez segített neki a leginkább, pedig több mindent kipróbáltunk” – meséli. A támogatás mellett pedig fontos volt számukra, hogy a kérdéses helyzetekben együtt dönthettek. “Juditnak oxitocint kellett kapnia, de egy idő után nagyon szenvedett tőle, végül két óra kínlódás után én szóltam, hogy adjanak neki fájdalomcsillapítót. Ő addigra már ehhez sem érzett erőt” – idézi fel a történteket Benjámin. Szerinte a legnyomósabb érv az apás szülés mellett, hogy baj esetén a legfőbb bizalmi személy adhat támaszt, vagy épp dönthet, ha arra kerülne a sor.

Ezt a gondolatot a tapasztalt szakember megerősíti, sőt továbbfűzi. “A nő lelke mellett a teste sem hagyja szó nélkül az apa támogató jelenlétét: azoknál az anyáknál ugyanis, akik az együttlét tudatával várják a szülést, rövidebb vajúdási idő és kevesebb magzati szövődmény tapasztalható – hívja fel a figyelmet dr. Marton István hivatkozva egy a ’80-as években lezajlott magyar kutatás eredményeire. A szülőszoba azonban az a hely, ahol a statisztikáknál mindenképp többet mond a személyes tapasztalat:

Az apa jelenléte a szülésnél szinte mágikus hatással bír. Nyugodtabb, toleránsabb, türelmesebb a leendő anya, ami az orvosnak is nagy ajándék”

– hangsúlyozza a doktor.

Az apa-gyerek kontaktus is fontos

Második fiuk születésénél aztán Benjámin és Judit még inkább megtapasztalta, mennyire fontos lehet az édesapa jelenléte. A szülés közben, amelyet az édesanya vércukor problémái miatt kellett megindítani, komplikációk léptek fel, így őt azonnal műteni kellett. Amíg Judit távol volt, Olivér édesapja mellkasán feküdt és bár az anyatejet hiába kutatta, a nyugalmat azért mindenképpen megtalálta Benjámin ölelésében.

Azt, hogy a közös szüléssel nem csupán a férfi-nő kapcsolat erősödik, hanem az élet első perceiben az apa és a gyermek között megvalósuló kontaktusnak is hatalmas szerepe van, mára számos kutatás eredménye igazolja. A Birth című folyóirat 2007-ben publikálta például azt a svéd tanulmányt, amely 29 császármetszéssel született gyermek és édesapja kapcsolatát vizsgálta. “Azok a csecsemők, akiket édesapjuk bőrkontaktusban dajkált, 20 perccel kevesebbet sírtak, és fele annyi időbe telt elaludniuk, mint társainak, akiket nem érintettek meg” – írják.



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Széles-Horváth Anna
Újságíró. Három gyermek édesanyja. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.

Pin It on Pinterest

Share This