Az agy lesz az új ujjlenyomat? (+videó)

Pontosan egy hónappal ezelőtt három robbanás rázta meg a belga fővárost, 32 ártatlan életét követelve és több mint 300 sebesültet hagyva maga mögött. Sajnos az, hogy hogyan biztosítsunk egyes épületeket, területeket, hogy illetéktelenek ne léphessenek be, egyre égetőbb problémává válik. Sokan inkább kerülik a zsúfolt tömegeseményeket, félve, hogy bárki könnyedén átjuthat a biztonság ellenőrzéseken és a tavaly novemberi Bataclan-támadáshoz hasonló rémtetteket hajthat végre. Amerikai kutatók azonban úgy tűnik, feltaláltak egy újfajta, elsőre talán futurisztikusnak ható azonosítási módot, amely képes 100%-os pontossággal azonosítani a belépőket agyhullámaik alapján.

Manapság a legmegbízhatóbb azonosítási formának a retinaszkennelést  és az ujjlenyomatvételt tartjuk. Ugyanakkor a New York állambeli Binghampton Egyetem kutatói, Sarah Laszlo és Zhanpeng Jin által kifejlesztett új módszer, a CEREBRE (Cognitive Event RElated Biometric REcognition magyarul Kognitív eseményfüggő biometrikus felismerés) az úgynevezett kiváltott potenciáloknak (Event Related Potentials, ERP) nevezett EEG jeleken alapul.

Korábban is próbálkoztak már agyhullámok segítségével történő azonosításra (melyet a szerzők „Brainprint”, avagy Agylenyomat névre kereszteltek), azonban az a technika csak 97%-os pontossággal működött. Márpedig, ha mondjuk a Pentagon vagy a CIA beléptető-rendszeréről van szó, 97% nem elegendő.

Az IEEE Transactions on Information Forensics and Security cím szaklapban március közepén publikált eredmények azonban arra utalnak, hogy a továbbfejlesztett módszer megbízhatósága 100%.

De hogyan is lehetséges azonosítani valaki az agyhullámai alapján?

A kiváltott potenciálok (amelyeket Eseményhez Kötött Potenciál, vagy EKP néven is szoktak emlegetni) olyan, EEG során mérhető jelek, amelyek akkor jelennek meg, amikor az agy reagál egy adott eseményre vagy ingerre. Azonban, mivel ahány ember, annyi ízlés, így mindannyian eltérően reagálunk ezekre az ingerekre – már ami a kiváltott potenciálok szintjét illeti. A kutatók ezeket az eltéréseket használták ki. Arról, hogy mindezt hogyan, milyen metódus alapján és miért csinálták, az alábbi videóban bővebb információkat is találsz:

A módszer kifejlesztéséhez elvégzett kísérletben ötvenen vettek részt. Miközben EEG segítségével követték az alanyok agyi aktivitását, a kísérletvezetők 500 képet vetítettek eléjük, ételektől kezdve hírességeken keresztül egészen egyszerű szavakig, mint például a „rejtvény”. Mivel minden résztvevő másképp reagált a képekre, mindannyiuk „agylenyomata” 100%-os pontossággal azonosítható volt. (Érdemes megjegyezni, hogy a korábbi, kevésbé precíz verzióban csak szavakat használtak, képeket egyáltalán nem).

Érdekes… de miben jobb, mint a többi?

Az ujjlenyomathoz és a retina szkennhez képest előnyt jelent, hogy ezekkel a jelekkel nem lehet olyan könnyedén visszaélni, mint az ujjlenyomattal. Ahogy Laszlo is kiemelte: Ha valakinek ellopják az ujjlenyomatát, az illető nem fog tudni új ujjat növeszteni helyette… Az ujjlenyomatokat nem lehet egyszerűen eltörölni, visszavonni. Az „agylenyomatról” ugyanez nem mondható el. Abban a valószínűtlen esetben, ha valakinek sikerülne megszerezni egy személy EKP-mintáját, az érintett elméletileg képes „újraprogramozni” a korábbi lenyomatát.

A kutatás vezetői egyelőre a legszigorúbban őrzött épületek beléptető-rendszerénél látják a módszerük bevezetésének lehetőségét, például a Pentagonban vagy az Amerikai Légierő laboratóriumaiban, de ki tudja, lehet, hogy a nem túl távoli jövőben a puszta gondolataid segítségével juthatsz majd be egy koncertre vagy egy sporteseményre.

Via IFLSCIENCE!

Fotó forrás: itt