Az az érzés megvan, mikor hallasz egy gyönyörű számot és kiráz a hideg? Mutatjuk, miért!

Szerző: | 2016. 07. 19. |

Noha az embereknek körülbelül csak a fele, esetleg kétharmada éli át, talán veled is előfordult már, hogy végigfutott a bizsergés a gerinceden, vagy épp libabőrös lettél zenehallgatás közben, egy festmény előtt állva, vagy épp filmnézés közben. Úgy tűnik, most már tudjuk, mi áll a háttérben, azaz, hogy mi a különbség azok között, akik képesek átélni ezt az érzést, és azok között, akik még sosem tapasztalták.

lis1

Azt már korábban is tudtuk, hogy amikor egy esztétikai élmény hatására végigfut rajtad a libabőr, egyúttal a boldogsághormonként ismert dopamin is elönti a testedet. Azonban egy, a Harvard és a Wesleyan University kutatói által vezetett kísérletsorozat során ennél messzebb jutottak. Eredményeiket Social Cognitive and Affective Neuroscience című szaklapban publikálták.

Ez is „fejben dől el”

Mint már említettük, korántsem mindenki szokta átélni ezt az élményt, így a kutatók mindkét csoportból válogattak alanyokat (10-10 főt). Egy speciális MRI vizsgálattal, az ún. diffúziós tenzor képalkotással figyelték, mi történik a résztvevők agyában, miközben olyan zenéket hallgattak, amelyek kiváltják náluk ezt az élményt – legyen szó Coldplay Strawberry Swing című számától, Wagner Trisztán és Izoldájának részletein át a Blue Devils Drum and Bugle Corps játékáig.

 

 

Az adatok arra engednek következtetni, hogy azok, akiknek az agya átéli ezt az élményt, valamelyest – ha szabad így fogalmaznunk – „másképp vannak huzalozva”: több idegrost kapcsolja össze a hangok feldolgozásáért felelős hallókérget az érzelmek feldolgozásában fontos szerepet játszó anterior (elülső) insulával illetve az agy elülső részében található prefrontális kéreg középső (mediális) részével. Utóbbi az érzelmek monitorozásáért felelős. Tehát, ahogy Matthew Sachs, a kísérleteket vezető kutató is megjegyzi,

az erős kapcsolat a hallókéreg és ezen agyterületek között lehetővé tesz egy igen erőteljes érzelmi reakciót.

Persze azt nehéz egyelőre megmondani, hogy ez a kapcsolat tanulás, tapasztalat révén alakul-e ki, vagy veleszületett különbségekről beszélünk. A jövőben érdemes lenne megvizsgálni, hogy vajon zenészek, művészek körében gyakrabban fordul-e elő ez a reakció.

Személyiségbe ágyazott libabőr?

Mitchell Colver, a Utah State University doktorandusz hallgatója is ezt a jelenséget kutatja, és ő inkább az élményekre és tapasztalatokra való nyitottságnak nevezett személyiségjegyet gyanítja a háttérben. Ezt a személyiségvonást gyakran hívják intellektusnak. Akik a személyiségtesztek eredményei alapján magas pontot érnek el ezen a faktoron, általában fantáziadús, kifinomult, kíváncsi, kreatív személyek. Colver eredményei alapján

azok, akik gyakran tapasztalják meg a bizsergető érzést zenehallgatás közben, olyan személyek, akik intellektuálisan jobban bevonódnak – tehát több figyelmet szentelnek a dallamoknak -, például próbálják megjósolni, hogy hangzik majd a következő akkord.

Colver kutatásában a libabőr akkor jelent meg, amikor a valóság pozitív értelemben véve eltért ezektől a „jóslatoktól”(tehát a zene a vártnál is jobb volt).

5234222196_ef2cceb5b1_b
Érzelmi finomhangolás – a kedvenc számaiddal

És hogy miért is lehet fontos szerepe egy ilyen erős kapcsolatnak az érzelmek monitorozásáért felelős agyterületek és a hallókéreg között? Erre jó példa a Tuned In („Ráhangolva”) program, amelynek célja, hogy a zene által előidézett érzelmek megélésén, megértésén keresztül segítse a kamaszok érzelmi fejlődését, önszabályozását, segítsen szorongásuk csökkentésében, vagy épp indulataik csillapításában. A fent leírt kapcsolat segíthet megmagyarázni, miért működik egyelőre oly hatékonyan a program, és hogyan segíthet azt még effektívebbé tenni a jövőben.

Via: The Guardian; Smithsonian.comTuned In Project

Fotó: itt és itt meg itt



LESZEL AZ ÚTITÁRSUNK?

Saját fejlesztésű önismereti programunk keretében további exkluzív tartalmainkhoz is hozzáférhetsz. Videók, filmek, önismereti gyakorlatok szívvel-lélekkel neked. MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Szabó Anna
Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest

Share This