„Az agyunkban egy manó lakik és szeret, nem szeretet játszik” – beszámoló a TEDxYouth@Budapest konferenciáról

Hogyan hackeljük meg az agyunkat? Miért gonosz lego-figurákkal játszanak a mai gyerekek? Hogyan építsünk gémkapocsból vállalkozást? Hogyan kell gyászolni a digitális térben? Miért a meditáció a legnagyobb ajándék, amit az agyadnak adhatsz? Hogyan alakul ki a saját randimárka? Miért megy egy jógaoktató (önszántából) börtönbe?

 Az élet logikája

Első pillantásra a felsorolt kérdések látszólag semmilyen logika mentén nem kapcsolódnak egymáshoz… Látszólag. A felvetéseket ugyanis éppen az Az élet logikája alcímmel szervezett TEDxYouth@Budapest konferencia rendezte valamiféle rendszerbe. A múlt hétvégi, a RaM Colosseumban szervezett esemény ötödik alkalommal sorakoztatott fel a TED szellemiségében gondolkodó és cselekvő fiatalokat, akik jó pár figyelemre érdemes felvetéssel tágították a szokás szerint teltházas közönség tagjainak látókörét.

A több száz jelentkező közül, összesen 18 előadót válogattak ki, és készítettek fel a szervezők, akik a „Racionális/irracionális”, „Egyszerű/bonyolult”, „Érték/értelem” tematikája mentén rendszerezték blokkokba az előadásokat. A másfél tucat prezentáció közül mi Molnár Ádám „Uralkodó mintáink”, és Márky Ádám „A meditáció mindenkié”, című előadásaiból emeltünk ki és hoztunk el Nektek néhány fontos gondolatot.

„Meg kell hackelni az agyunkat!”

Az első előadó Molnár Ádám volt, aki szabadúszó szoftvermérnökként, annak ellenére, hogy csak hobbi szinten érdeklődik a pszichológia tudománya iránt, már többet ért el, mint amennyit sok végzett és tapasztalt pszichológus valaha elérhet. Ádám ugyanis együtt dolgozik Philip Zimbardoval, (a stanfordi börtönkísérletről ismert szociálpszichológussal, akivel az utóbbi években a Hősök Tere kezdeményezés zászlóvivőjeként sokat találkozhattunk a médiában, vagy személyesen.)

A 27 éves Molnár Ádám most egy olyan eszköz fejlesztésén dolgozik, amivel bárki képes egyszerű tettekkel jobbá tenni a világot. Bár erről az eszközről a prezentációban nem sok szó esett, a viselkedésünket uraló mintákról és arról, hogy ezeket hogyan tudjuk – a fiatal szoftvermérnök elmélete szerint – megváltoztatni, már többet hallhatott a közönség.

Molnár Ádám

A király és a sárkány esete a manóval

Ádám, saját példáján, és három mesebeli karakteren keresztül prezentálta az agy működési mintáit. Előadásában a nagyagyra, mint a magasabb rendű működésekért és tudatos cselekedetekért felelős királyra hivatkozott. Az agytörzset, pedig egy sárkánnyal azonosította, „aki” a tudattalan reflexek előidézésével segít távol tartani az ismeretlen vagy félelmetes helyzeteket (lásd: üss vagy fuss reakció). A prezentációban a limbikus rendszert pedig egy manóként értelmezte, „aki” az előadó szavaival élve, egyfajta szűrő-szerepet betöltve, minden egyes minket érő élménnyel és impulzussal „szeret, nem szeretet játszik”.

Fentiekből következik, hogy az agy működésének megvannak a mintái, és ezek bizony nem mindig a jó irányba visznek minket. Ha ugyanis egy korábbi, rossz élményre, például egy sikertelen színpadi szereplésre, vagy előadásra emlékezve a limbikus rendszer, vagyis a „manó” riadóztatja a „sárkányt”, akkor tudattalanul ugyan, de nagy valószínűséggel kihátrálunk a feladat vagy lehetőség elől. Ugyanez a helyzet az ismeretlen szituációkkal is, amelyekről ősidőktől fogva azt üzeni az agyunk, hogy veszélyes.

„Meg kell hackelni az agyunkat”

Ezekre a mintákra azért is érdemes jobban odafigyelni, mert az életünk az ember fejlődése során nagyon sokat változott. Ma már nem kellene minden ismeretlen dolgot (az agyunkkal együtt) veszélyként értelmeznünk. Molnár Ádám szerint, ahhoz, hogy ezen változtassunk, „meg kell hackelni az agyunkat”, vagyis át kell írni az agyunkban futó biológiai programot.

Ahhoz, hogy ezeket a korlátozó mechanizmusokat átírjuk, új mintákat kell alkotnunk. Ennek előfeltétele, hogy rajtakapjuk magunkat azon, ha az ismeretlentől, vagy egy korábbi rossz élményből fakadó reflexek távol tartanak minket egy helyzettől, amelyben akár sikeresen is működhetnénk. Ha ezeket a tudattalan folyamatokat sikerül tudatos szintre emelni, az a viselkedésünkben is képes komoly és a fejlődésünket támogató változásokat előidézni.

 Az agy ajándéka

Márky Ádám A meditáció mindenkié címmel tartott előadást – amely már annak kezdete előtt felkeltette az érdeklődésünket. Az előadót bemutató leírásból ugyanis kiderült, hogy „a végzős orvostanhallgató két gyermek boldog apukája, 6 éve dolgozik az Országos Mentőszolgálatnál, fiatal vezetők lelkes trénere. Az egyetemen találkozott az autogén tréninggel, majd bekapcsolódott a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület képzésébe. Alapító tagja az egyesület Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoportjának, amely a relaxáció, a stressz és az immunrendszer közötti kapcsolatot vizsgálja. Emellett elindította saját meditációalapú vezető- és szervezetfejlesztő vállalkozását, mert hisz abban, hogy a rendszeres meditációval nemcsak magunkkal, a környezetünkkel is csodát művelhetünk.”

Márky Ádám

Amellett, hogy Ádám előadásának témája felkeltette az érdeklődésünket, szerettük volna a saját szemünkkel megnézni azt az embert, aki képes ennyi mindent egyszerre csinálni. Ádám előadásának legnagyobb érdeme – amellett, hogy összegezte a rendszeres meditálás egyébként már jól ismert pozitív hatásait – hogy saját példájával igazolta állításait: a színpadon egy egészségtől kicsattanó, kiegyensúlyozott előadó taglalta, hogy a rendszeres meditálás eredményeként:

• csökken az érelmeszesedés és a stroke kialakulásának kockázata,
• csökkent a stresszhormonok szintje,
• csökken a vérnyomás,
• javul a memória és a figyelem,
• csökken az alvásigény…

…és, hogy hatékonyabban tudjuk használni kognitív képességeinket, javulhat a közérzetünk, általános egészségi állapotunk, emellett az emberi kapcsolatainkat, összességében az életünket jobban tudjuk menedzselni. A rendszeres meditáció további pozitív hozadéka, hogy a hatékonyabb működés eredményeként a szabadidőnk minőségi idővé „konvertálódik”, így nemcsak kiegyensúlyozottabbak és koncentráltabbak, de boldogabbak is leszünk.

„Amerikában a felsővezetők 80% rendszeresen meditál, de ennél speciálisabb közegben, például az amerikai különleges erőknél is használják a módszert” – mondta Márky Ádám, aki szerint a rendszeres meditáció segít növelni az érzelmi intelligenciát, ami alapvetően a sikeres vezetők titka. „Sikeres vezetőkre pedig az otthonokban is nagy szükség van, nemcsak a munka világában, mert az ilyen vezetők és családok fogják megváltoztatni a világot. Ezért meditáljatok minden nap” – zárta előadását Márky Ádám.

Via: TEDxYouthBudapest

Fotó: Marjai János