Advertisement

5 tény, amit tudnod kell, mielőtt megbünteted a gyermeked

Szerző: | 2015. 10. 20. |
A cikk érzékeny témájára való tekintettel ezen az oldalon nem jelenítünk meg reklámokat.

Büntetni, vagy nem büntetni? Ez itt – és vélhetően még nagyon sok szülő fejében – a kérdés, amikor a gyermeke “rossz fát tesz a tűzre”. Az  Értsünk szót alapítói által szervezett konferencia nyomán összegyűjtöttünk 5 fontos gondolatot, amely talán segíthet és erőt adhat a szülőnek és pedagógusnak a fenti kérdés mérlegelésekor.

1. Semmi értelme büntetni

A büntetés motivációja, hogy a gyermek megtanuljon valamit. Ha megbüntetjük, akkor rosszul érzi magát és ez az érzelmi állapot nem alkalmas arra, hogy tanuljon. Ez az eszköz rövid távon működik ugyan, de a lényeg – vagyis a cselekedet, amely miatt megbüntettük – háttérbe szorul.

Büntetés nélküli nevelés

2. A büntetés rombolja az önértékelést

A büntetés együttműködés helyett azt tanítja a gyermekeknek, hogy ők a saját életükben passzív alanyok, nincs beleszólásuk abba, hogy mikor és mit csinálnak, vagy csinálhatnak. Sokszor együttműködést várunk a gyerekektől, miközben nem egyenrangú félként tekintünk rájuk, például rájuk parancsolunk vagy megbüntetjük őket.

3. Minden egyes büntetés rombolja a bizalmi kapcsolatot

A büntetés egyáltalán nem növeli a tekintélyt, ellenben nagyon rosszat tesz a szülő-gyermek kapcsolatnak.  Azt üzeni a gyereknek, hogy a szülei rosszak, mert rosszat tettek vele és ez arra sarkallja, hogy ő is rosszat tegyen.

4. A büntetés kibúvók keresésére buzdít és nincs erkölcsi tanulsága

A gyakran megbüntetett gyermek egy idő után elkezd félni attól, hogy ha őszinte vagy őszintén viselkedik, akkor beláthatatlan következményei lesznek. Ez oda vezethet, hogy egy idő után már semmit nem szeretne megbeszélni vagy megosztani a szüleivel, mert bizonytalan a kimenetelt illetően.

5. A büntetés elhagyása nem egyenlő azzal, hogy mindent szabad

A büntetés nélküli nevelés nem azt jelenti, hogy keretek és szabályok nélkül kell nevelni a gyermeket. Sokkal inkább arról szól ez a szemlélet, hogy nevelés helyett egy együttműködő, a szülő és a gyermek szükségletei mentén meghatározott működés kell(ene), hogy jellemezze a családokat, ahol mindenkinek joga van kifejezni és megosztani az érzelmeit, nem bűnök és büntetés, hanem cselekedetek és következmények vannak.

Via Értsünk szót



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Szabó Eszter Judit
Kommunikációs szakember, újságíró. Szeret szép dolgokat fotózgatni és jógázni. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy kosarazni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest

Share This