Gombnyomással kommunikálnak, tanulnak, szórakoznak. Sokszor így is éreznek. Hiszen lájkokkal vagy épp letiltásokkal gyakorolnak szeretni és utálni. De mi zajlik közben bennük? Míg virtuálisan kitárják a legbelsőbb titkaikat, a valóságban miért rejtőzködnek? Vajon mást jelent nekik az első szerelem, mint az offline generációknak? A digitális bennszülötteknek nem könnyű megtapasztalni a valódi férfi-nő kapcsolat lényegét. Az okokról, a megoldásokról, valamint a szülői támogatás jelentőségéről a Pszichoforyou-nak Tari Annamária mesélt.

IQTQKY4OJ6

A fordulatot, amely az internet megszületésével és elterjedésével szabadult a világra, teljesen más kamaszkort ígérve ezzel Y és Z generációnak, mint anno az ő szüleiknek, leggyakrabban főleg az elektromos kütyük felsorolásával szemléltetjük. Ezek megjelenése azonban nemcsak a tinédzserek életének gyakorlati, praktikus oldalára hatnak ki, hanem az érzelmeikre is. Bár úgy tűnik, a hatalmas bukfencre az emberi agy már készen állt, a lélek a vele járó változások érzelmi feldolgozására semmiképpen sem. Az egyébként sem zökkenőmentes kamaszszerelem így talán még bonyolultabbá vált.

Ahogy Tari Annamária mondja: az online léttel megérkezett az azonnali érzelem-kielégítés igénye. Gyorsult az érzelmek sebessége, ebből pedig az emberi kapcsolatok minősége nem tudott profitálni. Harminc-negyven évvel ezelőtt, ha a fiú kinézte a lányt az iskola büféjében, az egymásra kacsintástól az első randevúig sokkal több idő telt el.

Létezett az udvarlás. Hetek alatt realizálódott egy találkozás, így a felek megismerhették egymás karakterét, érzelmeit. Fejlődhetett a kapcsolat, nem volt sürgetettség. Most mindenki nonstop elérhető, instant érzelmekre cserélve a lassú alakulást, azonnali biztonságos szerelmet, intimitást akar.

Szorongás a biztonságért

Pszichológus szakértőnk Mark Nellisen, svéd antropológus egyik ironikusan őszinte írását említi, amely szerint évszázadokkal ezelőtt sokkal könnyebb volt a dolga egy fiatal nőnek: a 150 fős településen, ahol élt az idős néniket és kiskorú lányokat leszámítva 30-35 vele hasonló korú lehetett. Közülük pedig legalább húsz biztosan kevésbé csinosnak tűnt, így összesen 15 riválissal számolhatott. Ehhez képest ma, a digitális szerelem idején egy kamaszlánynak az egész világ potenciális vetélytárs. Legalábbis nagy az esély arra, hogy ő ezt így éli meg.A szerelemben való sietségnek pedig éppen ez a rettegés a legmélyebb oka.

A folyamatos erős online élet szeparációs szorongást szül. Kétségbeesett futást a biztonságérzet után. Nincs meg a szeparáció képessége: egyedül maradni önmagukkal, és a saját gondolataikkal.

Ebből adódóan pedig, ahogy Andrew Keen social media kutató megfogalmazta: kezdünk leszokni a szeparáció tűréséről is, pedig ez az egyik legfontosabb képességünk lenne. Ma már sokszor a párkapcsolat lényege  nem a partneri kapcsolat. A társnak valamilyen funkciója lesz: megmenteni valamitől a másikat, megoldást nyújtani neki valamire. Az pedig sosem vezet jóra, ha a szerelemnek nem teret, hanem házi feladatot adunk köszöntőül.

F55691D3FB

Lépcső helyett lifttel utazunk

Szintén a szeparációs szorongásnak tudható be az az ellentmondás, ahogy a tinédzserszerelmekben az infantilizmus és a koraérettség párosul. A tizenévesek ma egyfelől az információk töméntelensége miatt koraérettek és mindent azonnal szeretnének. Másfelől pedig éppen az online világban lájkok és kommentek formájában megszerzett folyamatos figyelem miatt egyfajta infantilizmus jellemző a viselkedésükre. Mint a csecsemőére, akinek az édesanyja minden nyikkanására ott terem – hívja fel a figyelmet Tari Annamária.

Erre a problémára mutatnak rá például az évekig eltartó kamaszkori kapcsolatok. A lányok és a fiúk többsége szinte már a középiskola ideje alatt „összeköltözik”, hiszen folyton egymásnál alszanak, ahogy azt a párok egy felnőtt kapcsolat sokadik lépcsőfokán teszik. Az online világban megszokott állandóság ugyanis megszüli az igényt, hogy a valóságban is azonnal mindent tudjak a másikról. Ez azonban nem az érett, bizalmon alapuló szerelem sajátja.

Tari Annamária ez utóbbit új, Generációk online című könyvében a telítettség jelenségeként írja le, és a személyiség mozaikszerű érésével hozza párhuzamba.

A mai kamaszok nem mutatnak egységet az érésben, sem önmagukkal, sem egymással. Régen mindenki ugyanazt a kultúrát fogyasztotta, ugyanazt olvasta, látta a tévében. Ma válogatnak, könnyen találnak nem nekik szóló tartalmakat. Ezek hatására pedig rohannak előre az időben.
tari

Tari Annamária pszichológus

Hogyan segíthetünk?

A modern szerelem útvesztőjében megőrizni az egészséges értékrendet, a megismerés fokozatosságát, az önbecsülést nem lehetetlen – a szülői segítség azonban elengedhetetlen hozzá. Az apa és az anya dolga persze nehéz: mert míg a mai kamaszok virtuálisan szinte mindent kitálalnak − még ha idealizálva is −, addig a valós életük arról szól, hogy miképpen rejtsék el a gondolataikat és az érzelmeiket. A bizalmi légkör megteremtését ezért nem lehet elég korán elkezdeni: a gyereknek születésétől kezdve azt kell éreznie, otthont mindent elmesélhet. Emellett azonban kihagyhatatlan a célzott beszélgetés – amelyet nem csak random módon, néha-néha kell beiktatni.

Számos kutatás kimutatta, hogy az a szülő tud hiteles lenni a saját értékrendje közvetítésében, aki egy héten legalább háromszor tematizálva beszélget a gyereke online életéről.

Ha ugyanis adott az említett bizalmi kapcsolat, akkor bátran lehet kérdezni a kiskamaszt is: mit látott, mit csinál, milyen zenét hallgat a neten? Az ebből kialakuló beszélgetésben pedig folyamatosan ellensúlyozható a virtualitásból ömlő sietettség a való élet lassabb tempójával. Például régi történetekkel.

9-11 éves kortól már a kérdések mentén mesélhet a szülő a saját gyerekkoráról, az ő kedvenc kamaszzenéiről, elfoglaltságairól. Egy egészséges értékrendű gyerek élményekben, érzelmekben a lassabb dolgokat ösztönösen jobban élvezi. Könnyen azonosul ezért majd azzal a felfogással is, hogy a dolgokat nem megosztani, hanem átélni kell – hangsúlyozza Tari Annamária.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Képek forrása: StocksnapStocksnap

Szólj hozzá!

Széles-Horváth Anna

Újságíró. Öt éve édesanya. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.

Pin It on Pinterest