Karácsonyi könyvajánló „last minute” ajándékozóknak, vagy csak úgy magadnak

Szerző: | 2019. 12. 23. |

Ha egy könyvet ajándékozunk, akkor tulajdonképpen mindent és bármit odaadhatunk. Világokat, tudást, kalandot, varázslatot, mesét. Mindent. De vajon minek örülne a másik? És honnan tudhatjuk, hogy melyik könyv jó? Elvégre – legyünk bármekkora könyvmolyok – nehéz lépést tartani a könyvesboltok folyamatosan növekvő kínálatával. Akár saját magad, akár egy rokonod, barátod részére szeretnél „last minute” ajándékként könyvet vásárolni, hoztunk néhány személyre szabott tippet, hátha segít a választásban.

Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak

A Meg se kínáltak című könyv beszélője Oszkár, a tehetséges festőművésznek induló, ám egy szerencsétlen baleset következtében a pályafutását szakmunkásként folytató szobafestő (élet)művész.

Oszkár „csak úgy lazán”, a kocsma pultjának támaszkodva kendőzetlen őszinteséggel osztja meg egy bizonyos Gyöngyivel fordulatokban gazdag életének fejezeteit. A kis- és nagyfröccsök mellett felidézett anekdoták cselekménye együtt kanyarog a magyar vidék és a magyar történelem elmúlt fél évszázadának hol keserédes, hol bájos, hol szívet tépően szomorú sorsával.

Nem kevés bravúr kell ahhoz, hogy ezt a történetet valaki úgy tudja tolmácsolni a sok (érzékeny) ponton érintett olvasónak (és persze Gyöngyinek), hogy Oszkárt „hallgatva” ne bánatunkban, hanem a nevetéstől sírjunk. Az a valaki, aki ezt meg tudja csinálni nem más, mint Bödőcs Tibor, aki – főhősével ellentétben – nem ecsettel, hanem szavakkal fest (nem akármilyen) képet a mi hol furcsa, hol abszurd valóságunkról.

A „kompozíciót” a szerző ellenállhatatlan intellektusa és humorérzéke tartja össze. Számomra 2019 egyik legjobb olvasmányélménye volt ez a könyv, és nagyon jó szívvel ajánlom azoknak, akik szeretik a pikírt humort, ismerik vagy szeretik a magyar vidéket, és nem félnek a kritikus gondolkodástól.

Sigrid Nunez: A barát

Egy nő váratlanul elveszíti életre szóló barátját és mentorát. Nem elég, hogy meg kell birkóznia a veszteséggel, de ráadásként hozzá kerül a férfi kutyája is, akit senki nem akar befogadni. Apolló, a termetes és idősödő dán dog szenvedése csak fokozza saját gyötrelmét, mégis elhatározza, hogy nem hagyja magára az állatot.

Ahogy az a fülszövegből és a könyv ismertetőjéből is kiderül, A barát című könyv elsőre egyáltalán nem egy könnyed és szórakoztató olvasmány, de ennek ellenére úgy gondolom, nagyon is helye van ebben a válogatásban. Hogy miért?

Azért, mert ha valaki olyannak ajándékozunk könyvet, aki számunkra fontos, akkor szerintem jó választás olyan kötetet adni, amiben olyan dolgokról van szó, amelyek fontosak. A barátság, a szerelem, a veszteség, az életünket meghatározó kapcsolatok ilyenek.

Legyen szó ember és ember, vagy ember és állat között formálódó kötelékről, a minket összekötő láthatatlan szálak hatással vannak, ha úgy tetszik, meghatározzák, összetartják az életünket – és igen, sokszor alaposan összegubancolják azt. Ha ezek a szálak elszakadnak, az nagyon tud fájni, de ennek tudatában sem szabad félnünk attól, hogy vállaljuk a kockázatát annak, hogy elveszítjük a másik szeretetét, vagy azt, akit szeretünk. Hogy miért nem? Válaszként álljon itt egy könyvből vett idézet.

„Az tesz bennünket azzá, amik igazán mélyen, legbelül vagyunk, ami hiányzik – amit elvesztettünk, amit gyászolunk.”

Nagyon sok ehhez hasonló, vigaszt és erőt adó gondolat van ebben a kötetben, ami sokkal több, mint egy kutyás könyv. A maga olvasmányos módján az élet esszenciális kérdéseit ragadja meg ez a kötet, teszi mindezt irodalmi és filmes utalásokkal gazdagon fűszerezve.

Margaret Atwood: Testamentumok

Minél részletesebben rajzolja meg ezt a jövőt, talán annál kisebb az esélye, hogy a valóságban is megtörténik – vélte Margaret Atwood A szolgálólány meséje írásakor. De vajon tényleg ez a helyzet? Disztópia a könyv, vagy segélykiáltás, amely már évtizedekkel korábban felismerte, milyen irányba halad a társadalom? Milyen folyamatok vezetnek ide, hol van a határ, és mikor billenünk át rajta? Kikből lesznek az elnyomók, kikből az elnyomottak – és miért?

A szolgálólány meséjének világraszóló sikere után a disztópia folytatása, a Testamentumok is megérkezett. A cselekmény ezúttal sem nélkülözi a kritikus gondolkodásra okot adó, lebilincselő és borzongató fordulatokat. Azoknak, akik szerették az első részt, a folytatással sem fogunk csalódást okozni.

A Szolgálólány meséjének zseniális folytatásában az ünnepelt kanadai író választ ad azokra a kérdésekre, amelyek évtizedek óta gyötrik az olvasókat. Mikor a teherautó ajtaja rácsapódott Fredé jövőjére A Szolgálólány meséjében, az olvasók nem tudhatták, mi vár rá – szabadság, börtön vagy halál. Margaret Atwood új regénye – három gileadi nő elbeszélésére alapozva – tizenöt évvel azután veszi fel a történet fonalát, hogy Fredé belépett az ismeretlenbe…

+1

A karácsony nagy könyve

Alig-alig van már alkalom arra, amikor úgy igazán tere van a mesének, amikor a varázslatos történetek nincsenek beszorítva a napi feladatok közé, amikor nyugodt szívvel, szorongás nélkül eleget lehet tenni a kérésnek: „csak még egyet, még egy mesét kééérlek!”

A karácsony nagy könyve olyan kötet, amelyben rögtön 24 ünnepváró történetet találunk. De attól függetlenül, hogy túl vagyunk az adventi időszakon, és már csak pillanatok maradtak hátra az ajándékok kicsomagolásáig, ez a csodálatosan illusztrált, ünnepi könyv remek ajándék, egyúttal jó apropó lehet arra, hogy bepótoljuk a karácsony előtti rohanás miatt megrövidült, együtt töltött, minőségi időt.

A kötetben található történeteket nem csak a legkisebbek élvezhetik: olyan könyv ez, amelyben Charles Dickens, Oscar Wilde, Hans Christian Andersen, a Grimm Testvérek, Lev Tolsztoj, Mark Twain sorai mellett remekül megférnek régi újságcikkek és a valamivel idősebb korosztálynak szóló regények részletei is. Nekem az egyik kedvencem például az a korabeli újságcikk, amely 1897. szeptember 21-én jelent meg a New York-i, Sun című lapban. Az újságírás történetének legtöbbször újraközölt cikke az alábbi olvasói levélre adott válasz.

Kedves Szerkesztő!

Nyolcéves vagyok, Néhány barátom azt állítja, hogy a Mikulás nem létezik. Apukám azt mondta, ha a SUN megírja, hogy van, akkor biztosan igaz. Kérem, mondja meg: létezik a Mikulás?

Virginia O’Hanlon

Ha elolvassuk a könyvben olvasható válaszlevelet, és a kötetben összeszerkesztett történeteket, regényrészleteket, választ kapunk arra a kérdésre is, hogy mi adja meg a karácsony igazi varázsát. Nem biztos, hogy kézbe tudjuk venni, vagy szavakká tudjuk formálni, de érezni fogjuk.

A magunk részről a Sun-ban közölt, a fent idézett levélre adott válasz egy rövidke részletével kívánunk nektek jó olvasgatást és tartalmas pillanatokban gazdag készülődést:

(…) „Senki sem láthatja a Mikulást, de ebből még nem következik, hogy nem is létezik. A világon azok a legigazabb dolgok, amiket sem gyermek, sem felnőtt nem láthat. Láttál már mezőn táncoló tündért? Persze hogy nem, de ez még nem bizonyít semmit. Senki nem képes felfogni, vagy elképzelni mindazt a csodát, ami a világban láthatatlan. Szétszedheted a csörgőt darabjaira, hogy meglásd, mitől zörög, de a láthatatlan világot egy olyan fátyol fedi, amit még a világ legerősebb embere, sőt a világ valaha élt összes erős emberének egyesített ereje sem képes széttépni. Csak a hit, a képzelet, a költészet, a szeretet és a szerelem képes bekukkantani e mögé a függöny mögé, és meglátni a túlvilági szépséget és dicsőséget. És hogy ez valóság-e? Ó, Virginia, ennél semmi sem valódibb és maradandóbb ezen a világon! Mikulás szerencsére létezik! És létezni fog örökre. Tízezer és százezer év múlva is élni fog, és boldoggá fogja tenni minden gyermek szívét. (…)”



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Szabó Eszter Judit
Kommunikációs szakember, újságíró. Szeret szép dolgokat fotózgatni és jógázni. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy kosarazni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest

Share This