A meditáció egy olyan tudás, ami genetikailag belénk van kódolva, bizonyítottan jól működik és a topmenedzserektől a szívbetegeken át az autószerelőig mindenkinek szüksége lenne rá – állítja Márky Ádám, aki a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoportjának alapító tagjaként, a meditáció módszerének hazai zászlóvivőjeként az egészségügy után, a for-profit szférát próbálja meg „bevenni” a meditáció alapú vezetőfejlesztés módszerével. 

Egy előadásodon azt mondtad, hogy Amerikában a felsővezetők 80 százaléka meditál. Ez óriási arány…

Ha beírja az ember a keresőbe, hogy meditation for business (meditáció az üzletért), akkor a Forbes, a Business Insider, az Atlantic, vagy a Huffington Postvonatkozó cikkeit dobja ki találatként a Google (aminek ugyancsak van meditációs programja – a szerk). Ezek az írások arról szólnak, hogy külföldön gyakorlatilag mindenki meditál, aminek a módszer megszámlálhatatlan mennyiségű jótékony hatása mellett, van egy banális oka is, ez pedig a pénz. Az amerikaiak egyszerűen kiszámolták, hogy a meditáló munkavállalók éves szinten átlagosan 3000 dollárral több profitot termeltek, miközben az egy főre jutó egészségügyi kiadás éves szinten 2000 dollárral csökkent. Nem megalapozatlan tehát azt állítani, hogy ez üzletileg költséghatékony megoldás.

Márky_Ádám

Márky Ádám

Nem nagyon látjuk most magunk előtt a hazai nagyvállalatok, és KKV-ék ügyvezetői székében meditáló topmenedzsereket…

Amikor vezetőfejlesztésről beszélünk, akkor jellemzően nagy cégvezetőkre, topmenedzserekre gondolunk, azt hisszük, hogy ez az ő kiváltságuk. Az biztos, hogy nekik van rá a legnagyobb szükségük, mert a vezetés tulajdonképpen felelősségvállalást jelent: sok emberért és pénzért felelősek ők, ami nagyon megterhelő. De nem csak ők vezetnek.

Mindenki vezető, mindenkire rá van bízva valami, amit, ha akarja, ha nem vezetni kell: ez pedig a saját élete. Ebből következik, hogy a vezetői „skillek”, és ennek a tudásnak a fejlesztése kivétel nélkül mindenkinek fontos.

Ettől függetlenül a meditáció alapú vezető- és szervezetfejlesztés a cégvezetők körében ma Magyarországon nem utópia, hanem gyakorlat. A jövő hónapban kezdjük meg például a közös munkát egy nagyobb biztosító felsővezetésével, de emellett folyamatosan vannak ilyen típusú megbízásaink. Azok a vezetők, akikkel együtt dolgoztunk, jellemzően továbbajánlanak minket. Azt tapasztaljuk, egyre nagyobb a kereslet ebben a sokszor élhetetlen ritmusú világban a belső békéhez – és nem utolsó sorban a tudatalattinkhoz – vezető kiskapuk iránt. Mindegy, hogy kinek oktatjuk a meditációt. Legyen szó sales menedzserről, tanárról, marketingesről, ügyvezetőről, autószerelőkről. Mindenkinek az életviteléhez és munkametódusához illeszkednek a meditáció jótékony hatásai. Nem nagyon tudok olyan foglalkozást vagy élethelyeztet mondani, ahol a meditáció ne tudna javítani a hatékonyságon, vagy a minőségen.

A módszer, amellyel dolgoztok, az úgynevezett meditáció alapú vezető- és szervezetfejlesztés. Mit lehet erről tudni?

A módszerünk abból a szempontból különleges és legjobb tudomásom szerint világviszonylatban is egyedülálló, hogy az egyébként Magyarországon, magyar pszichológusok által megalkotott szimbólumterápia és imagináció módszerével ötvözzük a meditációt. Kifejezetten vezetőkre optimalizált belső képekkel dolgozunk. Tehát kihasználjuk a meditáció pszichológiai dimenzióját.

meditacio_4

Hogy kell elképzelni a gyakorlatban?

Először megtanítjuk a stressztől terhelt vezetőket ellazulni, ami már önmagában is sokszor felbecsülhetetlen számukra. Erre az autogén tréninget használjuk, majd ebben a relaxált állapotban elkezdünk képekkel dolgozni, ami már maga a meditáció. Ha most, kognitív szinten elképzelünk egy kardot. Mi jut róla eszünkbe? Erő, hatalom, férfiasság, harc, bátorság, küzdelem, agresszió. A meditációban, amikor a racionális, elemző, kritikus gondolkodásunkat, a társadalom által elvárt cselekedeteinket, döntéseinket betesszük a sarokba, amikor a tudatalattink, belső valódi önmagunk van a felszínen, ugyanúgy elképzelünk egy kardot. Azonban a különbség hatalmas; sokkal mélyebbről kerülnek elő információk. Hogy néz ki az én kardom? Hatalmas pallos? Igényes szamuráj kard? Pici tőröcske? Mit kezdek egy kardal? Meg merem fogni? Simán kézbe kapom, vagy hezitálok? Mire használom? Elbírom? Hova rakom?

Ezekből a képekből olyan információkat kaphatunk magunkról, a hatalomhoz, az erőhöz, agresszióhoz való viszonyunkról, amiket gondolkodással, belátással soha.

És rengeteg ilyen kép van. Például az én egyik kedvencem a hegy. A teljesítmény, a küzdelem, a legyőzendő feladat, a kitartás szimbóluma. Csak nézem? Megmászom? Lesek? Felvisznek? Kit találok a tetején? Nagyon érdekes és tanulságos információkat hordoz magában, hogy egy felsővezető mihez kezd, hogy képzel el, hogyan viszonyul egy hegyhez, vagy egy kardhoz. Ebből lesz az igazi önismeret.

Amellett, hogy ez sok információt hordoz magában, mitől számít hatékonynak relaxált állapotban elképzelni egy kardot vagy egy hegyet?

Amikor ilyen szimbólumokkal dolgozunk, akkor a tudatos énünk helyett, a tudatalattinkat hozzuk működésbe. Ennek óriási ereje van, és nagyon jól működik, szemben a tudatos gondolatinkra ható, sokszor csak a felszínt karcolgató módszerekkel.

A szimbólumokkal való munka gyökeres változásokat tud előidézni egy ember személyiségében azáltal, hogy a szimbólumok nyelvén, vagyis a legősibb szinteken vizsgálja a viszonyulásait az élet bizonyos területeihez, például a vezetéshez, a hatalomhoz vagy önmagához. Olyan dolgokat tudhatsz meg, amit tudatos szinten nem biztos, hogy valaha megfogalmaznál.

Ha mindez egy csoportos munka keretében zajlik, akkor annak még több hozadéka lehet, hiszen az elképzelt képek közös feldolgozásakor egyszerre nő és fejlődik a csoport kohéziója, az önismeret, a belső motiváció.

meditacio2

Ha már ősi szimbólumok… Hol vannak a meditáció és az azzal szinte azonos szimbólumterápia gyökerei?

Elég sok indirekt bizonyíték van arra nézve, hogy a rituálék és szimbólumok nagyon fontos szerepet játszottak a kognitív evolúció során. A szimbólumok, rituálék egyrészt egy törzsön belül is fontosak voltak, mivel már a nyelv kialakulása előtti időszakban is megtanulhatóak. Tehát segítségükkel a gyerekek is hamar bevonódtak a közösségbe, vagy azok az őseink is használhatták őket, akik még nem tudtak beszélni. A rituálék, szimbólumok használata pedig fejlesztette az agyunkat: ezeket meg kellet jegyezni, ami a memória fejlődését támogatta, amikor pedig a rituálé zajlott, akkor oda kellet figyelni, ami a munkamemória mellett a fókuszált figyelem kialakulását segítette. Ami érdekes, hogy ezek a szimbólumok nem csak a törzsön belüli, hanem a törzsek közötti kommunikációban is fontosak voltak.

Ez tulajdonképpen egy kultúrákat átívelő, genetikailag belénk kódolt tudás. Ebből következően a szimbólumok agyunk ősibb, tudatalatti részével hoznak kapcsolatba minket, ahol a valódi érzelmek „laknak”.

A meditációnak ugyancsak nagyon régi története van, és nem csak Ázsiában, itt Európában is. Például az ősi keresztények kontemplációja, vagy más néven szemlélődő imádsága, inkább hasonlított a meditációhoz, mint a mostani fogalmaink szerinti imádsághoz. Aztán jött a XV. század, amikor elkezdtünk nagyon gondolkodni.  Nagyjából ekkora datálható a meditáció marginalizálódása és az, hogy – főleg az egyház révén – sok sztereotípia és tévhit tapadt hozzá a fogalomhoz.  A felvilágosodással és ezzel a nagyon erős intellektuálissal elterelődött a hangsúly és a figyelem a meditációról és a szó eredeti értelmében vett jelentéséről. Stigmatizálódott, kikerült a köztudatból és sokáig kis ázsiai furfangként tartották számon, de szerencsére egyre többen kezdik újra felfedezni ezt a tudást, ami tulajdonképpen genetikailag belénk van kódolva.

meditacio_5

Azt mondtad vezetőkre csak ti alkalmazzátok ezt a meditációt és szimbólumterápiát ötvöző metódust. Milyen tudományos alapokon nyugszik ez a módszert?

Lassan 30 éve, 1988-ban Daniel Goleman a Harward Business Review-ban publikált egy cikket, amelyben egy kutatásra hivatkozva azt írta le, hogy két azonos kvalitású felsővezető közül az lesz a kiemelkedőbb, akinek magasabb az érzelmi intelligenciája. (Ugyancsak Daniel Goleman használta először az érzelmi intelligencia fogalmát, azonos című könyvében, amely először 1995-ben jelent meg – a szerk.) Ez megváltoztatta a coach-ok hozzáállását is, mert innentől kezdve mindenki érzelmi intelligenciát akart fejleszteni. Ez jó irány, csak éppen miközben – ha ma vezetőfejlesztésről beszélünk – akkor jellemzően kognitív folyamatok valósulnak meg: „gondoljuk át”, „elemezzük”, „nézzük meg” „számoljuk ki”, nem szólva arról, hogy általában az eredményeket is kognitív szinten próbálják realizálni. A probléma ezzel csak az, hogy a vezetői készségekben fontos tényezőként számon tartott érzelmi intelligencia tudat alatt, a limbikus rendszerben, és nem pedig a tudatos folyamatokat vezérlő kognitív rendszerben kódolódik. Mi azon vagyunk, hogy ezeken a vezetőket fejlesztő alkalmakon az érzelmi, kevésbé tudatos, ám a döntéseinkre annál nagyobb hatást gyakorló limbikus rendszert hozzuk működésbe.

Ami azért jó, mert…?

Ha önmagában „csak” meditálsz, akkor is fejlődik az érzelmi intelligenciád. Mi azonban a meditáció pszichológiai dimenzióját is segítünk kihasználni. A meditációban létrejövő tudtaállapotban jóval könnyebben tudunk a tudatalattinkkal dolgozni. Például a már említett belső képek segítségével.

Nem véletlen, hogy az emberek szeretik a képeket, logókat, szimbólumokat: ezek közvetlenül a tudatalattinkhoz, az érzelmeinkhez beszélnek, és így tudnak nagy hatást gyakorolni ránk.  A tudatalattink pedig sokszor képekben próbál velünk kommunikálni, például az álmainkban.

Ezeket azonban csak „elszenvedjük”. Mi segítünk abban, hogy a belső képek segítségével jobban megértsük saját magunk: belső mély motivációinkat, vágyainkat. Ezzel pedig olyan önismeretre lehet szert tenni, melyre kognitív eszközökkel esély sincs.

Az interjú itt folytatódik.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel  ingyenes hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Képek forrás: itt, itt, itt és itt

Szólj hozzá!

Szabó Eszter Judit

Kommunikációs szakember, újságíró. Szeret szép dolgokat fotózgatni és jógázni. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy kosarazni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest