Meghackelt demokrácia? – a Mr. Robot című sorozatot ajánljuk

Teljesen véletlenül, a Facebooknak köszönhetően bukkantam a Mr. Robot című sorozatra, körülbelül három hete. A címe nem igazán fogott meg, gondoltam, ez biztosan valami férfiaknak gyártott IT cucc. Aztán felkutattam a sorozatot IMDb-n, és nemcsak az értékelés (8,8/10), de a leírás is felkeltette az érdeklődésemet. Megnéztem az első részt, és teljesen beszippantott, három nap alatt kivégeztem a teljes évadot.

Hello Evil Corp! Mi vagyunk az FSociety!

A sorozat a hackerek, programozók, IT-szakemberek életébe enged bepillantást. A főszereplő, Elliot Alderson (Rami Malek) egy pszichés panaszokkal küszködő, de zseniális hacker, akit egy napon beszervez soraiba egy zártkörű hacker társaság, az FSociety.

A tagok célja, hogy megszüntessék a társadalmi egyenlőtlenséget, eltöröljék a kisemberek hétköznapi problémáit, és leleplezzék a társadalom felső 1%-ának azt az 1%-át, amely gonosz, kizsákmányoló tevékenységével a többieken élősködik.

Az első évad például arra épül, hogy az E(vil) Corp nagyvállalatot próbálják megbuktatni, amely révén törlődhetne mindenki adóssága, legyen szó diákhitelről, lakáshitelről, vagy épp hitelkártya-tartozásokról.

A sorozat előzetesét itt tudod megtekinteni:

A fentiekben vázolt fővonalon kívül rengeteg mellékszálon fut a sorozat. Azonban ezek részletezésével túl sok fordulatot lepleznénk le, így annak felfedezését Rátok, olvasókra bízzuk. Legyen elég annyi, hogy a fordulatokban bővelkedik klisés szófordulat teljességgel igaz a sorozatra.

Korábbi cikkeinkben itt és itt szintén olvashatsz sorozatajánlókat, egy csipet pszichológiával.

A kontroll csak illúzió

Az egész sorozat hátterét egy klasszikus, nagy összeesküvés-elmélet adja: a világot néhány nagyon befolyásos ember irányítja, ők döntenek milliárdok sorsáról, pénzről, politikáról, életről és halálról. Rosszul hangzik, igaz? Pedig a hasonló összeesküvés elméletek igen közel állnak az emberi elméhez. Olyan kognitív torzításokkal, avagy gondolkodási hibákkal éljük mindennapjainkat, amelyek támogatják az ilyen konspirációs teóriák kialakulását. Ennek megfelelően hajlamosak vagyunk:

• mintázatokat látni és azokban gondolkodni még akkor is, ha bizonyos események csupán véletlenszerűen megesnek
• szándékot tulajdonítani másoknak, akkor is, ha valójában nem szándékos történésről van szó
• az esemény okának jelentőségét hangsúlyozni, akkor is, ha az valójában a kimenetele szempontjából kevésbé fontos (arányossági torzítás)
• beleesni a megerősítési torzítás hibájába, azaz olyan emberekkel és információkkal vesszük körül magunkat, amelyek megerősítik véleményünket.

A sorozatban is látható, hogy az összeesküvés elméletek táptalaját a kontrolligény adja. Ha az emberek úgy érzik, hogy nem uralják életüket, akkor hajlamosak valamilyen külső hatalomnak tulajdonítani az irányítást.

Ezt nevezik kompenzációs kontrollnak: ha már mi magunk nem kontrolláljuk az életünket, megnyugtató, hogy legalább valaki más ezt teszi, még ha nem is a legjobb szándékkal.

Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor a fejünk fölött dőlnek el kérdések és nem kapunk lehetőséget az irányításra. Ilyenkor kellő önismerettel érdemes megközelíteni a felmerülő nehézségeket.

Az említett alapvető kognitív torzításaink, azok, amelyek a hétköznapokban is segítik a boldogulásunkat, tehát érdemes őket megbecsülni, és tudatosítani jelenlétüket.

Mindenki rejteget valamit

A Mr. Robot egyik mondanivalója szerintem az, hogy mindenkinek vannak problémái. Mindenki a saját kis labirintusában él, próbál bizonyos dolgokat megvédeni és elrejteni mások elől, miközben igyekszik normális életet élni. A sorozat szerint azzal, hogy elfogadjuk ezt, támogatjuk és kiszolgáljuk egymás illúzióit, zavarait. A főszereplő, Elliot ezeket a rejtett információkat keresi, szó szerint meghackeli az embereket, miközben ő maga távolról sem él normális életet, rengeteg rejtegetnivalója akad, még önmaga előtt is.

A mindenki által látható felszínen Elliot Alderson egy, az E(vil) Corp vállalat kiber-biztonságáért felelős informatikusa. Ezenfelül Elliot bevallottan szorongásos zavarral, elsősorban szociális fóbiákkal küzd. Képtelen elmenni legjobb barátnője születésnapi bulijára, nehezen kommunikál, legtöbbször csak hallgat és néz. Klinikai depresszióban szenved, gyakran olyan magányosnak érzi magát, hogy órákig csak sírni tud a szobája sarkában összekuporodva. Mindezekhez üldöztetéses téveszmék, képzelt beszélgetések és emberek társulnak. Elliot egyik kényszeres tevékenysége, hogy az emberekben a számítógépes rendszerekhez hasonlóan rejtett hibákat (bug) keres. A fenti, nem kevés pszichés probléma enyhítésére a morfiumot választja megoldásként. Egy ideig azzal áltatja magát, hogy megfelelő mértéktartással nem fog rászokni, de végül elkerülhetetlenül függő lesz. Nos, ő volna a sorozat központi figurája, Elliot Alderson.

Hello barátom! Itt vagy még?

A Mr. Robot a narráció klasszikus eszközével operál. Elliot időnként kiszól nekünk, kérdezget, néha elmagyaráz dolgokat. Ez egy egészen különleges bevonódást eredményez a sorozat világába. Ugyanis nem egyszerűen nézőként szól hozzánk.

Elliot képzelt barátai vagyunk, ő maga mondja, hogy csak a fejében létezünk. Egyike vagyunk saját pszichés problémáinak.

Emiatt is nehéz csak úgy otthagyni a sorozatot, mivel a narráció azt érezteti velünk, hogy Elliot Aldersonnak bizony szüksége van ránk. Mi vagyunk ott a magány legsötétebb óráiban, velünk próbálja kitölteni hiányzó emlékeit, hozzánk fordul, amikor teljesen tanácstalan.

Minden hacker szereti a figyelmet

A sorozat egyértelműen a 2015-ös év egyik nagy dobása volt, sokan méltatták, olyan kultfilmekhez hasonlították, mint a Harcosok klubja. Dicsérték, hogy a hackeres klisékkel is óvatosan bánik, műfajában nagyon valósághű. Két fő kategóriában is Emmyre jelölték, ami szintén árulkodhat a minőségről. Nemrég kijött a második évad, így ha valaki kedvet kapott a sorozathoz az új epizódokra sem kell várni.

Ráhangolódásként a Styx Mr. Roboto című számát ajánlom.

Via:ABC