Rohanó, érzelmileg megterhelő világunkban fontos, hogy megtaláljuk azokat a tevékenységeket, amelyek könnyíthetnek terheinken, segítenek megbirkózni a problémáinkkal. A pszichológusok, tapasztalataik és kutatásaik alapján gyakran javasolják erre a célra a naplóírás tevékenységét. A naplóírás nem új keletű elfoglaltság, pozitív hatásai széles körben ismertek.
2016-ban elvesztettük korunk egyik meghatározó alakját, Esterházy Pétert, aki utolsó küzdelmét a hasnyálmirigyrákkal – vagy ahogy ő nevezte, Hasnyálkával – naplóbejegyzéseiben örökítette meg. A Hasnyálmirigynapló címmel megjelent könyv valós képet mutat, igazi nehézséget, hiteles érzelmeket, gyötrelmeket, emberfeletti, és éppen ettől nagyon is emberi küzdelmet. Bár egyik interjújában az író azt vallotta, „az írás nem terápia”, azt is hozzátette: 45 évnyi írás távlatában lehet, hogy erre nincs rálátása…
Nem ő volt az első…
A naplóírás a magyar irodalom korábbi időszakaiban sem volt ismeretlen. Több kiemelkedő író is megajándékozott bennünket személyes hangvételű írásokkal, naplóbejegyzésekkel, melyben az adott korszak történéseit éppúgy taglalják, ahogy aktuális szerelmi ügyeiket, vagy munkájukkal kapcsolatos kétségeiket, aggályaikat.
A Hasnyálmirigynaplóhoz nagyon hasonló aktualitása volt Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című könyvének is, amely „valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író”.
Naplóírás a hétköznapokban
Nem véletlen, hogy a nagy írók mellett átlagemberek is gyakran nyúlnak az érzelmi megterheléssel járó időszakban a toll, vagy a klaviatúra után. A negatív, stresszel teli életeseményekről való írás egyaránt pozitív hatással van az egészségre és az egyén jóllétére. Az érzések leírása segít az agynak felülemelkedni az érzelmi zaklatottságon. Egy kutatás szerint a naplóírás tevékenysége segít az érzelmek kontrollálásában, az intenzitás szabályozásában, ezáltal pedig támogatja a stresszel való megküzdést.
A kifejező írás csökkenti a negatív élményekkel kapcsolatos kellemetlen, intruzív, vagy elkerülő gondolatok megjelenését, emellett pedig javítja a munkamemóriát.
A kutatók a naplóírás pozitív hatásai közé sorolják még, hogy attól
- kognitív források szabadulnak fel, ami megkönnyíti más mentális tevékenységek elvégzését,
- emellett a stresszel is hatékonyabban küzdenek meg azok, akik rendszeresen írnak naplót.
A Texas-i Egyetem egyik pszichológus professzora, James W. Pennebaker elgondolása szerint ez valószínűleg annak köszönhető, hogy
a kifejező írás segíti a szétesett emlékek összerendezését, és leegyszerűsítését.
Ehhez hasonló eredményekre jutott Adriel Boals is, a Duke Egyetem doktorandusza, aki szerint a csekélyebb problémák esetében segíthet egy olyan egyszerű tevékenység, mint egy probléma leírása; ennek hatása már 20 perc után érezhető, nem csak a fizikai vagy mentális egészség, de a kognitív tényezők tekintetében is.
A Bridget Jones hatás
A téma kapcsán megkerülhetetlen az úgynevezett Bridget Jones hatás, melyre a pszichológusok is felfigyeltek. E szerint mindegy, hogy az egyén miképpen elaborálja az érzéseit – naplót ír, verset vet papírra, vagy csak lefirkant egy kedvelt dalszöveget – mindenképpen megkönnyebbül, hiszen akaratlanul ugyan, de szabályozza érzelmeit, dolgozik velük, újra és újra megfogalmazza őket.
Ezt az elgondolást képalkotó eljárásokkal is alátámasztották; önkénteseket kértek meg arra, hogy írjanak 20 percen át négy egymást követő napjukról. A csoport egyik felének egy friss érzelmi bevonódással járó élményről kellett írnia, míg a másiknak egy semleges esetről kellett beszámolnia. Az érzelmileg érintett csoport eredményeiben egy olyan agyi terület (ventrolaterális prefrontális régió) aktivitását találták, ami az érzelmek erős aktivitásának csökkentésében játszik szerepet. Ez azt jelenti, hogy az írás segít az emóciók szabályozásában, a feszültség csökkentésében: vagyis az írás megnyugtat.
A nemek között felfedezhető némi különbség: úgy tűnik, hogy a naplóírásból inkább a férfiak profitálnak. Emellett az is elmondható, hogy a kézzel írott szöveg hatásosabb a gépeltnél. A Kalifornia Egyetem oktatója, dr. Matthew Lieberman ezt azzal magyarázza, hogy a nők jellemzően könnyebben fejezik ki érzelmeiket szóban, így az érzelemkifejezés, még ha írott formában történik is, kevésbé újszerű vagy felszabadító a számukra.
A naplóvezetés segít az érzelmek átgondolásában, és abban, hogy könnyebben megbirkózzunk az érzelmileg megterhelő helyzetekkel, azáltal, hogy megfogalmazzuk, rendszerezzük és „kiszelepeltetjük a gondolatainkat.
Mit mond a szakértő?
Singer Magdolna – író, gyásztanácsadó, tréner – gyermekkorában próbálkozott naplóírással, de az évek során elmaradt a tevékenység. Felnőttként sokáig egy sort sem írt, mígnem 41 évesen, betegségének (méhnyakrák) diagnosztizálásakor, barátai javaslatára, egyfajta terápiás céllal kezdte újra ilyenformán papírra vetni gondolatait. Ez az időszak mindössze pár hétig, gyakorlatilag a diagnózis megtudásától a műtét utáni lábadozásig tartott. Ezek a bejegyzések később meg is jelentek a Rák jegyében című kiadványként. A negatív leletek, a tünetmentesség után ismét felhagyott a naplóírással, nem érezte ennek fontosságát.
Ellenben van még egy szakasz, amikor ismét papírt és ceruzát fogott, szintén terápiás célból. Közel 20 év házasság után vált el, ami rendkívüli módon megviselte. Elmondása szerint nem is tudta volna mellőzni az írást, a „túlélését” szolgálta, és később ebből született meg a Nélküled című regénye. Visszajelzések alapján ez „óriási hatással van az olvasókra, szövegkihúzóval olvassák és körbeírják a margót”.
„Ennek szerintem az a magyarázata, hogy az érzések bivalyerősek és frissek benne, hiszen nem utólag írtam le, hogy mit is éreztem akkor. Mindenki magára ismer benne, aki hasonló szakítást él meg, és ez az azonosulás gyógyító hatással van rájuk. Bár regénnyé formáltam a naplót, és sok benne a fikció is, a magját és értékét az akkor átélt intenzív érzéseim, a belső megélésem adják” – mondja Singer Magdolna, majd hozzáteszi:
”Segítő hivatásomban sokszor javaslom a napló írását, hiszen az, hogy a belső zűrzavar, káosz – ami egy krízis estén jellemző – strukturálva kerül ki, az önmagában stresszoldó, ám ennél többről van szó, hiszen ez a kényszerűen rendszerbe foglalt valami vissza is hat a gondolkodásunkra, érzelmeinkre, tehát gyógyító erejű.
Emellett egy térkép, egy információs bázis arról, hogy hogyan alakulnak az érzelmeink, milyen hullámzások, visszaesések és nekilódulások történnek bennünk. Segít önmagunk megértésében, tágabb perspektívába helyeződnek a minket kínzó gondolatok.”
Kérdésed van? Hozzászólnál?
Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
You must be logged in to post a comment.