Gurgulázó, kitörő kacaj, elfojtott nevetés, röhögőgörcs, csendes rötyögés, kamaszos vihorászás, szolid kuncogás. Hívhatjuk bárhogy, nevetni mindannyian szeretünk, hiszen ezzel a reakcióval az örömünket, a vidámságunkat fejezzük ki, azt, hogy valamin jól szórakozunk. A kacarászás azonban nem csupán egy öncélú jelenség, és ezt mutatjuk be ebben a cikkünkben. Kutatások bizonyítják, hogy a rendszeres nevetéssel nemcsak a boldogságunkhoz járulunk hozzá, hanem az elménkkel, sőt a testünkkel is jót teszünk.
Még a húszas éveim elején részt vettem egy színházi táborban, ahol az volt a feladatunk, hogy bizonyos művek alapján, de azoktól elvonatkoztatva hozzunk létre szabad jeleneteket. Soha nem fogok elfelejteni egy jelenetet, amit két lány készített: nem állt másból, mint hogy leültek a színpad közepére, és perceken keresztül nevettek. Nem hangzott el egy mondat sem, nem mozogtak semerre, ott ültek, néha egymásra néztek és röhögtek. Eleinte csak játszották a nevetést, aztán magukon kezdtek nevetni, ahogy játsszák a nevetést, később mi nézők is nevettünk azon, ahogy ők röhögnek magukon, és az egész egy hullámzó, mindenkire kiterjedő, közösségi hahotacunamivá változott. Még most is mosolygok, ahogy ezt leírom.
Ez a felemelően klassz a nevetésben: hogy önmaga által is előidézhető, és a vicces helyzetek, az óriási közös kacarászások még évekkel a nevetés után is megmaradnak az emlékeinkben és az általuk okozott kellemes érzések előhívhatók, újra átélhetők.
A nevetést úgy szoktuk értelmezni, mint választ, amit az emberek a vicces helyzetekre adnak. Nevetünk, ha valaki poént mond, nevetünk egy mémen, nevetünk, ha abszurd helyzetbe kerülünk.
Azt viszont talán nem is sejtjük, hogy milyen összetett munkát jelent az agyunk számára, hogy előidézze ezt a reakciót. Ilyenkor ugyanis az érzelmekért, a kognitív és a motoros funkciókért, valamint a társas interakciók feldolgozásáért felelős terület is aktív, ami megmagyarázza azt is, hogy miért van olyan jó hatással a nevetés a mentális és fizikai jóllétünkre egyaránt.
Nevess a fizikai jóllétedért!
Biztosan mindannyian láttunk már kisbabát nevetni. Ilyenkor – teljesen jogosan – arra következtetünk, hogy a baba éppen jól van. Abba viszont már csak ritkán gondolunk bele, ez az ösztönös örömkifejezés nemcsak mentálisan, de fizikailag is segítheti a kisbabák fejlődését. Ez a folyamat ugyanis jóval összetettebb mozgással jár, mint mondjuk a légzés, ezért hozzájárul a kisgyerek izmainak, felsőtestének fejlődéséhez. Amikor ugyanis nevetünk, akkor nemcsak a mellkasunk mozog, hanem az arcizmaink, a szemünk, a vállunk és a fejünk is.
Ráadásul, ahogy már említettem, a nevetés az agy több régióját is aktiválja. A mozgás és az izommunka miatt aktív a motoros kéreg; nevetéskor a vicc tárgyának körülményeit is meg kell értenünk, ezért aktív a homloklebeny; és működésbe lép a limbikus rendszer is, hiszen pozitív érzelmeket élünk meg. Ez a jelentős aktivitás az idegek összekapcsolódását is erősíti, és segít, hogy az agy koordinálni tudja a saját tevékenységét.
A nevetés képes hozzájárulni a szerotonin nevű neurotranszmitter szintjének emelkedéséhez az idegsejtjeinkben. Ez azt eredményezi, hogy csökken a stressz-szintünk, ami nemcsak mentálisan, hanem fizikailag is a javunkra válik.
A stresszel összefüggésbe hozható betegségek kialakulásának esélye ugyanis ennek hatására csökken a szervezetünkben, vagyis kisebb eséllyel lesznek emésztőrendszeri, szív- és érrendszeri vagy immunrendszeri megbetegedéseink.
Mitől vicces egy filmjelenet? – Kognitív képességek és a humor
Ha jó a humorérzékünk és képesek vagyunk megnevettetni másokat, vagy ha értjük a humort és szívesen nevetünk másokkal együtt, az a vidámságon túl azt is jelenti, hogy magas a szociális intelligenciánk. Bizonyos helyzeteken ugyanis csak akkor tudunk nevetni, ha képesek vagyunk felismerni a helyzet abszurditását.
Ahhoz, hogy nevetni tudjunk, bizonyos kognitív képességeinknek magas szinten kell állniuk. Például el kell tudnunk vonatkoztatni a történésektől, más perspektívába kell helyeznünk az eseményeket és bele kell képzelnünk magunkat mások helyzetébe.
Emlékeztek például az Igazából szerelem című film klasszikussá vált jelenetére, amikor a Rowan Atkinson által alakított eladó díszcsomagolást készít a titokban ékszert vásárolni kívánó Alan Rickmannek?
Ezen a jeleneten azért tudunk nevetni, mert azonosulunk Alan Rickman karakterével, aki bajban van, hiszen gyorsan akarja megvenni az ékszert. A humor segít abban, hogy felül tudjunk emelkedni a helyzet feszültségén, és meglássuk annak abszurditását – jelen esetben azt, hogy az eladó milyen körülményesen csomagolja be a nyakláncot. Amellett, hogy azonosulunk a vásárló férfival, ki is lépünk az ő szemszögéből, tehát kívülről látjuk az eseményeket és jót kacagunk rajta.
Ahhoz, hogy megértsünk egy viccet vagy egy vicces jelenetet, képesnek kell lennünk arra, hogy a dolgok könnyed oldalát is meglássuk.
Kapcsolataink is nevetésben erősödnek
Viszonylag ritka, persze nem lehetetlen, hogy otthon egyedül hangos hahotázásba fogjunk. Persze nevethetünk egy vicces Youtube-videón vagy felkacaghatunk, ha a kutyánk valamilyen lehetetlen pózba vágja magát egy kis simiért, de az igazán nagy nevetéseink társaságban történnek.
A nevetés ugyanis összekapcsol minket másokkal, és az a különleges képessége is megvan, hogy növeli a kapcsolatok intimitásának érzését. Vagyis akivel egyszer együtt nevetünk, azt közelebb érezzük magunkhoz.
Ez már az életünk legelején is így van, hiszen kisbabaként nevetéssel fejezzük ki, hogy jól érezzük magunkat, ami nevetést vált ki az elsődleges gondozónkból is. Ez erősíti a kötődést kettőnk között, ezzel pedig hozzájárul ahhoz, hogy nagyobb eséllyel maradjunk életben – hiszen ha a gondozónk kötődik hozzánk, akkor életben fog tartani bennünket.
Felnőve a nevetést arra használjuk, hogy egyértelművé tegyük a másik számára, hogy ugyanúgy értékeljük a helyzetet, ahogyan ő teszi. Vagyis ha ugyanazon a dolgon tudunk nevetni, az azt jelenti, hogy ugyanúgy látjuk a világot. A humor eszközét ezért gyakran használják nyilvános beszédek során, hiszen azt, akivel együtt nevetünk, pszichológiailag közelebb fogjuk érezni magunkhoz.
A nevetéssel ráadásul egy rakás fontos szociális készséget is gyakorolhatunk, olyanokat, amelyek sokak számára egyáltalán nem természetesek.
Mivel a közös nevetés a közös értékeket jelenti számunkra, ezért ha valamin elnevetjük magunkat, azzal felvállaljuk a saját érzéseinket. Ez lehetővé teszi, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, ugyanakkor kockázatot is jelent, hiszen ha a másik nem nevet velünk együtt, akkor az elutasítottság érzését is átélhejük.
Azzal ha elnevetjük magunkat, az erősebb kapcsolódás reményében vállaljuk a kockázatot, hogy nem fogadnak el bennünket vagy nem osztoznak az érzéseinken.
Vezessünk nevetésnaplót!
A nevetés öröm, vidámság, boldogság. Ahogy a cikkünkből eddig kiderül, jó hatással van a fizikai, kognitív és mentális jóllétünkre is. De mi van akkor, ha úgy érezzük, hogy kevés jut nekünk ezekből az önfeledt pillanatokból? Mit tehetünk, hogy többet nevessünk?
A nevetést ugyanúgy tudatosítani lehet, ahogyan mondjuk a hálát. Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy hálanapló vezetésével hogyan tehetjük rutinná ezt az érzést az életünkben. Ugyanezt megvalósíthatjuk a nevetéssel is.
Kezdjük azzal, hogy minden nap lefekvés előtt végiggondolunk a napunkon és felsorolunk három olyan dolgot, ami megmosolyogtatott, megnevettetett bennünket. Ha ezt rendszeresen csináljuk, egy idő után már nemcsak utólag, a nap végén, hanem a nevetéssel megtöltött pillanatokban is tudatosítani fogjuk, hogy most éppen ezt a felemelő érzést éljünk át.
De a nevetésnaplónkat használhatjuk a mindennapi bosszúságok semlegesítésére is. Fogjuk a dühítő helyzetet, írjuk le, és aktiváljuk a kognitív képességeinket. Távolítsuk el magunktól, és fedezzük fel a helyzet abszurditását, találjuk meg azt a részletet, amivel a szituáció viccessé tehető. Valahogy úgy, ahogy a Harry Potter könyvekben a mumusokat a Commikulus varázslattal semlegesítik: legnagyobb félelmeiket szórakoztató kontextusba helyezik, ezáltal a mumus visszavonul. Ha erre mi is képesek vagyunk, nemcsak a mummusainktól tudunk megszabadulni, hanem még fizikailag és mentálisan is jobban érezzük majd magunkat.
Forrás itt.
Kérdésed van? Hozzászólnál?
Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
You must be logged in to post a comment.