Elsajátítani egy, vagy több nyelvet hosszas tanulási folyamat eredménye, de semmiképp sem lehetetlen. Azonban talán te is észrevetted már, hogy egyeseknek (talán neked is, ha szerencsés vagy) mintha könnyebben, kevesebb erőfeszítés árán menne, mint másoknak. „Jobb a nyelvérzéke”, szoktuk ilyenkor mondani. Egy múlt hónapban közölt kutatás alapján azonban úgy tűnik, inkább „szerencsésebb génekről” kellene beszélnünk.

multitask

A University of Washington „Insitute for Learning & Brain Sciences” (I-LABS) laborjában végzett kutatás vezetője, Ping Mamiya és munkatársai arra voltak kíváncsiak,  mi áll a nyelvtanulási készségekben tapasztalt egyéni különbségek hátterében. Mivel a tanulási folyamatok rengeteg faktorra épülnek, és rendkívül komplex folyamatok, így az eredményeket óvatosan kell kezelni. Mindenesetre úgy tűnik fontos, a nyelvtanulási folyamatokat befolyásoló génváltozatokat azonosítottak.

A kutatásban 79, átlagban 20 éves kínai diák vett részt, akik nemrégiben érkeztek az Egyesült Államokba, és miután átmentek a minimális nyelvtudási követelményeket mérő teszten, 44-en rögtön megkezdték a 3 hetes intenzív nyelvkurzust. A kurzus során, illetve 8 nappal annak befejeződését követően a kutatók többször is megvizsgálták a résztvevők (és a kurzuson nem résztvevő 35 kontroll) agyát egy speciális MRI eljárással, az ún. diffúziós tenzor képalkotási módszerrel. Ez a módszer lehetővé tette az agyban létrejövő kapcsolatok (lényegben az idegsejtek nyúlványait és az őket körülvevő, az ingerület-átvitel sebességét növelő, mielinhüvelyként ismert velőshüvelyt tartalmazó fehérállomány) struktúrájának vizsgálatát. A jobb szerkezet, a kifejlettebb kapcsolati háló az idegsejtek között ugyanis megkönnyíti az ingerület-átvitelt, így segítve a tanulást.

Érdekesség, hogy már a kurzus első napján is megfigyelhető volt a szerkezetváltozás. Azoknak, akik részt vettek a kurzuson, egyértelműen megemelkedett a nyelvtanulásért felelősnek vélt agyterületeken a fehérállományuk, és ez a növekedés a kurzus végéig tartott. Láthatjuk tehát, hogy a környezeti hatások hogyan tudják befolyásolni a fehérállomány szerkezetét (ahogy azt például a kerékpározás példáján is láttuk korábbi cikkünkben, melyet itt olvashatok).

A kutatás fő erőssége azonban a genetikai háttér kibogozásában rejlik. A kutatók ugyanis DNS mintát is vettek a kurzus elején a résztvevőktől, és a COMT nevű gén változatait vizsgálták. Úgy gondolták, az, hogy az illető milyen variánssal rendelkezik, bejósolja, hogy milyen mértékben változik a fehérállomány-szerkezete a kurzus során (ami pedig egyfajta mérőeszköze lehet a nyelvtanulás sikerességének). Nem tévedtek: míg két változat (a Metionin/Valin és Valin/Valin α-aminosav kombinációk) nagyobb fehérállomány-növekedéssel jártak, addig a harmadik (Metionin/Metionon) párosítás esetén nem volt jelentős változás az agy szerkezetében, és ez utóbbi rosszabb eredményekkel is járt a nyelvi kurzuson.

dns

A nyelvtanulás sikerességében jelenlévő egyéni különbségeknek mintegy 46%-áért felelt a génváltozatbeli eltérés és a fehérállomány változásának mértéke.

Az, hogy miért léteznek akkora különbségek a különféle elméleti és gyakorlati készségek elsajátításában, nagyon fontos kérdés, és, ahogy azt a kutatás egyik vezetője, Patricia Kuhl is kiemelte, ennek felderítése nemcsak a környezet, a gének és az agyműködés kapcsolatait tárhatja fel, de segíthet abban, hogy kifejlesszenek olyan tanulási módszereket, amivel megnövelhetik a hatékonyságot.

Persze cikkünkkel nem elijeszteni szeretnénk Titeket a nyelvtanulástól, és a „nehezebb” semmiképp sem keverendő össze a „lehetetlen” fogalmával. Még akkor is, ha a kevésbé szerencsés COMT génvariáns a tiéd, ne feledd, hogy bár 46% nagynak tűnik, de távol van a 100%-tól, és semmiképp sem kell, hogy elrettentsen a nyelvtanulástól, hisz annak előnyei vitathatatlanok, ahogy arról a többnyelvű családba született gyermekekről szóló cikkünkben bővebben is olvashattok.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

 

Via: Neuroscience News

Fotó: itt

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Pszichológia BA és Tánctudomány szakon végzett. Főleg a mozgás-és az idegtudomány érdekli. És a nyelvek. Talán ezért is tanul és kutat jelenleg Párizsban – noha szívében mindig pécsi marad. Szeret a szabadban lenni, futni, túrázni, olvasni.

Pin It on Pinterest