A nyelvtanulás a mai világban sokak életében helyet kap, ha máshol nem, az újévi fogadalmaink és a hosszú távú céljaink listáján. Újra és újra megfogadjuk, hogy „na most aztán tényleg letesszük a nyelvvizsgát”, és pár hétig valóban lelkesen gyűrjük a teszteket, szólistákat magolunk a villamoson, és a kedvenc sorozatainkat is feliratosan nézzük. Idővel azonban befészkeli magát a fejünkbe a gondolat, hogy minél többet tanulunk, annál kevesebbet tudunk, és sosem leszünk képesek szót érteni az adott nyelven…

StockSnap_8B73DF90BB (1)

A nyelvkönyvek pedig előbb-utóbb a fiók alján landolnak. „Mások bezzeg 7-8 nyelvet sajátítanak el, nekünk még ez az egy se megy” – marcangoljuk magunkat, majd legyintünk, és a „rossz nyelvérzékünkre” fogjuk a dolgot. De létezik-e egyáltalán nyelvérzék? És „helyes” nyelvtanulási stratégia? Egyáltalán, miért jó nyelvet tanulni?

Kultúrák közötti kapocs

Amióta átléptük a 21. század küszöbét, a nyelvtanulás egyre több ember életének lett a része. Van, akinek a diploma megszerzéséhez van rá szüksége, mások szeretnék bejárni a világot anélkül, hogy kézzel-lábbal kelljen megértetniük magukat a helyiekkel. Akad, aki a párja és közé álló nyelvi akadályokat szeretné leküzdeni, vagy egyszerűen szüksége van rá a munkájához.

A nyelvtanulás azonban nem merül ki egy papír megszerzésében, hiszen annak segítségével egy másik kultúra, egy másfajta életfilozófia kapuja is megnyílik előttünk.

Noha anyanyelvünk rendkívül gazdag, és megannyi árnyalatot enged kifejezni, néha nyelvtanulás közben döbbenünk rá, hogy mennyi mindenre nincs szavunk. Aki például japánul tanul, egyetlen szóval (Tsundoku) ki tudja fejezni azt a kompulzív könyvvásárlási szokást, ami ahhoz vezet, hogy egy idő után a könyvespolc roskadozik a soha el nem olvasott kötetek súlya alatt.

Aki a német mellett tette le a voksát, az pedig tudja, hogy ott nem kell barokk körmondatokkal körülírni azt a megfoghatatlan vágyakozást, amelyet néha egy olyan hely iránt érzünk, ahol valójában még sosem jártunk (Fernweh).

Egy másik én?

Ráadásul nemcsak más kultúrák, népcsoportok irányába válhatunk nyitottabbá, de a saját gondolkodásmódunkra, döntéseinkre is hatással lehet, ha több nyelven beszélünk. Rengeteg kutatás folyik annak megértése érdekében, hogy anyanyelvünk milyen mértékben befolyásolja gondolkodásmódunkat és azt, ahogyan a világot látjuk, s ahogyan életünk eseményeit keretezzük.

Például, míg a britek hajlamosabbak a cselekvésekre fókuszálni (egy nő sétál az úton), addig a németek inkább a cselekvés céljára, kimenetelére fókuszálnak (a nő sétál az úton, hogy elmenjen a boltba). Azonban, ahogy arra egy 2015-ös publikáció is rávilágított, aki mindkét nyelven folyékonyan beszél, az – annak függvényében, hogy melyik nyelven kérdezzük –  képes váltogatni a két nézőpont között, és míg angolul a cselekvésre, addig németül inkább annak céljára fog fókuszálni.

Tehát, ha nem is tudatosul bennünk, de a tanult nyelv befolyásolja azt, hogy hogyan keretezzük a minket körülvevő valóságot.

r4he4btlsro-steven-lewis

A pszichológiai távolságot, mint üveggolyót…

A nyelv, amit beszélünk, azonban nemcsak gondolkodásmódunkat, de döntéseinket is befolyásolja. Egy 2012-es kutatásban például kimutatták, hogy ha a tanult nyelven kérdeznek, racionálisabban látják saját helyzetüket, és kevésbé befolyásolnak a érzelmeink, például, amikor várható nyereségek és esetleges veszteségek tükrében kell pénzügyekkel kapcsolatos döntéseket hoznunk.

A kutatást vezető Boaz Keysar szerint ez az analitikusabb, racionálisabb döntéshozási folyamat annak köszönhető, hogy az idegen nyelv egyfajta pszichológiai távolságot képez köztünk és a probléma között.

A kognitív torzítások alapja sokszor az érzelmi reakcióinkban gyökerezik, és egy idegen nyelven való gondolkodás a szerző szerint segíthet eltávolodni ezektől az érzelmektől, és racionálisabb döntésekhez vezet.

Tanulj nyelveket, agyad hálás lesz érte!

Az elmúlt évtizedekben sorra láttak napvilágot a hasonló kutatási eredmények, melyek a nyelvtanulás agyunkra gyakorolt hatásait vizsgálták. Az agyi képalkotó eljárásokra támaszkodó vizsgálatok során úgy találták, hogy a több nyelven folyékonyan beszélő résztvevők:

  • rugalmasabban és kreatívabban gondolkodnak
  • általában jobban teljesítenek a matematikai, szövegértési, vagy szókincset mérő teszteken,
  • könnyebben memorizálnak listákat,
  • könnyebben zárják ki a zavaró információkat.

Ráadásul, ahogy arra a University of Edinburgh kutatói is felhívták a figyelmet,

a nyelvtanulás – iskolázottságtól és intelligenciaszinttől függetlenül – akkor is késlelteti a korral járó kognitív hanyatlást, ha későbbi életszakaszokban fogunk bele az új nyelv elsajátításába.

Azt, hogy a többnyelvűség hatékony védőfaktor lehet a szenilitás vagy a demencia ellen, a kanadai York University-n kutató Ellen Bialystok is megerősítette, amikor Alzheimer-kórral diagnosztizált páciensek vizsgálatakor úgy találta, hogy a több nyelven beszélő betegeket átlagosan 4 évvel később diagnosztizálták, mint csak anyanyelvükön kommunikáló társaikat.

Ebben valószínűleg fontos szerepet játszik, hogy a nyelvtanulás jelentős változásokat idéz elő agyunkban, ahogy arra egy svéd kutatás is rávilágított: a nyelvtanulás képes pozitív strukturális változásokat előidézni agyunk különböző területein.

Azonban, míg az eredményesebben tanuló személyeknél az emlékezetben fontos szerepet betöltő hippocampus, illetve a nyelvi funkciókhoz kötött területeknél jelentkezik a hatás, a nyelvet nehezebben elsajátítók esetében a motoros funkciókért felelősnek vélt területek mutatnak növekedést.  Tehát függetlenül attól, hogy könnyebben vagy nehezebben megy a tanulás, valamilyen formában mindenképpen hasznosul az elsajátított tudás.

q7gjsxhdzng-rawpixel-com

Nyelvtanulás = Fájdalom és szenvedés?

A nyelvtanulás talán legfontosabb eleme, hogy élvezd, és tudd, hogy miért teszed. Tényleg nagyon szeretnéd azt az állást? Tényleg szeretnéd elmondani neki, hogyan érzel? Akkor a motiváció már megvan! Azonban, ha a tanulás minden perce kínlódás, előbb-utóbb át fogod értékelni az új munka, vagy az esetleges kapcsolat fontosságát. Találd meg azt, ami téged igazán leköt, legyen az zene, film, olvasás, vagy nyelvoktató játékok.

Az, hogy a megfelelő stratégia és a tanulás élvezete mennyire létfontosságú eleme a nyelvtanulásnak, egy 2011-es publikációban is nyilvánvalóvá vált: a University of Hong Kong kutatói ebben azt vizsgálták, mely nyelvtanulási stílusok és stratégiák a leghatékonyabbak az angolt tanuló diákok körében. Azt találták, hogy

a leghatékonyabb nyelvtanulók többsége a kommunikatív stílus követője volt, akik olyan stratégiákat alkalmaztak, mint az anyanyelvűekkel való társalgás, angolul történű tévénézés, a nyelv tanórán kívüli használata, hallás utáni szótanulás.

Ennek ellenpontját a tekintély-orientált tanulók képezték, akik főként az órán hallottakra hagyatkoztak, de nem alkalmazták a nyelvet tanórán kívül. Az eredmények alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a siker és a bukás közötti különbséget leginkább a nyelvtanulás iránti attitűd teszi:

a hatékonyabban tanulók a kommunikáció eszközeként tekintenek a nyelvre, élvezik a tanulást és nem csak a tanórák keretein belül foglalkoznak vele, míg a kevésbé effektív nebulók inkább kötelességként tekintenek erre a számukra kínkeserves procedúrára. Ennek tükrében valóban fontos, hogy motiváltak legyünk, és találjuk meg a számunkra leghatékonyabb tanulási stratégiát.

Tippek, hogy ne add fel

Mielőtt belefognál a tanulásba, határozd el, mennyi időt szeretnél naponta rászánni, és ezt írd is be a határidőnaplódba, de ne úgy, mint egy „alternatív programot”, amire vagy lesz időd, vagy nem: tekints rá úgy, mintha az a főnököddel való megbeszélés lenne, amiről nem igazán ajánlott hiányozni!

Szintén fontos, hogy ne csak heti 2-3 alkalommal foglalkozz vele, hanem minden nap, még akkor is, ha néha csak 10 percet találsz rá. Fontos, hogy minél gyakrabban kerülj kapcsolatba a nyelvvel, és elmerülj benne!

Természetesen fontos, hogy értsük a nyelvtani szabályokat, és a nyelvórák – ahogy ez a kutatás is kimutatta – eredményre vezetnek. Ugyanakkor ahhoz, hogy mélyebbre ássuk magunkat a nyelv elsajátításában, és folyékonyabban beszéljük, fontos, hogy minél több időt próbáljunk meg „nyelvi környezetben” tölteni. Ehhez manapság már nem is kell külföldre utaznod, rengeteg alternatíva közül választhatsz:

r53vorzh75i-dmitri-popov

  • Nézz sorozatokat/filmeket eredeti nyelven! Ezáltal nemcsak új kifejezéseket, szavakat sajátítasz el, de egyre kevésbé találod majd furcsának a szavak hangzását, és egyre könnyebben érted majd meg a párbeszédeket. Még hatékonyabb lehet ez a taktika, ha nem a magyar-, hanem a tanult nyelv feliratát használod, vagy, ha egyáltalán nem teszel feliratot. Először szinte biztos, hogy elkeserít majd, hogy úgy érzed, egy szót sem értesz, de meg fogsz lepődni, milyen gyorsan sikerül majd megtalálnod az elhadart párbeszédek értelmét.
  • A hallás utáni szövegértés egy másik hatékony módja, ha hangoskönyveket hallgatsz. Ráadásul ezt akár a napi hosszas metrón zötykölődés közben is megteheted, így kevésbé tűnik majd unalmasnak (és véget nem érőnek) az út.
  • Ha út közben mégis inkább zenét hallgatnál, hallgass anyanyelvű előadókat, és hazaérve próbáld meg lefordítani a dalszövegeiket!
  • Mindig legyen nálad egy zsebszótár, ha az adott országba utazol. Így, ha találkozol egy szóval, amit nem értesz, könnyedén le tudod csekkolni, ráadásul, mivel hozzá tudod kötni az így megtanult szavakat/kifejezéseket egy konkrét emlékhez és helyszínhez, valószínűleg hatékonyabban memorizálod őket.
  • A zsebszótárat azonban akár a hétköznapi tevékenységek során is állandósíthatod: például, amikor bevásárolsz, megnézheted, hogy mondják a kosaradba kerülő termékeket az adott nyelven.
  • Olvass magazinokat, újságokat, híreket idegen nyelven! Ha nagyobb nehézségekbe ütközöl… máris hasznát veheted a táskádban lapuló zsebszótárnak! Ha pedig már könnyedén boldogulsz a magazinokkal, bátran vágj bele egy (könnyített) regény olvasásába!
  • Ha van ismerősöd, akinek az anyanyelvét próbálod megtanulni, kezdj el levelezni vele, de manapság rengeteg „PenPal”, azaz levelezőtárs-kereső oldal áll rendelkezésedre, ahol az anyanyelvű levelezőtársak rengeteg tanáccsal segíthetik a tanulást.
  • Ha pedig elsőre kiver a víz annak a gondolatára, hogy valaki tényleg ELOLVASSA, amit írsz, akkor tartsd meg magadnak! Próbálj meg azon a nyelven naplót vezetni! Így ráadásul nemcsak a veled történteket tudod felidézni, de nyomon tudod követni, hogyan fejlődött az íráskészséged.
  • Legyen egy tanulótársad! Ez lehet a testvéred, egy barát, vagy akár egy kolléga, ez csak rajtad áll. Azonban rajta keresztül nemcsak, hogy interaktívabb lesz a folyamat, és tudtok együtt gyakorolni, de motiválhatjátok is egymást: ha látod, hogy ő több energiát fektet a dologba, és ennek megfelelően gyorsabban is fejlődik, az téged is arra sarkallhat, hogy behozd a lemaradást!
  • Fedezz fel nyelvtanulást segítő alkalmazásokat, vagy honlapokat, mint például az 5perc Angol, vagy a Duolingo, amellyel tényleg játék a tanulás!

Ha mégis úgy érzed, neked „rossz a nyelvérzéked”, ajánljuk figyelmedbe korábbi cikkünket, melyben a nyelvtanulás sikerességét befolyásoló (de semmi esetre sem meghatározó) genetikai tényezőkről írtunk.

Via: The Atlantic; The Guardian; Science Daily; TEDEd; Sciencemag; SCIENTIFIC AMERICAN; Effective Language Learning

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Fotó forrás: itt, itt, itt és itt

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Pszichológia BA és Tánctudomány szakon végzett. Főleg a mozgás-és az idegtudomány érdekli. És a nyelvek. Talán ezért is tanul és kutat jelenleg Párizsban – noha szívében mindig pécsi marad. Szeret a szabadban lenni, futni, túrázni, olvasni.

Pin It on Pinterest