Napjainkban már nem kihívás még csillogóbb, még színesebb, még hangosabb játékot vásárolni a gyereknek. Sokkal inkább feladat szülőként okosan válogatni a bőség zavarában. Hiszen mitől jó egy játék? Semmiképpen nem az előbb felsorolt jelzők sokaságától. A variálhatóság, a képzelet szabad áramlása, a mozgás öröme, a letisztultság – ezek a kulcsszavak, amelyek támogatják az értelmes időtöltés lehetőségét. A régi és új játékok szerepéről, alkalmazhatóságáról, fejlesztő hatásáról Víg Sára gyermekpszichológussal beszélgettünk.

Bármilyen furcsa is hallani, egy óvodáskorú gyerek számára körülbelül 6 darab játék elég lehet, ennél több tárgyra sokkal hamarabb ráunnak a gyerekek. Akkor pedig, ha a gyermek nem csinál semmit, csak ül, és maga elé bambul, nem kell a szülőnek megijedni, és gyorsan alternatívát adni az unatkozás ellen. „Unatkozás igazából nem létezik, csupán egy tanult fogalom.

Nagyon fontos lenne az idő, amikor a gyerek elmélyed, gondolkodik, feldolgozza az addig észlelt történéseket, ízeket, hangokat, képeket. Ekkor kaphat teret igazán a fantáziája, a kreativitása. Jó volna, ha minden családban dicséretre méltó dolog lenne, ha valaki a gondolataival foglalkozik.”

Hangsúlyozza szakértőnk, Víg Sára, pszichológus, aki szerint a játékok világában is, mint oly sok mindenben a gyermeknevelés terén, az arany középút a legjobb iránymutató. „Régi és új működhet együtt: nem kell tiltani például a számítógépes játékokat, de érdemes korlátozni az idejüket napi 15 percben. Lehet otthon zenélő kedvence a kicsi gyereknek, csak ne annak bűvöléséből álljon az egész napja. Nagy örömmel látom, hogy a játékok terén is elindult egy trend, amely a minél egyszerűbb, jobban variálható darabok születését ösztönzi, mint például a csodapalló vagy a Grimm’s szivárvány. Az időtállóság ebben rejlik valahol: új köntösbe öltöztetni a régen bevált módszereket.”

Egyszerűen nagyszerű

Az arany középút megtalálása a tárgyi játékkal töltött idő, valamint a jellemzően szabad levegőn megvalósuló, mozgásos játékokkal töltött idő közötti egyensúlyra is igaz. A felszabadult játékhoz ugyanis sokszor nem kell más, csak a fantázia, kreativitás és természetes környezet.

Míg évtizedekkel ezelőtt a játék 99 százalékban a mozgással volt egyenlő, addig ma körülbelül 10 százalék ez az arány. A mozgásfejlődésünk azonban nem alkalmazkodott ehhez a változáshoz.

„Ha úgy tetszik, evolúciósan nem követtük le a világ alakulását, az idegrendszerünk pedig jóval több mozgásos játékot igényelne. Nemcsak a kezünk-lábunk mozgásáról van itt szó, hanem a légzéstől kezdve a látáson át mindent érint a folyamat. Az egyik kedvenc példám éppen a szemizmok fejlődésével kapcsolatos: a távolban messzire ellátni nagyon ritka perspektíva egy mai gyereknek. Az intézményesített, városiasodott világban, kirándulni kell menni ahhoz, hogy ez a lehetőség megvalósuljon. Pedig a hasonló kis mozzanatoknak is fontos szerepe van az agyműködésünk szempontjából” – magyarázza Víg Sára gyermekpszichológus.

Egyszerűségben rejlik a sokszínűség

Nem meglepő tehát, hogy a mai gyerekek nagyon-nagy része valamilyen mozgásfejlődési zavarral küzd, lassabban vagy nem normál módon fejlődik a mozgása, amely gyakran figyelemzavarhoz, teljesítmény deficithez vezet. Ahogy a szakember mondja, ma 100 iskolai érettségi vizsgálatból 60-on nem tudnak bukfencezni a gyerekek, ami hatalmas visszaesés a 40-50 évvel ezelőtti eredményekhez képest. Éppen ezért a mai játékok közül nagyon jó szívvel ajánlják a szakemberek, a mozgásra ösztönző, egyensúlyérzéket fejlesztő darabokat, mint például a háztartásokban egyre inkább elterjedt trambulint.

„Természetesen nem baj, ha a gyereknek vannak otthon játékai, de összességében a fantázia volna a legfontosabb tényező. Ennek pedig az egyszerű, letisztult, többféleképpen alkalmazható darabok adnak teret. Ide tartozik a klasszikus építőjáték, a vasútpálya vagy épp a nagyon ízlésesen elkészített gurulós, kirakós, készségfejlesztő játékok.

Ezek régen is léteztek, mindegy hogy köveket, lábasokat, vagy játékkockákat teszünk egymásra: ősi igény, hogy építsünk. A képzelet azonban annál jobban fejlődik, ha minél kevésbé kidolgozott adott legóelem, vagy kirakódarab”− foglalja össze a pszichológus.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Fotó forrás: itt és itt

Szólj hozzá!

Széles-Horváth Anna

Újságíró. Öt éve édesanya. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.

Pin It on Pinterest