„Senkitől sem elvárás, hogy ne féljen most” – Így segít a pszichológus krízishelyzetben

Bizonytalan. Nehéz. Szorongató. Ezekkel a szavakkal írható le talán a legjobban az a helyzet, ami az új koronavírus érkezésével, a járvány lelassítását szolgáló intézkedések nyomán előállt. Krízishelyzet van, ami mindannyiunk életére hatással van valamilyen módon, és ami mindannyiunkat megviselhet. Ám szerencsére nem vagyunk egyedül a bajban: van lehetőségünk segítséget kérni.

Az ingyenesen, a nap 24 órájában hívható segélyvonalak mellett már olyan segítő szakemberekhez (pszichológusokhoz, pszichiáterekhez, mentálhigiénés szakemberekhez) is fordulhatunk, akik önként vállalták, hogy a koronavírus kapcsán előálló krízishelyzetben online vagy telefonos formában segítséget nyújtanak azoknak, akiknek szüksége van rá (a szakemberek listáját itt találod). De mit is jelent ez pontosan? Mire számíthat, aki most pszichológushoz fordul? Erről beszélgettünk Vida Katalin tanácsadó szakpszichológussal, aki maga is az önkéntes szakemberek közé tartozik.

Koronavírus, karantén, bizonytalanság – hogyan hat ez a helyzet a lelki egészségünkre? Milyen problémákkal nézhetünk most szembe?

Egyértelműen krízishelyzet a mostani, ami azzal jár, hogy most – egyéni érzékenységtől, fennálló élethelyzettől függően – mindenki megéli a szorongásos tünetek valamilyen formáját. Ez lehet általánosabb szorongás is, de akár pánikrohamok is előfordulhatnak.

Az én klientúrámban az látszik, hogy nagyon széles skála mentén reagálnak az emberek, és legalább ilyen változatosak lehetnek a problémák is, amelyekkel találkozunk. Van, akinek a lakhatását kell a mostani helyzet miatt megoldania; van, akinek a megélhetése vált bizonytalanná. Olyan is akad, akinek most olyanokkal kell egy fedél alatt élnie, akikkel nem szívesen teszi: hazaköltözni a szüleihez, vagy éppen egy szétesőfélben lévő párkapcsolatban benne maradnia…

Vannak olyan tünetek, helyzetek, amiket tapasztalva mindenképpen érdemes segítséget kérni?

Mindenkinél van „átállási idő”: senkitől sem elvárás, hogy ne szorongjon, ne féljen ebben az időszakban, hiszen ijesztő az egész helyzet. Azzal is számolnunk kell, hogy a karantén önmagában is felboríthatja a napi ritmusunkat. A kérdés inkább az, hogy mennyi ideig tart, amíg alkalmazkodni tudunk.

Az, hogy ki mekkora feszültséget érez olyannak, amit egyedül már nehezen tart meg, nagyon személyfüggő. Ám ha a szorongás már megnehezíti, hogy elvégezzük a számunkra feltöltődést jelentő tevékenységeket, vagy éppen a munkánkat; ha nehezen eszünk, alszunk, nehezen megy az új napirend kialakítása, akkor mindenképp érdemes segítséget kérni.

Sok más szakemberhez hasonlóan te is szerepelsz a pszi.hu listán. Bárki fordulhat hozzátok, aki nehéz helyzetben van?

Bárki. Én a magam részéről igyekeztem olyan szakmák felé is hangsúlyozni, hogy elérhető ez a lehetőség, akik most különösen a frontvonalban vannak: szociális munkások, egészségügyi dolgozók, a mindennapi élelmiszerellátásunkat biztosító szakemberek és így tovább.

Mire számíthat az, aki emailt ír, vagy feltárcsázza a listán szereplő szakemberek telefonszámát?

Hozzám például email útján lehet bejelentkezni, így első lépésként egy válaszlevélben tisztázom a kereteket: hogy ez egy 3-5 alkalmas, magára a krízishelyzetre fókuszáló tanácsadás, amin belül az első alkalom egy úgynevezett első interjú. Ekkor végigbeszéljük, miért jelentkezik az illető, milyen életterületeit érinti a jelenlegi helyzet.

Ez ugyanígy történne akkor is, ha nem ez lenne a helyzet, ami most, hanem „simán” tanácsadásra jelentkezne valaki. Olyankor is az első interjú keretében nézzük meg, hogy tudunk-e egymással együtt dolgozni, hogy a probléma, amivel az illető érkezik, tanácsadó szakpszichológusként az én kompetenciaterületem-e. Ha nem, akkor adott esetben klinikai szakpszichológushoz, pszichoterapeutához, esetleg pszichiáterhez kell őt továbbirányítanom.

Most is ugyanez történik?

Úgy gondolom, ebben a krízishelyzetet érintő tanácsadásban, a 3-5 alkalomban lehet akár olyannal is szerződni, akinek egyébként komolyabb terápiára lenne szüksége; most egy szupportív, támogató tanácsadásra lehet vállalkozni. Ekkor csak abban egyezünk meg, hogy abban fogok segíteni neki, hogy hogyan tud ezzel a konkrét helyzettel megküzdeni.

Mire térhet ki ez a segítség?

Elsősorban napirend-átbeszélést, alváshigiénét, táplálkozáspszichológiát érintő kérdéseket, alapvető relaxációs feladatokat értünk alatta – és persze azt az érzelmi támogatást, ami tulajdonképpen a szakmánk lényege.

Mivel most nincs lehetőség személyes találkozásra, telefonon vagy az online térben zajlanak majd a segítő beszélgetések. Mennyiben más ez, mint „élőben”?

A legfontosabb különbség talán az, hogy itt nem tudom biztosítani a másik fél számára azt a biztonságos, nyugodt környezetet, amit a rendelőmben egyébként megtehetek. Első körben ezért azt is át kell beszélnünk, rendelkezésére áll-e külön szoba, vagy olyan privát tér, ahol mások nem hallják a beszélgetését, vagy ahova nem szaladnak be a gyerekek… A szülőknek például ebben a helyzetben most különösen nehéz segítséget kérni. Fontos az is, hogy meglegyenek megfelelő technikai körülmények; szükség van laptopra, kamerára, hogy lássuk-halljuk egymást – ezeket most a kliensnek magának kell biztosítania.

Online terápiát más körülmények között mindig úgy vállalunk, hogy beiktatunk személyes találkozást is, de ez most a megváltozott helyzet miatt nem lehetséges, csak online dolgozunk. Ez kicsit csökkenti számunkra a kliensről megismerhető információkat, hiszen nem látom, hogy érkezik meg, nem látom teljes valójában, csak egy kis kockában. Ezen a két szemponton kívül én nem tapasztalok radikális különbséget a kapcsolat megélésében. Azok az emberek, akik egyébként is használják a videotelefonálós szoftvereket (mint amilyen például a Skype), általában eléggé hozzá vannak szokva ehhez a médiumhoz. Aki kevésbé, azzal a klienseim közül most átmenetileg szüneteltetjük a tanácsadást is.

Hogyan fordulhat hozzátok olyasvalaki a krízishelyzet kapcsán, akinek nincs lehetősége online bejelentkezni?

Én a listán szereplő néhány másik szakemberhez hasonlóan csak online formában tudok klienseket fogadni, de megtalálhatóak rajta olyan kollégák is, akik telefonon is elérhetőek, őket természetesen fel is lehet hívni.

Milyen keretek vannak, amiket figyelembe kell vennie annak, aki felkeres titeket?

Én a tanácsadás során tartok egy fix rendelési időt (ami egyébként is a rendelési időm), így a válaszemailben is ezek közül az időpontok közül adok választási lehetőséget. Időtartam tekintetében ugyanúgy 50 perces alkalmakról van szó, mint a krízishelyzeten kívül.

Mi történik, ha valaki úgy érzi, kevés most a 3-5 alkalom, és szívesen menne tovább?

A mostani krízishelyzet kapcsán ingyenesen erre a 3-5 alkalomra tudunk szerződni. Ezt követően, ha igény van rá, felmerül, hogy valamilyen fizetős keretben szerződjünk a továbbiakban. Én ebben is igyekszem nagyon rugalmas rendszert kialakítani, olyat, ami a kliensek számára a jelenlegi helyzetet figyelembe véve is téríthető. Ha pedig olyan probléma merül fel, ami már nem az én kompetenciám, továbbírányítom az illetőt egy olyan kollégához, akinek van szabad kapacitása, és vállalni tudja.

Adódhat olyan helyzet, amikor érdemesebb rögtön a szintén az oldalon található segélyvonalakat tárcsázni?

Persze. Ha valaki úgy érzi, nincs szüksége 3-5 alkalomra, hanem akut, rövid kérdése van, akkor bátran hívhatja ezeket a számokat.

De nem érdemes aggódni amiatt, hogy valaki „elrontja”, és rossz helyre fordul segítségért, hiszen a segélyvonalak és mi, a listán szereplő szakemberek is tudunk segíteni abban, mi legyen a következő lépés.

A segélyvonalnak az az előnye, hogy gyorsan érkezik visszajelzés. Ezt mi is igyekszünk biztosítani, hiszen az a vállalásunk, hogy 48 órán belül minden hozzánk fordulónak válaszolunk – tehát így is viszonylag gyorsan kap információt mindenki arról, hogy hová érdemes fordulni.

Hogy látod, nyitottabbak most az emberek arra, hogy segítséget kérjenek?

Az a tapasztalatom, hogy az ingyenes mentálhigiénés szolgáltatást nagyon keresik az emberek. Óriási igény van rá, gyakran jóval több, mint a kapacitás, különösen akkor, ha kellően alacsony küszöbű, kellően elérhető az ellátás – mint például most ez a krízishelyzet kapcsán igénybe vehető tanácsadás. Ez a modell nagyon hasonló ahhoz, ahogy például a diáktanácsadók 4-6 alkalmas folyamata működik: gyors, akut, a kliens erőforrásaira koncentráló szolgáltatás, ami azt is segít eldönteni, van-e szükség további lépésekre.

A szakemberek segítségének igénybe vétele mellett van bármi, amit mi magunk is megtehetünk a lelki egészségünk megőrzése érdekében?

Sok anyag kering most a neten, amikben nagyon hasznos dolgokat találhatunk. Ott vannak például a különböző applikációk, amik segítenek relaxálni, szorongásoldani vagy meditálni, ezeket én is jó szívvel ajánlom.

Nagyon fontos most, hogy igazán odafigyeljünk az alapokra: arra, hogy mozogjunk, tornázzunk, jógázzunk; figyeljünk arra, hogyan eszünk, hogy napirendet tartsunk. Ha alapvető öngondoskodási terveket betartunk, az biztos, hogy csökkenteni fogja az általános szorongásunkat is. Rengeteg erről szóló tartalommal találkozhatunk – akár nálatok is -, amik segítenek abban, hogyan érdemes az időnket strukturálni, a túláradó médiafogyasztást elkerülni, a társas kapcsolatokat fenntartani – ezekre érdemes nagyon figyelni.

A segítők listáját, és a segélyvonalak elérhetőségét itt találod.

A koronavírus elleni intézkedések olykor szorongáskeltőek lehetnek, de ne feledd, mindannyiunk biztonsága érdekében történnek. Igyekezz nyugodt maradni, magadra és másokra is vigyázni, és hiteles forrásokból tájékozódni. Mi itt a Pszichoforyou-n a testi mellett a lelki egészség megőrzésében is szeretnénk segíteni. A járvány ideje alatt külön rovatot szentelünk a témának: ez a Lélekerősítő.

Fotó: itt