A rák és a lélek (1. rész): „mint egy elviselhetetlen hangon szóló, szűnni nem akaró vészcsengő”

Szerző: | 2016. 04. 12. |

Magyarországon az összes haláleset negyedéért a daganatos megbetegedések tehetők felelőssé, állítja egy 2012-ben végzett kutatás. Ez az arány európai, és világviszonylatban is az elsők között van (!). A nemzeti rákellenes nap alkalmából orvosok, pszichológusok, és betegek szemüvegén keresztül vizsgáljuk meg azt, hogy miként változott a daganatos megbetegedések gyógyulási aránya napjainkban. Van-e kapcsolat a rák kialakulása, és a lelki tényezők között? Ki, vagy mi tehető felelőssé egy tumor kifejlődéséért? Mit tehet ma Magyarországon egy beteg a gyógyulásáért, ha megkapta a végzetes diagnózist? És valóban végzetesnek kell lennie ennek a diagnózisnak?

A Magyar Rákellenes Liga 1993 óta szervezi meg április 10-én a Nemzeti rákellenes napot Dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor születésnapján, aki a múlt század elején alapította meg az Országos Rákbizottságot. Ezzel a rákkutatás úttörőjévé vált hazánkban. A szervezők ezzel a nappal szeretnék felhívni a figyelmet a rák elleni küzdelemre, valamint arra, hogy felelősséggel tartozunk az éltünkért. De miben is rejlik a felelősségünk? Elég megváltoztatnunk a helytelen étkezési szokásainkat, és többet mozogni? Elég leszokni a dohányzásról, és a mértéktelen ivásról? Elég eljárni rendszeres szűrővizsgálatokra?

Felelősséggel tartozunk a testünk egészségéért, amiért ezekkel az életmódbeli változásokkal sokat tehetünk. De mi a helyzet a lelki és szellemi egészségünkkel? Azért ki a felelős egy diagnózis esetén, és ki figyel rá egyáltalán?

„A rák több oki tényezős betegség!”

Nem hiszem, hogy a betegségek kialakulásáért egyetlen ok tehető felelőssé! A genetikai hajlam, a külső behatások, az étkezési szokások és a testmozgás hiánya MELLETT, a stressz, a lelki veszteségek, a traumák, de még az önképünk, és személyiségünk is fontos tényező a daganatok kialakulásában.

Nem lehet kiragadni egyetlen tényezőt, amikor a megbetegedések okait keressük. A rák minden esetben, egy több oki tényezős betegség.

– válaszolta kérdésünkre Dr. Valló Ágnes, belgyógyász, pszichoterapeuta, aki a daganatos betegeknek nyújt terápiás segítséget. Ezek közé a tényezők közé sorolandóak a daganatok kialakulásának mélylélektani okai is. A tumor megjelenésében ugyanis az éveken keresztül, tartósan elfojtott harag is jelentős szerepet játszhat.

Legalábbis erre lehet következtetni Lawrence LeShan klinikai pszichológus, A rák, mint fordulópont című könyvében leírt vizsgálataiból. Ennek során számos hasonló tulajdonságot, illetve személyiségjegyet fedezett fel a daganatos betegek körében. A C (cancer = rák) típusú személyiség jól, sőt túlszocializált: konfliktuskerülő, környezetével harmóniában él. Képtelen nemet mondani, igyekszik mások igényeinek, elvárásinak mindenben megfelelni. Élete során nem béna, nem tehetetlen, képes harcosan kiállni mások érdekeiért, de saját érdekeinek védelmére, igényeinek kifejezésére képtelen, mert azt nem tartja helyénvalónak. Saját érdekeit mindenkor alárendeli mások – családja, barátai, kollegái, vállalata – érdekeinek. – írja le Dr. Valló Ágnes a Stressz és betegség című könyvében. A rákos megbetegedések kialakulásában tehát a páciens egész személyiségét, életét, kórtörténetét és genetikai hátterét együttesen kell megvizsgálni, és kezelni is.

Gyakori, hogy a beteget fiatalkorában meglehetősen súlyos trauma érte. Az okok között szerepel az egyik szülő korai halála, válás, csonka család, vagy csak a szigorú szülők érzelemszegény, távolságtartó, elutasító magatartása. Az is előfordul, hogy a szülők munkavállalása, túlterhelése okozta azt, hogy nem volt idejük gyermekük érzelmi igényeit kielégíteni. Mindenesetre jellemző, hogy a gyermek magányosnak, elhagyatottnak érezte magát. Az is jellemző, hogy a rákbetegek gyermekkorukban szinte kivétel nélkül „jó gyerekek” voltak. Kamaszkorukból általában hiányzik a lázadás, szülőkkel való szembefordulás

– osztja meg tapasztalatait Dr. Valló Ágnes a weblapján.

„Miért pont én?”

Minden rákos beteg felteszi ezt a kérdést magának legalább egyszer: „Miért pont én?” Ebben a kérdésben benne van a betegek minden dühe, félelme, elutasítása és kétségbeesése. A betegek szinte követelik ilyenkor az élettől, a hozzátartozóktól és a szakemberektől, hogy választ kapjanak az egész életüket és személyiségüket átszövő, rendkívül összetett kérdésre.

rak_es_lelek6

A mellrák diagnózisának kézhezvételétől, a betegségéről és annak megpróbáltatásairól, Dke álnéven író, 39 éves családanya így vall blogjában arról, mit érzett, amikor az orvosa közölte vele a diagnózist:

Ő rám nézett és azt mondta: teljesen őszinte lesz velem. Annak alapján, amit látott, komolyan fennáll a lehetősége annak, hogy mellrákom van. (…) az kizárt. Néztem rá, és nem nagyon tudtam semmit mondani. (…)

Dühös voltam, rettentően mérges, és képtelen voltam elfogadni még a lehetőségét is annak, hogy az életem ilyen irányt vegyen.

A rákbetegség és a gyász folyamata közötti erőteljes párhuzam gyakran felmerül, a diagnózis lelki hátterének vizsgálatakor. Elisabeth Kübler-Ross, az Egyesült Államokban élő svájci pszichiáter volt az, aki elsőkét leírta a haldoklás öt fázisát, amellyel minden, a rákbetegséggel diagnosztizált ember kénytelen szembenézni:

  • elutasítás
  • düh
  • alkudozás
  • depresszió
  • belenyugvás

Az elutasítás és a düh szakaszaiban a beteg képtelen elfogadni a diagnózist, kételkedik, a rendszer hibáját keresi. Dühös a betegségére, és mindenkire, aki egészséges. Szinte kivétel nélkül, mindig mást okolnak a betegségük kialakulásáért.

Az alkudozás fázisában viszont már elfogadja a beteg a kialakult élethelyzetet, magába néz, és képes felismerni az életében azokat a tényezőket, amelyek közrejátszhattak a tumor kialakulásában. A depresszió és a belenyugvás szakaszában a beteg azzal szembesül, hogy nincs tovább. Szembenéz a halállal, annak lehetőségével, majd el is fogadja azt.

A rák diagnózisa, olyan, mint egy vészcsengő, amely szűnni nem akaró, elviselhetetlen hangon szól a betegben az első pillanattól kezdve. Minden áron szabadulni akar ettől az elviselhetetlen érzéstől, ami belülről feszíti szét. Haragszik mindenkire, aki nem érzi azt, amit a rák diagnózisa okoz benne. És egyre csak arra keresi a választ, hogy Miért pont én?

A cikk itt folytatódik, és abból megtudhatod: milyen ma Magyarországon rákbetegként bekerülni az egészségügy rendszerébe. Mi a helyzet itthon, és hogyan csinálják külföldön? Érdekel-e valakit a beteg lelke és hogy éli meg a folyamatos kiszolgáltatottságot?

Fotó forrás: itt, itt, itt és itt

Via



LESZEL AZ ÚTITÁRSUNK?

Saját fejlesztésű önismereti programunk keretében további exkluzív tartalmainkhoz is hozzáférhetsz. Videók, filmek, önismereti gyakorlatok szívvel-lélekkel neked. MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Fekete Anna

Pin It on Pinterest

Share This