„A séta a legjobb orvosság” – és ezt már kutatások is bizonyítják

A címben szereplő idézet Hippokratésztől származik, attól az ókorban élt görög orvostól, akire mindmáig az orvostudomány atyjaként tekintünk. Hippokratész már évszázadokkal ezelőtt is előszeretettel javasolta pácienseinek a sétát a testi és lelki egészség fenntartásához. Egy új kutatás eredményei szerint pedig akkor sem tévedett, amikor valóságos csodaszernek, a legjobb orvosságnak nevezte.

Bevallom, nem tudok elfogulatlan maradni, ha a sétáról van szó; ez ugyanis az egyik kedvenc időtöltésem. Egyformán szívesen rovom az ismerős és ismeretlen útvonalakat, városban, a természetben, tavaszi esőben, ropogó hóban, a lehullott őszi levelek között gázolva, egyedül, vagy beszélgetés közben – a séta minden formáját imádom. Leginkább talán azért, mert kevés olyan tevékenység van, amihez tényleg nincs szükségünk másra, mint a két lábunkra; ma, amikor a legtöbb sporthoz, hobbihoz már az első lépéseknél komoly eszközparkot kell kiépítenünk, igazi felüdülés kis időre megszabadulni a „kütyüktől”. Nem is beszélve arról, mennyire jót tesz az egészségünknek.

150 perc az egészségért

A nemzetközi egészségügyi szervezetek általános iránymutatása szerint átlagosan legalább heti 150 percnyi mérsékelt intenzitású, vagy 75 percnyi intenzív testmozgásra van szükségünk az egészségünk megőrzéséhez.

A testmozgások különböző formáit a kutatók összefoglaló néven MVPA-nek, moderate-to-vigorous physical activity-nek nevezik, azaz ide tartozik minden mérsékelt és magasabb intenzitású fizikai aktivitás, amelyek közül válogathatunk.

Annak ellenére, hogy számos vizsgálat bizonyította, mennyire hatékony segítség a testmozgás a különböző krónikus betegségek megelőzésében, és a kognitív funkcióink karbantartásában,

a legtöbb ország felnőtt lakosságának jellemzően kevesebb, mint a fele az, aki hétről hétre az egészségügyi szervezetek által ajánlott mennyiségben végez valamilyen testmozgást. Ez különösen igaz az idősebb korosztály tagjainak esetében.

Vagy kevesebb

A jó hír az, hogy azoknak sem kell aggódniuk, akiknek nincs idejük, vagy egészségi állapotuk miatt lehetőségük a heti többszöri hosszú edzésre. Számos eredmény szerint már az ajánlott 150 percnél kevesebb testmozgás is észlelhetően pozitív hatással van az egészségünkre – egy néhány éve publikált tanulmány alapján például akár már heti 60 percnyi, bármilyen intenzitású edzés is segíthet a depresszió megelőzésében.

Ezeket az eredményeket támasztják alá az amerikai epidemiológus, rákkutató Alpa Patel vizsgálatának adatai is. Patel kutatása az eddigi legnagyobb mintán végzett vizsgálat, ami a testmozgás témájában elérhető: több mint 140 ezer időskorú felnőtt bevonásával készült

Egy kis séta is elég

Patel és társai átfogó összehasonlító vizsgálatot végeztek arra nézve, mennyi az a testmozgással töltött időmennyiség, ami már észrevehetően csökkenti a halálozás kockázatát az idősebb korosztály tagjai között. A kutatásban 77 077, átlagosan 68,9 éves nő, valamint 62 178 férfi vett részt, akiknek az átlagéletkora 70,7 év volt. Az egyéb rizikófaktorok kiszűrését követően a kutatók arra a meglepő eredményre jutottak, hogy már napi 17 perc séta is látványosan csökkenti a korcsoport halálozási arányait.

Patel arra is felhívja a figyelmet, hogy az adatokból egyértelműen kitűnik még egy tendencia. „Az időskorú felnőttek esetében az inaktivitáshoz képest már a heti

150 percnél kevesebb séta is alacsonyabb halálozási arányhoz vezet” – foglalja össze Alpa Patel. „A 150 percnyi, vagy az azt meghaladó sétamennyiség pedig egyenes arányban csökkenti tovább a halálozási kockázatot.”

Sétára fel

„Mivel 2030-ra a 65 év fölötti korosztály megkétszereződésével kell számolnunk, ideje lenne, hogy a szakemberek komolyabb figyelmet fordítsanak az egészségmegőrzésben a testmozgás, különösen a séta ajánlására” – teszi hozzá Patel. „A séta a tökéletes testmozgás: egyszerű, ingyen van, nincs szükségünk hozzá semmilyen drága vagy bonyolult felszerelésre, és bármilyen korosztály számára ideális. Ahogy az eredmények is mutatják, rengeteget tehetünk általa az egészség általános javulásáért, és a hosszabb, jobb minőségű életért.”

Ha valakinek a csípős őszi időben csak egy kis plusz motivációra lenne szüksége, hogy nekivágjon egy hosszabb-rövidebb sétának, Alpa Patel kutatásának eredményei tökéletesen megfelelnek a célnak. A séta azonban nem csak a testünk, hanem a lelkünk egészségének is nagyon jót tesz; különösen, ha a természetben járunk, vagy egy kellemes beszélgetéssel társítjuk, de önmagában is igazi „mindful” tapasztalat. Tehát: sétára fel!