Miért csatlakoznak az emberek szektákhoz?

1978-ban egy Jonestown nevű amerikai településen több mint 900 ember halt meg a Népek Temploma nevű szekta miatt. Ködösek a körülmények, de ezek az emberek, miután gyermekeiknek beadták a mérget, önként végeztek saját magukkal is. Kiittak egy méreggel teli poharat. Ez a megrázó eset is rávilágított a szekták veszélyeire, és arra, hogy nagyonis lehetséges tömegeket rávenni ennyire szélsőséges és irracionális tettekre. De hogyan? Erről szól ez a cikk.

Biztosan nem vagyok egyedül azzal, hogy amikor vallási, spirituális szektákról olvasok, azt gondolom, hogy engem soha nem lehetne behálózni. Sőt, értetlenül állok az előtt, hogy hogyan képesek emberek bedőlni ennek a nonszensz dolognak? Hogyan képesek imádni egy orbitális nagy csalót, és hogyan képzelhetik, hogy az elszigeteltség boldogságot és megváltást hoz a számukra?

Aztán eszembe jut az is, hányszor voltam olyan közösség tagja, aminek ma már nem lennék. Ahol megfelelési vágyból, a szebb jövő ígérete miatt vagy valamilyen ideológiai félreértésből adódóan ott maradtam jó ideig.

Baráti, iskolai, munkahelyi közegek is viselkedhetnek szektaszerűen. Mert a szektásodásnak ha receptje nincs is, de tipikus jegyei vannak. És sajnos tényleg senki nincs biztonságban tőlük.

A szekták közös jellemzői

Az alábbi TED-Ed videóban Janja Lalich arról szedte össze tudását, hogy miért csatlakoznak az emberek szektákhoz. Azt mondja, hogy a szektáknak vannak olyan jellemzői, amik minden esetben azonosak, és amelyek képesek arra, hogy az emberek gondolkodását ilyen jelentős mértékben befolyásolják. Ezek a következők:

1. Karizmatikus vezető – A szektáknak van egy karizmatikus, általában nárcisztikus vonásokkal rendelkező vezetője, aki rendkívül megnyerő, és aki iránt feltétel nélküli imádatot várnak el.
2. Erős  hierarchia – A szektákban erős hierarchia uralkodik, mindenkinek tudnia kell, hogy hol a helye. Az újoncokat ráadásul elkülönítik, hogy csak akkor találkozzanak a súlyosabb nézetekkel, amikor már kellőképpen bevonódtak a szekta életébe.
3. Mindent tud – A szekta hitrendszere arra épül, hogy tudja a választ az élet nagy kérdéseire. Mindannyian szeretnénk tudni azt, hogy mivégre vagyunk ezen a Földön, ezek a szekták pedig elhitetik az emberekkel, hogy egyedül ők tudják a valódi választ erre a kérdésre.
4. Intoleráns más nézetekkel szemben – Ez a pont következik az előző pontból. Hiszen az, aki nem abban hisz, amiben a szekta tagjai, az csakis rossz úton járhat. A szekta nem engedi a vélemények ütköztetését, hiszen azt sugallja, hogy az egyedüli igazság csak nála van.
5. Kontrollálni akarja a tagjait – A szekták abban különböznek a vallásoktól, hogy nem iránymutatást adnak a híveiknek, hanem irányítani akarják őket. A világ vallásai ugyanúgy az életről gondolkodnak, de a szektákkal ellentétben nem tartanak az egyház kötelékében embereket manipulációval, akaratuk ellenére. A szekták viszont nemcsak a hitünkre akarnak hatni, hanem felügyeletük alatt akarják tartani baráti, családi kapcsolatainkat, pénzügyeinket, sőt, nem ritkán azt is, hogy hol lakunk.

Milyen ember az, aki be tud kerülni egy szektába?

Olyan, mint bárki más. Ugyanakkor a szekták tagjai pontosan tudják hogy kiket célozzanak meg, vagyis hogy hol járnak a legnagyobb sikerrel. Diane Benscoter – aki maga is egy szekta tagja volt – ebben a videóban találóan úgy jellemzi a szektákat, mint vírusokat. A vírus ugyanis annak az embernek a szervezetére hat a leginkább, akinek gyenge az immunrendszere.

A szekták is leggyakrabban a kiszolgáltatott embereket találják meg. Azokat, akik valamilyen traumán mentek keresztül, akik magánéleti vagy munkahelyi válságban vannak, vagy azokat akik magányosak. A szebb élet reménye, vagy egy közösséghez való tartozás ígérete ugyanis egy krízishelyzetben vagy egy poszttraumatikus állapotban sokkal intenzívebben hat ránk.

A szektákba ugyanakkor nem egyik napról a másikra kerülnek be az emberek. Nem a Nyugatinál osztogatott szórólapok hívnak be valakit egy ilyen káros közösségbe, hanem éppen azok, akik közel állnak az emberhez. A szektatagok nagy részét egy barátjuk, családtagjuk, közvetlen kollégájuk szervezi be. A becserkésző munka hónapokig is eltarthat, hiszen először a kiszemelt bizalmába férkőznek be. Így sokkal nehezebb visszautasítani őket és sokkal könnyebb elhitetniük, hogy barátként, családtagként jót akarnak nekünk. Képzeljük csak el mindannyian, hogy mi lenne, ha egy nagyon kedves barátunk beszélne nekünk azokról a csodálatos dolgokról, amiket megélt egy ilyen helyen. Jóval nagyobb valószínűséggel hinnénk neki, mint egy YouTube-videónak.

Hogy maradnak benne egy szektában az emberek?

Ha valaki már a szektában van, akkor a szekta bent szeretné tartani, és ehhez a természetes emberi működéseit használja ki. A szektatagok például tudják, hogy nem akarunk kilógni a sorból, és ezért úgy viselkedünk mint a többi ember.

Egy hétköznapi példával szemléltetve a dolgot, senki nem táncol és énekel egyedül egy buszon, akkor sem, ha legszívesebben ezt tenné, különben a többi ember bolondnak nézné. A szektában erre a beilleszkedési igényünkre játszanak.

Erőteljesebb technika, amikor nemcsak a megfelelési vágyunkra, hanem a bűntudatunkra, a szégyenérzetünkre vagy a félelemérzetünkre apellálnak. Ezt érzelmi zsarolással, megszégyenítéssel és fenyegetéssel érik el. Azt állítják, hogy ha nem tesszük meg, amit kérnek, akkor nem nyerjük el a remélt jutalmat, például elkárhozunk, vagy az élet megbüntet bennünket.

A kognitív disszonancia ereje

A szektában mindenki tökéletes hívőnek tűnik, és ha kételyeink támadnak, nem mondhatjuk ki őket. Mivel minden egyes kompromisszummal amellett döntünk, hogy a szektához tartozunk, ezért az agyunk egyensúlyt szeretne teremteni a kételyeink és a szektához tartozás között. Hiszen miért lennénk ott, ha nem is hiszünk benne?

Ezt nevezik kognitív disszonanciának, ami a szekták legnagyobb csapdája.

Mivel azzal, hogy a szekta körébe került valaki, meghoz egy döntést, elhisz egy ígéretet, ezért a későbbiekben minden cselekedetével ezt a döntését próbálja igazolni. Minél tovább van benne ebben a helyzetben, annál nehezebben vallja be magának, hogy az elején félrevezették, átverték.

Hiszen így azt is be kellene vallania, hogy ő maga nem ítélte meg megfelelően a helyzetet. Ezért hát inkább tovább képviseli a tanokat, hogy tetteivel igazolja kezdeti döntését.

Szóval ha azt kérdezzük, hogyan tud olyan sokáig bennemaradni valaki egy ilyen káros helyzetben, gondoljunk csak magunkra, amikor egy hozzánk méltatlan párkapcsolatban, barátságban, munkahelyi környezetben maradtunk benne indokolatlanul hosszú ideig.

Hogyan ismerhetjük fel a szektákat?

Egy szekta nemcsak vallási lehet. Léteznek politikai szekták is, sőt, olyanok, amelyek terápiás módszerek vagy önfejlesztési technikák köré épülnek. De szekta bármilyen más érdeklődési kört is a középpontjába állíthat, legyen az akár a leghétköznapibb hobbi. Ha azokat a tipikus jegyeket mutatja, mint a vallási szekták, akkor ebben az esetben is szektáról beszélhetünk.

Érdemes gyanakodnunk, ha egy közösség túl sokat vár el tőlünk. Húzzuk meg a határt, ha befolyásolni próbálja a családi és baráti kapcsolatainkat, ha beleszólna a pénzügyeinkbe, ha kizárólagos ideológiákat hirdet, és nem hallgatja meg a kételyeinket, vagy arra kér bennünket, hogy a vezetőt imádjuk és áldozzunk fel mindent az érdekében. Ha úgy érezzük, hogy nehéz lenne az elszakadás, kérjünk segítséget a közösségen kívülről. Hiszen kevesebbet veszítünk azzal, ha beismerjük, hogy tévedtünk és rászedtek bennünket, mint azzal, ha hosszú éveken keresztül szégyenben, félelemben és boldogtalanul élünk.