„Fontos lenne, hogy a gyerekek lelkében megszülessen a valódi intimitás” – De ez a szakértőnk szerint manapság nem olyan egyszerű

Emlékszel, vagy sem, a pillangórepkedés a gyomrodban bizony már háromévesen elkezdődött. Szégyelled, vagy sem, iskoláskorodban valószínűleg párszor belelöktél abba, aki igazán tetszett neked. Bírtad, vagy sem, kiskamaszként már kénytelen voltál határozott különbséget tenni a fiú-lány barátság és a gyengéd érzelmek között. Bevallottad, vagy sem tinédzsernek már társfélét kerestél, aki megölel, ha szomorú vagy, és akivel jó beszélgetni. Várod vagy sem, mindez egyszer a te gyermekeddel is megtörténik. Ne izgulj, csak figyelj rá. És ami legfőbb: vedd komolyan.

Mivel a gyermeki gondolkodásban a nemi különbségtétel az óvodáskorral kopogtat be az ajtón, a szerelemérzés is ebben az időszakban tűnik fel először. Egy hároméves már lelkendezve mesélheti a hazafelé vezető úton, hogy éppen melyik pajtása tetszik neki.

„Az óvódások még kedves gesztusokkal fejezik ki a szerelmet: egymás mellé ülnek a csoportban, közel tolják a matracot délutáni alvásnál, vagy együtt játszanak a homokozóban. Ettől függetlenül, ha csak a saját gyermekkoromra visszagondolok, úgy vélem, ugyanaz a romantikus, gyomorremegős érzést jelenti számukra a szerelem, amit a felnőttek világában”

– mondja Víg Sára gyermekpszichológus.

A szakértő úgy tapasztalja, hogy bár sosem volt még ennyire emancipált és nyitott a világ a nemi karakterjegyek tekintetében, az ovisok körében mégis a hagyományos minták uralkodnak. A kisgyerek számára nem létezik rövid hajú királylány, és a herceg csakis bátor és férfias lehet. „Sokkal szigorúbbak a nemi különbségeket illetően a kicsik, de ez főleg a mesék világának köszönhető. Talán ebből fakad az is, hogy az otthoni szerepeket figyelve igazán megnyugtató számukra, ha az ő fogalmaik, tapasztalataik alapján anyát nőiesnek, apát pedig férfiasnak látják” – magyarázza a pszichológus.

Csúfolódásból legalizálódik a szerelem

Pár év és a kis óvodásnak, aki szívesen barátkozott ellenkező neműekkel, illetve bátran jelét adta annak, ha többet érzett valamelyik csoporttársa iránt, már nyomát sem találni. Az érzéseivel viaskodó kisiskolás lesz belőle, aki inkább megajándékozza egy bokán rúgással szíve hölgyét a fogócska közben, minthogy virágot szedjen, vagy megdicsérje a ruháját.

„A prepubertás idejére befejeződik az ödipális fázis, amikor a helyes kispajtások mellett az ellenkező nemű szülő a nagy szerelem. Ez körülbelül hétéves korra tehető.

Innentől a tudatalattink egy megfoghatatlan részét képezi a szexualitás, amely az alsós gyerek számára még veszélyesnek tűnő dolog. Emiatt inkább copfot húz vagy csúfol, hiszen a szerelem számára érthetetlen és főleg ciki dolog” – fűzi hozzá Víg Sára. Jellemzően 12-13 éves kortól már fokozatosan helyet kap újra a fiú-lány barátság, illetve legalizálódnak a gyengéd érzelmek.

A gyerekszerelmekről beszélve azonban ma már nem lehet elmenni a közösségi média, illetve az internet hatásai mellett. A felső tagozatosok körében sajnos élő a probléma, hogy pornóoldalak által találkoznak először a szexualitással, illetve photoshoppal kreált sztárokat tanulmányozva ismerkednek a női és férfi jegyekkel.

„A szép és vonzó fogalma még sohasem volt ennyire szűken definiált, mint manapság. Az a gyerek pedig, aki azért nem mer udvarolni valakinek, mert az nem felel meg a trendnek, hatalmas belső konfliktussal küzd. Ez később a valódi elköteleződés idején és éreztetheti hatásait”

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Szerelem, mint vágy a társ után

Tizenötéves kor körül már megjelenik a valódi társra való igény, bár a kamaszfiúk és lányok között 2-3 év különbség is lehet érettség tekintetében. Ebben a korban a gyerek az egyező nemű szülőnek számol be arról, ki tetszik neki. Az ezzel kapcsolatos kommunikáció azonban nehéz, ezért is fontos az erős bizalmi kapcsolat.

„Az utóbbi években az ismerkedés olyan tempóban gyorsul fel, ami a hagyományos udvarlást és vele a fokozatosságot teljesen eltünteti. Sok tizenéves még meg sem tapasztalta a szerelmet, már kiég szexuálisan, még ha csak verbálisan is. Egyre több példát látok a praxisomban arra, hogy tinédzserek azt állítják, járnak, miközben még egyszer sem találkoztak személyesen. Chaten viszont olyan szexuális töltetű beszélgetéseket folytatnak, amely még felnőtt emberek számára is arcpirító”

– meséli tapasztalatait Víg Sára.

Kétségbeejtő, miképpen veszik el az intimitás lényege azzal, hogy feljebb és feljebb kerül a szerelemmel kapcsolatos ingerküszöb. „A világ technikai oldala gyorsan változik, de az evolúció nem tudja vele tartani a tempót: az emberi lélek nem fog vele alakulni. Az érzelemi érés lépcsőit veszélyes átugrani, ennek elkerülése pedig egyre nagyobb odafigyelést igényel a szülők részéről”− hangsúlyozza szakértőnk. Máskülönben egyre égetőbbé válik a kérdés: ”Ki viszi át a szerelmet a túlsó partra?”

Szerelemről a hétköznapokban

És hogy miképpen segíthet a szülő a szerelemfogalom alakulásában? „A kicsiknél a leghatásosabb eszköz természetesen a mese. A népmesék nagy részében például van romantikus elem, amelynek kapcsán a gyerek kérdezhet, a szülő válaszaiból pedig megtanulhat figyelni, érteni, empatizálni. Idővel pedig képes lesz a saját érzéseit párhuzamba vonni, azonosítani, illetve megnevezni” – fejti ki Víg Sára. Szakértőnk jó szívvel ajánlja a témában a Boldizsár Ildikó-féle mesekönyvsorozat köteteit, amelyek történeteket mondanak el férfiakról nőknek, nőkről férfiaknak. A fiktív meséknél pedig talán még hatásosabbak lehetnek a szülő saját élményei, amelyek akár már óvodáskortól helyet kaphatnak, persze mindig adott kornak megfelelő részletességgel.

„A kamaszok sokat tanulhatnak az esetleges hibákból, ha a szülő el meri mondani, hogy ő sem volt feddhetetlen. És igen, ezek után a beszélgetések után van a legnagyobb esély arra, hogy a tinédzser is megoszt valamit saját magáról!

Ebben a korban már egy közös könyv- vagy filmélmény is apropót adhat egy beszélgetésre, akár alapvető értékekről, hozzáállásról a szerelemmel kapcsolatban”

– teszi hozzá a pszichológus. A felszabadult párbeszédhez azonban mindenképpen szükséges a szülő nyitottsága: ha ugyanis a felnőtt zavarba jön, a gyerek is állandó kínos érzést fog társítani a szerelem, a testiség témájához. Ha pedig a családban van fiatalabb rokon, akivel a gyerek szívesebben megbeszéli az intimebb témákat, felesleges féltékenykedni. „Ezek a kapcsolatok nagyon építőek és biztonságot nyújtóak tudnak lenni! Jó, ha a gyerek nem neheztelést érez a szülőtől emiatt, hanem támogatást kap ahhoz, hogy megossza a belső dolgait más, megbízható személyekkel.”

Fotó: itt és itt