“Senki nem tanítja meg nekünk, hogyan kell jól szeretni” – 5 jel, amely segít felismerni az ártalmas kapcsolatokat

Szerző: | 2020. 03. 06. |
A cikk érzékeny témájára való tekintettel ezen az oldalon nem jelenítünk meg reklámokat.

2010 májusában a fiatal amerikai lány, Yeardley Love izgatottan készült arra, hogy befejezhesse tanulmányait a Virginia-i Egyetemen. A diplomaosztóját azonban már sajnos nem érhette meg: három héttel a várva várt nap előtt volt barátja olyan súlyosan bántalmazta, hogy a lány belehalt a sérüléseibe.

Yeardley története egy a megannyi hasonló, végzetes következményekkel járó kapcsolati erőszakról szóló történet közül, amelyekről szomorú és fájdalmas, de egyszerűen muszáj beszélni. Muszáj, hogy minél többen megismerhessék őket, és minél többen ráébredjenek, hogy szó szerint életbevágóan fontos a kapcsolati erőszak jeleit felismerni – még azelőtt, hogy az további életeket követelne.

One Love

Yeardley halálát követően a lány édesanyja és húga létrehozták a The One Love Foundation nevű szervezetet, amely a kapcsolati erőszak megelőzését, és a korai jelekkel kapcsolatos edukációt tűzte ki céljául.

A család ugyanis úgy véli (visszatekintve a Yeardley halálát megelőző időszakra), hogy sokszor hajlamosak vagyunk átsiklani azok fölött a jelzések fölött, elbagatellizálni őket, amelyek arra figyelmeztetnének minket, hogy egy kapcsolat, vagy annak megszakadása akár életveszélybe is sodorhat minket. Ezekről a vészjeleket foglalta össze TED előadásában az alapítványuk egyik kapcsolati szakértője, Katie Hood.

Senki nem tanítja meg nekünk, hogyan kell jól szeretni

“Talán nincs is más olyan szó a szótárban, amelyhez annyira erősen kötődnénk, mint ehhez: szeretet. És mégis, nem érdekes, hogy az életünkben betöltött központi szerepe ellenére valójában soha, senki nincs, aki kifejezetten megtanítaná nekünk, hogyan is kell szeretni?” – teszi fel a kérdést Hood előadása első perceiben.

“Barátokat szerzünk, átesünk az első szerelmeinken, megházasodunk és hazavisszük a kisbabánkat a kórházból – mindezt azzal a reményteli elvárással, hogy valahogy majdcsak kitaláljuk, hogyan is kell csinálni.”

“Az igazság azonban az, hogy gyakran bántjuk azokat, akiket szeretünk” – folytatja a szakértő. “Olykor ‘kisebb’ dolgokkal, mint például amikor bűntudatot ébresztünk egy barátunkban, amiért kevés időt tölt velünk. Vagy amikor belekukucskálunk a partnerünk üzeneteibe. Vagy megszégyenítjük a gyermekünket a rossz iskolai teljesítményéért. Minden ember volt már, és lesz is az alanya egészségtelen, ártalmas kapcsolati viselkedéseknek – és minden ember el is követ ilyesmit. Ez az emberi mivoltunk része.”

Hood szerint ezek az ártalmas, egészségtelen kapcsolati működések a legrosszabb formájukban erőszakként, bántalmazásként jelennek meg.

DE, ez bántalmazás

A szakértő szerint a kapcsolati erőszak valamilyen formáját élete során minden harmadik nő, és minden negyedik férfi megtapasztalja legalább egyszer. A bántalmazás szót, és a hozzá kapcsolódó statisztikákat hallva sokan ösztönösen tiltakoznak: velük, a szeretteikkel, ismerőseikkel biztosan nem történt, nem történhet ilyesmi. A valóság azonban nem ez.

“Az igazság az, hogy a bántalmazás, az egészségtelen kapcsolatok mindannyiunk életének a részei – csak nem nevezzük őket a nevükön. Az erőszak ártalmas kapcsolati működésnek álcázva rejtőzik előlünk”

– mondja Hood, aki a Yeardley Love emlékére létrehozott alapítvány többi munkatársával együtt azon dolgozik, hogy minél több ember felismerhesse a kapcsolati erőszakot megelőző jeleket. A szakember az előadásában öt, gyakran nehezen észrevehető, de biztosan veszélyt jelző kapcsolati működésre hívta fel a figyelmet.

1. Intenzitás

“A bántalmazó kapcsolatok általában nem bántalmazó kapcsolatként indulnak. Sokkal inkább izgalmas, lángoló kezdet jellemzi őket; erős, intenzív érzelmek, amitől eleinte úgy érezhetjük, igazán ránk talált a szerencse” – mondja Katie Hood.

“Az egészségtelen kapcsolatokban azonban ezek az érzések idővel átalakulnak. Izgalmasból nyomasztóvá, szinte fojtogatóvá válnak, és szinte a gyomrunkban érezzük: valami nem stimmel.

Amikor az új barátunk vagy barátnőnk túl gyorsan mondja ki: szeretlek; vagy mindig éppen ott bukkan fel váratlanul, ahol mi is vagyunk. Ha ötperceként hív vagy üzen, és ha nem válaszolunk rögtön, türelmetlen és ideges lesz, még akkor is, ha tudja, hogy más dolgunk van.”

A szakértő azt javasolja, egy új kapcsolat fordítsunk különösen nagy figyelmet arra, hogyan érzünk annak előrehaladásával kapcsolatban. Kérdezzük meg magunktól, komfortos-e nekünk az a tempó, amivel közelebb kerülünk a másikhoz; érezzük-e, hogy van elég szabadságunk, mozgásterünk a kapcsolaton belül és kívül. Legalább ugyanilyen fontos, mi történik, ha szavakba öntjük az érzéseinket: vajon a másik meghallgat minket, és tiszteletben tartja a kéréseinket?

2. Izoláció

Az izoláció, vagy elszigetelés az egyik leggyakrabban félreértett és figyelmen kívül hagyott jele annak, hogy egy kapcsolat ártalmassá válik. Katie Hood szerint ennek elsősorban az az oka, hogy minden új kapcsolat kezdetén jelen van az együtt töltött idő iránti erős igény – így különösen nehéz észrevenni, ha valami félresiklik.

Az elszigetelés során a partnerünk igyekszik minket minden erővel elvonni a családunktól és a barátainktól, hogy kisajátíthasson magának. Gyanúra adhat okot, ha gonosz megjegyzéseket tesz rájuk, vagy azzal gyanúsíthatja őket, hogy az a céljuk, hogy tönkretegyék a kapcsolatot. Az elszigetelés lényege az, hogy kételyt ültessen el bennünk mindenkivel kapcsolatban, akit csak ismerünk.

“A valódi, egészséges szeretet megengedi a függetlenség megőrzését; azt, hogy két ember, akik szeretnek együtt lenni, ugyanúgy ápolják azokat a kapcsolataikat is, amik korábban fontosak voltak a számukra”

– szögezi le a szakértő. “Eleinte biztosan sok időt töltünk együtt, ám idővel kulcsfontosságú kérdéssé válik a függetlenségünk megőrzése – az, hogy a barátainkkal, a családunkkal is szervezzünk programokat, és a társunkat is erre biztassuk.”

3. Túlzott féltékenység

“A túlzott féltékenység megjelenésekor “mézeshetek” elmúltával a partnerünk egyre követelőzőbbé válhat, állandóan tudni akarja, mikor, hol és kivel vagyunk” – foglalja össze Katie Hood a következő figyelmeztető jelet. “A féltékenységnek ez a fajtája nagyon erős birtoklási vággyal és bizalmatlansággal társul, valamint egymást érő vádaskodásokkal, és a magyarázatok semmibe vételével.”

A szakértő azt is hangsúlyozza, hogy a féltékenység ugyan minden emberi kapcsolatban jelen van, de az nem egyenlő a túlzott féltékenységgel. “Ez egy fenyegető, dühös és kétségbeesett érzés – egyáltalán nem olyan, amilyennek a szeretetnek lennie kellene.”

4. Becsmérlés

“Az egészségtelen kapcsolatban a szavak – fegyverek. Könnyednek tűnő, ártalmatlan beszélgetések fordulhatnak át gonosz és bántó lekicsinylésbe” – figyelmeztet Hood.

Előfordulhat, hogy a partnerünk kigúnyol minket, vagy éppen a mi kárunkra viccelődik akár társaságban is. Újabb intő jel lehet a kapcsolat ártalmas jellegére nézve, hogy ha felhívjuk a figyelmét arra, hogy ez nekünk kellemetlen és bántó, akkor minket vádol túlzott érzékenységgel és azzal, hogy túlreagáljuk az egészet.

“A partnerünknek támogatnia kellene bennünket, és a szavaival építenie, nem pedig a földbe tipornia. Bizalmasan kellene kezelnie a titkainkat, és a mi oldalunkon állnia; magabiztosabbá, nem pedig bizonytalanná tennie”

– vallja a szakértő.

5. Változékonyság

Szakítás, kibékülés, majd újabb szakítás… Folyamatos hullámvölgyek, könnyes veszekedések utáni nagy összeborulások; gonosz, sértő megjegyzések, amiket mindig nagyvonalú fogadkozás követ… “Ezen a ponton sokan már annyira hozzászoknak ehhez a kapcsolati hullámvasúthoz, hogy fel sem tűnik, mikor vált a szerelem egészségtelenné, sőt, veszélyessé vagy ártalmassá” – mondja Hood.

A szakértő szerint nem csak ennél a vészjelnél, de általában is nagyon nehéz észrevenni azt a pontot, amikor egy egészségtelen kapcsolat bántalmazásba fordul. Azonban minél több jellemző rá a felsorolt figyelmeztető jelzések közül, annál nagyobb eséllyel mondhatjuk ki, hogy veszélyes irányba haladunk.

Hogyan tovább?

“Ha az ösztöneink azt súgják, amit egyébként a barátainknak is gyakran tanácsolnánk, hogy meneküljünk, szakítsunk, egyszerűen lépjünk le, tudnunk kell, hogy ez nem mindig a legjobb ötlet. A szakítás ugyanis az indulatok elszabadulásához vezethet” – figyelmeztet Katie Hood.

“Ezért ha úgy érezzük, egy bántalmazó kapcsolatban rekedtünk, vagy afelé haladunk, mindig kérjük szakember segítségét, aki támogat majd minket abban, hogy biztonságosan vethessünk véget neki.”

Ha tudatosan odafigyelünk a fenti jelzésekre, az a szakértő szerint nem csupán a párkapcsolatokat, de az életünkben szerepet játszó más viszonyokat is segít majd jobban megérteni. Ráébredhetünk, miért csalódtunk egy-egy barátunkban, vagy hogy miért fog el minket a szorongás minden alkalommal, amikor egy bizonyos családtagunkkal találkozunk. De akár azt is tisztábban láthatjuk, milyen problémákhoz vezet a saját, túlzottan intenzív vagy féltékeny viselkedésünk.

Jól szeretni

“A fejlődés felé vezető út első lépése a megértés. Nem javíthatunk meg minden egészségtelen kapcsolatot: van, amit muszáj magunk mögött hagyni” – szögezi le Katie Hood. “De minden egyes nap tehetünk valamit azért, hogy a fennmaradó kapcsolataink jobbá váljanak,. A recept egyszerű: nyílt kommunikáció, kölcsönös tisztelet, kedvesség, türelem – ezeket nap mint nap gyakorolhatjuk.

“Sokáig, túl sokáig jártunk lábujjhegyen a kapcsolatok témája körül, holott azok a készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy egészséges kapcsolatokat működtethessünk, gyakorlatilag a legfontosabb dolgot jelentik az életünkben” – folytatja a szakértő. “Az egészségtelen kapcsolatok jeleinek felismerése segít nekünk abban, hogy elkerülhessük a veszélyt. Az egészséges kapcsolataink ápolása pedig az életünk szinte minden területét képes jobbá tenni. Meg vagyok győződve arról, hogy míg maga a szeretet egy ösztön, egy érzés, jól szeretni egy képesség, ami igenis tanulható és fejleszthető.”

Amennyiben úgy érzed, hogy a saját, vagy hozzátartozód sérelmére bűncselekményt, szabálysértést követnek el, haladéktalanul hívd a rendőrséget a 112-es – ingyenesen hívható – segélyhívó számon, vagy tárcsázd az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat 06 80 20 55 20-as krízisvonalát. 

Ha bántalmazó kapcsolatban élsz, vagy ismersz olyat, akinek segítségre van szüksége, akkor kattints erre a linkre, ahol további jogi, pszichológiai segítséget tudsz kérni. További fontos információkat is találhatsz ezen a linken.

Fotó: itt



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Herendi Kata
Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.

Pin It on Pinterest

Share This