5 közkedvelt étel, ami pszichés tüneteket okozhat

Vegyünk szemügyre jobban a táplálkozás igét. Táplálkozni, azaz tápanyagot bevinni a szervezetünkbe. Jóhiszeműen erre törekszünk a szó szoros értelmében, de vajon tudatában vagyunk-e, milyen – akár pozitív, akár negatív –  hatással lehet ránk az elfogyasztott étel? Mielőtt a gyógyszeres dobozhoz nyúlnál, nézd meg mi kerül a tányérodra!

Fejfájás? Lehangoltság? Álmatlanság? Szorongás? Pánikzavar?

Dr. Georgia Ede pszichiáter azt tanácsolja, vegyük szemügyre étkezési szokásainkat, mielőtt a legenyhébb tünet esetén is gyógyszerhez nyúlnánk. Természetesen a pirulák segítenek ezek megszüntetésében, alkalomszerű használatuk tényleg megkönnyíti hétköznapjainkat. De mi van akkor, ha rendszerint így szeretnénk túl lenni a nehéz időszakokon? Nem lesz célravezető – vallja dr. Ede.

Kedvenc élelmiszerünk akár negatívan is hathat ránk. Egy egészségesnek hitt étel is képes nagy mértékben stimulálni az idegrendszert: pontosan úgy, mintha erőteljes stressznek lennénk kitéve.

Íme 5 ilyen anyag és étel:

1. Koffein

Egy amerikai kutatásban pánikzavarral diagnosztizáltakat vizsgáltak meg: a koffein mindegyik betegnél megnövelte a stresszhormon szintjét, a felénél pedig pánikrohamot idézett elő. A koffein „ébren tart“ minket, mégpedig azáltal, hogy blokkolja agyunkban az alvást elősegítő adenozin receptorokat. Kávézás után 5 órával még a koffeinmennyiség fele bennmarad a véráramban, így belerondíthat alvásunkba: valójában kb. 16-24 óra kell amíg a koffein teljesen kiürül a szervezetünkből. Tehát még a kedvenc reggeli kávénk is befolyásolhatja az esti alvásunk minőségét.

Rossz alvás? Fáradtság? Koncentrációs nehézség? Hogy kideríthessük, vajon a koffein-e a tettes, kísérletezzünk! Napról-napra vegyük vissza egy picivel a koffein adagunkat, és figyeljünk testünk jelzéseire. Ebben a blogbejegyzésben egy sportoló, étkezési tanácsadó hölgy osztja meg tapasztalatait arról, milyen az élet a kávé nélkül.

2. Burgonyafélék

Ide sorolható a burgonya, paradicsom, padlizsán, paprika, amelyek természetes rovarölő anyagot termelnek – ezek a glikoalkaloidok. Hatásosak a kártevők ellen, de sajnos mérgezők az emberi szervezetre is. Az acetilkolin-észteráz enzimet blokkolva akár a központi idegrendszert is túlzottan stimulálhatják az arra érzékenyeknél. A szorongásos tünettan csak egy volt a sok közül, amit a kutatók bizonyítottak. Az élelmiszeripari termékekben gyakran találkozhatunk ezekkel, például a krumpli keményítőjében, chiliporban, pirospaprikában, paradicsompürében, és a cayanne borsban, így ezek napi szinten tányérunkra kerülhetnek. Bizonyos idő elteltével a glicoalkoloidok akár fel is halmozódhatnak a szervezetünkben. A pszichiáter szerint ajánlatos legalább egy hétig kiiktatni ezeket az étrendünkből, így kiderülhet, vajon valamelyik szerepet játszik-e a tünetek kialakulásában.

3. Alkohol

Habár egy kis italtól gyorsan ellazulunk és könnyeben elalszunk, mégsem ez a legjobb módja a relaxálásnak: sok egyéb mellett az alvás minősége is zavart szenved. Minden egységnyi ital  (10 ml tiszta alkohol = 1 pohár sör = 1 dl bor = 3 cl tömény) átlagosan 2 órát vesz igénybe, amig kiürül a szervezetből. Ahogy ez megkezdődik, „kiürítési tünetek“ jelentkezhetnek: alvásunk nyugtalan, rosszat álmodunk és akár pánikrohamszerű tüneteket is tapasztalhatunk magukon. Ha szoktunk este inni alkoholt, próbáljuk meg fokozatosan csökkenteni a mennyiséget!

Arról, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hogyan járul hozzá testi és lelki egészségünkhöz, ebben a cikkünkben olvashatsz.

4. Erjesztett, savanyított és füstölt ételek

Az erjesztés folyamán hisztamin halmozódik fel az ételben. Ez egy olyan hormonunk, amely neurotranszmitterként működik és befolyásolja az emésztési, hormonális, kardiovaszkuláris és idegrendszeri folyamatainkat. Egyes esetekben hisztaminintolerancia is felléphet. Az arra érzékenyebb személyeknél a hisztamin akár szorongásos tüneteket és álmatlanságot is okozhat azáltal, hogy megnöveli az adrenalin szintet. Az adrenalin a pánikrohamok jellegzetes tüneteit is képes előidézni, mint heves szívdobogást, izzadást, szédülést.

5. Liszt, cukor és a finomított szénhidrátok

Narancslé, gyümölcsjoghurt, müzli – a népszerű reggelikombináció – finomított szénhidrátokból áll. Így a napunkat egy igazi cukorbombával indítjuk, hormonális láncreakciót kiváltva szervezetünkből.

És hogy mi minderre lehet hatással ez?

A hangulatunkra, energiaszintünkre, koncentrációnkra, és az étvágyunkra is.  A vércukorszint hirtelen megemelkedik, és inzulinreakciót vált ki, ami segít levinni az egekben lévő vércukrot. Emellett stresszhormon, azaz kortizol és adrenalin is termelődik.

Dr. Ede szerint legtanácsosabb fokozatosan elhagyni, vagy legalábbis minimálisra csökkenteni a finomított szénhidrátok fogyasztását a vércukorszint optimalizálása érdekében. Első körben legalább 2 hétre mondjunk le ezekről és nézzük meg, mi történik.

Egy kis odafigyeléssel és tudatossággal mindannyian bele tudunk avatkozni agyunk kémiai folyamataiba, pusztán az étkezésünkkel. Legyünk hát kellőképp figyelmesek, mert könnyebben megtalálhatjuk egészségügyi problémáink okozóit, mint gondolnánk. Ha pedig sikerül azonosítani egy összetevőt, akkor lehetőségünk nyílik ezeket „kordában tartani“. Talán ez lehet az első lépések egyike egészségünk megőrzése felé.

Via: Psychology Today

Képek itt, itt és itt