Örök igazság, hogy a stresszt nem kerülhetjük el – azért viszont mindig tehetünk, hogy hatékonyabban küzdjünk meg vele. A reziliencia, a személyiségünk rugalmas alkalmazkodóképessége fontos szerepet játszik ebben a küzdelemben: minél reziliensebbek vagyunk, annál gyorsabban térünk vissza az eredeti, nyugalmi állapotunkba a stresszhelyzetet követően. Lássuk, mit tehetünk ezért!

A pszichológiai immunrendszerünk tulajdonképpen hasonló alapokon működik, mint a biológiai; ahogy az utóbbi a vírusokkal való találkozás során edződik, az előbbi a nehézségekkel való megküzdés során válik egyre erősebbé. És ugyanúgy, ahogy a biológiai immunrendszerünket támogatjuk abban, hogy a lehető legjobban működjön (egészséges táplálkozással, testmozgással, esetleg megnövelt vitaminbevitellel), a pszichológiai immunrendszerünkért is sokat tehetünk azzal, hogy tudatosan fejlesztjük az önismeretünket és a megküzdési módjainkat.

Lélekedzés

A Virgina-i Egyetem klinikai pszichológusa, Meg Jay szerint nem szabad úgy tekintenünk a rezilienciára, mint egy olyan dologra, ami csak úgy „jön”. Jay, aki csaknem húsz éve kutat személyiségfejlődéssel kapcsolatos jelenségeket, úgy véli, a személyiség rugalmas alkalmazkodóképességének magas szintje sem jelenti azt, hogy a stresszhelyzet elmúltával egyszerűen „visszapattanunk” az eredeti állapotunkba, mint egy megfeszített, majd hirtelen elengedett rugó.

„Nem szabad alábecsülnünk azt a küzdelmet, amin azok mennek keresztül, akik valamilyen nehézséggel néznek szembe” – mondja Meg Jay.

„Azzal, ha csak vállon veregetjük őket, és azt mondjuk, ‘Igen, rossz volt, de nézd, milyen ügyesen talpra álltál belőle!’, azt éreztetjük, hogy ez egy egyszerű folyamat, holott nem. A megküzdés egy olyan harc, ami akár évekig is elhúzódhat.”

A szakértő azt vallja, hogy bár a reziliencia nem egy adott, velünk született képesség, nagyon sokat tehetünk azért, hogy tudatosan fejlesszük azt. Ehhez az alábbi nyolc lépést javasolja azoknak, akik szeretnének tenni a lelkük egészségéért, alkalmazkodóképességéért.

1. Ismerd fel, hogy a küzdelem igenis valódi.

„A szenvedésben nincs hierarchia” – írja A döntés című könyvében az amerikai terapeuta, Edith Eva Eger, aki a koncentrációs tábor túlélését követően gyakran szembesült azzal, hogy a segítségért hozzá forduló emberek úgy érzik, a problémájuk említésre sem méltó ahhoz viszonyítva, amit ő átélt.

Ugyanerre hívja fel a figyelmet Meg Jay is: mindannyian más-más nehézségekkel nézünk szembe életünk során, és nem érdemes összehasonlítgatni a történetünket másokéval.

Számunkra az a probléma jelenti a stressz forrását, amivel éppen szembenézünk, és amivel meg kell küzdenünk – még akkor is, ha léteznek a világon nehezebb élethelyzetek is.

2. Vedd észre, amiben máris reziliens voltál.

„Mindenki ment már keresztül valamilyen nehézségen, súlyossági faktortól függetlenül” – szögezi le Meg Jay. „Gondolj vissza életed három legnehezebb időszakára, és arra, hogyan vészelted át őket! Lehet, hogy a reziliencia máris jobban az életed része, mint ahogy gondolnád.”

3. Ne várd, hogy a helyzet majd magától megoldódik.

„A reziliens emberek általában az aktív megküzdést választják, ha problémával kerülnek szembe” – mondja Jay. „Ez persze nem azt jelenti, hogy egyik pillanatról a másikra megoldjuk majd a helyzetet, mégis érdemes a lehető legtöbb oldalról megvizsgálni azt, és aktívan keresni a megoldási lehetőségeket.”

4. Ismerd meg az erősségeidet, és ne félj használni őket.

A reziliens emberek tisztában vannak a legelőnyösebb tulajdonságaikkal, és azzal, hogyan lehetnek azok a segítségükre akkor, ha nehéz helyzetbe kerülnek. Ezek minden ember esetében mások; lehet az erősségünk a kiváló kommunikációs készség, vagy az átlag feletti problémamegoldó képességünk – a lényeg, hogy szánjunk időt az önismeretre, hogy tudjuk, mi a legerősebb oldalunk, és hogyan használhatjuk erőforrásként stresszhelyzet esetén.

5. Nem kell egyedül végigcsinálnod.

Az egyik legjobb bejósló faktora annak, hogy sikeresen talpra állunk egy nehéz helyzetet követően az, ha olyan emberek vesznek minket körül, akik támogatnak ebben. „A reziliens emberek nem félnek segítséget kérni” – mondja Meg Jay. „Fordulhatunk egy baráthoz, családtaghoz, de kérhetjük szakember támogatását is; bármerre indulunk, ne habozzunk megtenni ezt a lépést.”

6. Értékeld azokat, akik támogatnak – mindegy, hányan vannak.

A társas támasz nagyon fontos szerepet játszik a megküzdésben, de tény: nem áll mindannyiunknak a rendelkezésére egy egész szurkolótábor – és Meg Jay szerint ez jól is van így. „Van, aki számára két ember jelenti a támogató környezetet, akik elfogadással, szeretettel veszik körül, ha stresszhelyzetet él át, és van, akinél ez a szám lényegesen magasabb. Találjuk meg, mi az, ami nekünk a legmegfelelőbb; és ha úgy érezzük, több emberre van szükségünk, ne féljünk keresni.”

7. Találd meg, mi jelent számodra valódi kikapcsolódást!

„A reziliens emberek nem csupán a megküzdésben jók, hanem abban is, hogy tudják, időről időre szünetet kell tartaniuk” – mondja a szakértő.

Egy hobbi, ami fontos számunkra, vagy egy olyan tevékenység, amiben igazán el tudunk merülni, segíthet abban, hogy ne borítson el minket a stressz, ha olyan problémával nézünk szembe, amit nem tudunk egyik napról a másikra megoldani.

Olvasás, zenehallgatás, sport, akár egy baráti találkozó – választhatunk bármit, ami segít az egyensúly megőrzésében.

8. Gyakorold az önegyüttérzést, hogy meglásd, milyen erős vagy máris!

„Azt hiszem, néha elfelejtjük, hogy azáltal, hogy megküzdöttünk valamilyen nehézséggel, sokkal erősebbé váltunk” – vallja Meg Jay. „Hajlamosak vagyunk inkább a sérüléseinkre fókuszálni, ezért nem látjuk, mennyit fejlődtünk a megküzdés során.”

Az önegyüttérzés mindamellett, hogy felismerjük általa, ha segítségre, időre van szükségünk a gyógyuláshoz, abban is segít, hogy meglássuk, a stresszből, a nehéz helyzetekből is származhatnak előnyök – például a rezilienciánk magasabb foka. Ezzel, és a megerősödött pszichológiai immunrendszerünkkel pedig biztosan hatékonyabban nézünk majd szembe a következő stresszhelyzettel.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Fotó: itt és itt

Szólj hozzá!
Herendi Kata

Herendi Kata

Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.
Herendi Kata

Pin It on Pinterest