8 tipp, hogy a telefonod képernyője helyett a pillanatban maradj

Szerző: | 2016. 08. 06. |

Mindennap érezzük a késztetést, a sürgető vágyat… hogy előkapjuk a telefont a táskánkból vagy a zsebünkből. Mindig van valami kifogás, vagy indok: meg kell nézni az e-maileket, vagy azt a cuki macskás videót, amit a barátnőnk küldött, képbe kell kerülni a hírekkel, vagy le kell vadászni néhány Pokemont…

Partnerszelekció - másodpercek törtrésze alatt

Az új őrület tükrében különösen, de egyébként is érdemes figyelmet fordítanunk arra a megszállottságra, amellyel okostelefonunk kijelzőjét figyeljük. Ha benned is megfogalmazódott már a gondolat és az igény, hogy kevesebb időt tölts a monitorra meredve, de valahogy sehogy nem sikerül „lejönnöd” a kütyükről, érdemes tovább olvasnod – hoztunk néhány tippet, hogy sikerüljön célt érni.

Mindenki azt akarja

Ha megkérdeznék tőlünk, hogy a technológia és a kütyük, vagy az emberek fontosabbak számunkra, bizonyára a legtöbben határozottan azt válaszolnánk, hogy természetesen a prioritást a személyes kapcsolatok, a barátaink, családtagjaink kapják. De egy szempillantás alatt félbemarad a beszélgetés, hogy ellenőrizzük a pittyegő, csilingelő, csörömpölő stb. értesítésinket, hogy aztán adott esetben egy hosszabb böngészést indítsunk a főnökünktől kapott email témájában.

Ilyenkor – ha csak egy percre, vagy kettőre, de akkor is – megszakad a valódi kapcsolat. Elhanyagoljuk a jelenlévőket, nagyobb figyelmet fordítunk a kolléga vagy a főnök levelére, aki akkor nincs is jelen, vagy egy arcnélküli valakire, akivel éppen online játszunk, vagy egy ismerősre, akinek a profilképét lájkoljuk.

Az okostelefonokkal kapcsolatos jelenségekről korábbi cikkünkben olvashatsz.

Csak a Facebookon napi 86 percet tölt egy átlagos 18-49 év közötti, hazai felhasználó. Nem könnyű tehát változtatni: és ahhoz, hogy csökkentsük a „bűnözéssel” töltött órák és percek számát, sok-sok tudatosságra, kitartásra és bizony szabályokra van szükség. Lássuk, mit tehetünk, hogy a számunkra fontos személyek (beleértve önmagunkat is) a jövőben ne kerüljenek hátrányba egy Facebook értesítéssel, vagy egy sürgős címkével ellátott e-maillel szemben!

  1. Először is: legyünk magunkkal őszinték!

Akarunk egyáltalán kezdeni ezzel a problémával valamit? Az is elképzelhető, hogy elégedettek vagyunk azzal, ahogyan az időnket megosztjuk a telefon és az élet egyéb területei között. Bár a családtagok figyelmeztetései árulkodóak lehetnek, egyénileg kell meghoznunk a döntést, ha változtatni szeretnénk a telefonnal eltöltött idő mennyiségén.

  1. Ismerjük be, vétkeztünk!

Az első lépés, hogy megfogalmazzuk a problémát, és beismerjük magunknak, hogy „Túl sokat lógok a Facebookon”, „Néha a kütyük az elsők, és a család csak a második” vagy „Ezt az e-mailt valójában munkaidőn belül is ráértem volna megválaszolni”.

  1. Állítsunk fel előre szabályokat!

Például, ha összejövünk a rokonokkal egy ebédre, vagy bármilyen összejövetelre, csak képek, videók készítésére vesszük elő a telefonunkat. Nincs kivétel! Az ilyen szabályok – ha csak kis időre is – nemcsak felszabadítóak, de segítenek abban is, hogy értékeljük, át- és megéljük a pillanatokat.

  1. Készítsünk időbeosztást!

Olyat, amely a virtuális világban, és a számunkra fontos, és nagyon is valóságos személyekkel eltöltött időt élesen elkülöníti. Mi a reális számunkra? Mikor és mennyi időt szeretnénk tölteni a fontos személyekkel az életünkben, és mennyit a telefonunkkal, PC-vel, tablettel? Milyen lenne a jó egyensúly? Képzeld el, hogy egy kamera követ egész nap. Büszke lennél a látott arányra?

értékesítés_pszichológiája

  1. Vizsgáljuk meg az indítékainkat!

Gyakran kíváncsiságból, vagy gyors stimulációért fordulunk a kijelzőkhöz. Unatkozunk, vagy valami irritál minket, aggodalommal várunk egy like-ot vagy választ, közepesen idegesek vagyunk, ezért figyelemelterelés kell, illetve még számtalan okunk lehet a telefont választani.

Figyelemelterelés helyett érdemes tudatosan „koncentrálni” ezekre az impulzusokra és finom érzelmekre. Ha mindezt a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét állapotában tesszük, jobban megérthetjük, és ezáltal meg is haladhatjuk a szorongásainkat elfedő pótcselekvést – azaz a telefon céltalan nyomkodását.

Korábban mi is kipróbáltuk a mindfulness teázást, tapasztalatinkról bővebben olvashatsz a #SAJÁTÉLMÉNY rovatunk erről szóló cikkében.

  1. Tartsunk digitális böjtöt!

Ehhez nem muszáj hosszabb időszakra kivonulni a digitális világból (bár az se haszontalan: arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztünk akkor, amikor végigcsináltunk egy hét digitális böjtöt, itt olvashatsz bővebben). Nevezzünk ki egy napot (például a vasárnapot), amikor nem használjuk a kütyüket vagy a telefonunkat, hétköznap pedig válasszunk ki egy-egy rövidebb időszakot, vagy napszakot, (például este kilenctől reggel kilencig).

Bár csábító ébredés után rögtön a telefonért nyúlni, a híreket böngészni, ugyanannyira jó lehet, ha megengedjük elménknek, hogy szabadon élvezze a napot, a reggeli napfényt, egy pohár vizet vagy kávét.

Maria Shanina

  1. Állítsunk be tech-mentes zónákat!

Legyen néhány olyan cselekvés, vagy rituálé (például étkezések, randi, hálószoba), ahol nem használjuk a telefonunkat. Erről érdemes valamiféle egyezséget kötni a család többi tagjával, annak érdekében, hogy kölcsönös legyen az elhatározás. Mindannyian együtt vagyunk ebben a helyzetben – közösen találjuk ki a zónákat, böjtöket, és további alapelveket, amelyek egyúttal hozzájárulhatnak személyes kapcsolataink erősödéséhez is.

  1. Becsüljük meg, és figyeljünk oda…

…az olyan tevékenységekre, amelyekhez nem kell semmiféle technológia: lelki gyakorlatok, jóga, egy békés séta, meditáció. Ha közben nincs a kezünk ügyében a telefon, akkor az ilyen rituálék része lesz a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét, ami nagyon sokat segít a szellemi egyensúly megtalálásában és megtartásában.

Márky Ádámmal készített interjúinkban itt és itt, további relaxációval, meditációval és mindfulnesssel kapcsolatos tartalmat olvashatsz.

Via Psychology Today

Foto: itt




Szerző

Márki Anett Neszta
És ezt olvastad már?

Pin It on Pinterest

Share This