Mitől működik a jóga és miért olyan nehéz mellette elköteleződni? – A jóga tudománya című könyvet ajánljuk

Érezzük, lépten-nyomon halljuk, és amikor gyakorlunk, akkor a saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy jógázni NAGYON-NAGYON jó dolog. De valamiért csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk elköteleződni a rendszeres gyakorlás mellett. Miért van az, hogy a számtalan pozitív hatás ellenére újból és újból elveszítjük a kapcsolatot ezzel a csodálatos mozgás- és életformával? És mitől fosztjuk meg magunkat valójában akkor, amikor abbahagyjuk a rendszeres gyakorlást? Ezekre a kérdésekre keressük a választ A jóga tudománya című könyv, és a cikk szerzőjének sajátélménye nyomán. Rendhagyó könyvajánló.

„A jóga ilyen, folyamatosan változik vele a viszonyod” – írta válaszul nemrég egy ismerősöm, amikor arról panaszkodtam neki, hogy az utóbbi időben a korábbiakhoz képest jóval kevesebb időt és energiát szántam a jóga gyakorlására.

Az üzenetét olvasva nem tudtam mást csinálni, mint egyetértően bólogatni. Végiggondolva a jógával való kapcsolatom történetét, be kellett látnom, hogy a barátnőmnek tökéletesen igaza van: a jógát huzamosabb ideig sosem sikerült meggyökereztetnem a napi rutinomban.

Nekem a jóga…

Pedig rendszeresen jógázni egy más életminőség. Számomra legalábbis a jóga valami, amitől egész egyszerűen jobban érzem magam a bőrömben. Nem csak fizikálisan tesz rugalmassá és stabilabbá: a folyamatos gyakorlásnak köszönhetően a „jógaszőnyegen túli világban” is reziliensebb és határozottabb vagyok. Ilyenkor egészségesebben táplálkozom, jobban alszom, ellenben kevésbé szorongok, és/vagy stresszelek, miközben könnyebben tudom magam függetleníteni a folyamatosan hullámzó körülményektől. Összességében elégedettebb, fókuszáltabb és boldogabb vagyok.

Hosszan lehetne még sorolni a hangsúlyozottan szubjektív tapasztalatokon alapuló pozitívumokat, – köztük a rendkívül sok tanulsággal szolgáló önismereti vetület szépségeit – de ez a cikk most (elsősorban) nem ezekről az előnyökről szól. Hanem arról a kérdésről, hogy

ha valami ennyire jó hatással van az életünkre, akkor miért olyan nehéz a rendszeres gyakorlás mellett elköteleződni?

Ahogy egy korábbi cikkünkben már részletesen kifejtettük, sok oka lehet annak, ha a számunkra örömöt hozó, és a testi-lelki jóllétünkre pozitívan ható szokások mellett nem, vagy nehezen tudunk kitartani. Ugyanakkor a jógával kapcsolatban (szerintem) van egy másik komponens is, ami éket ver(het) a lábujja eléréséért küzdő kezdő, valamint a szuperhajlékony, szupertudatos és szuperkiegyensúlyozott haladók közé. Ez pedig a tudáskülönbség.

És itt nem az ászánák kivitelezése közötti különbségre gondolok, hanem arra a, ha úgy tetszik lexikális tudáskülönbségre, aminek birtokában talán tudatosabban tudunk vagy tudnánk gyakorolni.

Az élet sok más területére is igaz, hogy ha tudjuk, mit miért csinálunk, az motiváltabbá tesz minket. Ez szerintem a jógázással sincs másként: ha nemcsak érzem, de tudom és értem, hogy a mozdulatok, vagy a meditációval töltött percek hogyan, milyen élettani mechanizmusok mentén visznek közelebb egy egészségesebb és teljesebb élethez, az nem elvesz, hanem pont hogy hozzáad a gyakorlásom értékéhez, még inkább elmélyíti azt.

„Ne megérteni akard!”

Igen-igen, én is tudom, és a jóga kapcsán már sokszor hallottam (és eddig rendre el is fogadtam) azt az érvet, hogy a nyugati, racionális alapokon nyugvó gondolkodásmód ördögi spiráljából kivezető utat éppen az jelentené, ha el tudnánk engedni a megértéshez való görcsös ragaszkodást…

De mi van akkor, ha éppen ennek a lehetőségnek az eltartása miatt nem jutunk el addig, hogy kezdőként kitartsunk a rendszeres gyakorlás mellett?

Amikor tanácstalan kezdőként ott állunk a jógaszőnyegen, teljesen érthető, ha vannak kérdéseink, és azokra szeretnénk választ kapni. Sőt, továbbmegyek: szerintem az is teljesen rendben van, ha – több száz éves tradíció ide vagy oda – vannak kétségeink, és szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy egy tudományos szempontból is valid utat járunk.

Ahogy más helyzetekben, a jógával kapcsolatban sem kell beletörődnünk abba, hogy valami azért van úgy, „mert csak”, és attól, hogy egy számunkra „tökismeretlen” út elején járunk, jogunk van kérdéseket feltenni és kritikusan gondolkodni. Ez semmit sem vesz el ennek a csodálatos tradíciónak az értékéből, sőt – ahogy arra Ann Swanson, A jóga tudománya című könyve szerzője rámutat, pont hogy hozzátesz ahhoz.

Hogyan működik a jóga?

Az elme- és testtudomány oktató, jógaterapeuta szerző ebben az átfogó és komplex, de mégis nagyon könnyen követhető kötetben lényegében arra keresi a választ, hogy hogyan és miért működik a jóga az életet ilyen mértékben átformáló módon?

A szerző releváns kutatási eredményekre hivatkozva, az anatómiai és élettani összefüggések egyszerű magyarázatával segít megérteni a jóga életünk minden területére kiterjedő, pozitív hatását. Ezzel, ahogy a szerző fogalmaz, egyúttal demisztifikálja a jógát körüllengő titokzatos, és a laikusok számára talán éppen emiatt eleinte ijesztően homályos képet.

Pontról pontra, ászánáról ászánára ábrázolja a csont-, izom-, ideg-, endokrin- légző-, nyirok-, emésztő,- kiválasztó-, szaporító-, valamint szív- és érrendszerünkben bekövetkező változásokat.

Kidolgozott ábrákon és lényegre törő magyarázatokon, valamint a kezdőkben leggyakrabban felmerülő kérdéseken és válaszokon keresztül tárja fel, hogy a jóga miként alakítja jótékonyan az idegrendszer, a psziché és a test energiáit, és hogyan válhat az általános jóllét felé vezető utunkon nélkülözhetetlen társunkká.

Ahogy haladunk a könyvben, egyre tisztábban látjuk, hogy a jóga hogyan és miért jelenthet – tudományos szempontok mentén is – valid és komplex választ ebben az egyre bonyolultabb világban a nehézségeinkre, köztük olyan, az egészségünket leginkább fenyegető testi-lelki-mentális rendellenességekre, mint a depresszió, a szorongás, a kardiovaszkuláris betegségek, a légzőszervi, vagy az izom- és csontrendszeri rendellenességek.

A szerző a laikusok számára is jól követhetően vezeti le, hogy mitől és miért működhet kiegészítő gyógymódként, és az egészségünk megőrzése szempontjából is hatékony prevenciós eszközként a jóga. Kifejti, hogy mitől több ez mint egy mozgásforma, hogy aztán oldalról oldalra, a fizikai gyakorlás jótékony hatásaitól eljusson a spirituális vonatkozású tapasztalások és információk kitisztázásáig. A könyv olyan, sokakban motoszkáló kérdésekre ad választ, mint például:

• Hogyan működik a jógaterápia?
• Van-e tudományos bizonyíték a jóga olyan fogalmaira, mint a csakrák és prána?
• Mik azok a „sprituális állapotok” és mit mond azokról az idegtudomány?

Elmagyarázza, miért és milyen folyamatok révén válik a jóga a stressz kezelésének hatékony eszközévé, hogyan változtatja meg az agyműködésünket, milyen mechanizmusokon keresztül csökkenti a félelemérzetünket és növeli a rezilienciánkat, valamint a testtudatot, és hogyan lesz a rendszeres gyakorlása által jobb a memóriánk, a problémamegoldó- és koncentrálóképességünk.

A szerző emellett kitér a leggyakoribb tévhitekre is: a kérdések és válaszok fejezetben  többek között azt is kifejti, hogy miért nem kell félnünk attól, hogy „túl merevek”, vagy „túl öregek” vagyunk a jógához.

Nem megidézi, hanem elűzi a démonokat

„A jóga tudománya az a könyv, amit olvasni szerettem volna, amikor jógázni kezdtem” – írja előszavában a szerző. És valóban, ez a könyv a legfontosabb összefüggések felmutatása és a gyakorlás szempontjából esszenciális kérdések kitisztázása révén segít abban, hogy választ kapjunk mind közül a legfontosabb kérdésre: miért jógázom?

Ezt a könyvet éppen ezért nagyon jó szívvel ajánlom minden, a jógával még csak kokettáló kezdőnek, a gyakorlásban már előrébb járó, de a kitartáshoz plusz motivációra vágyó haladónak, és mindenekelőtt azoknak, akik azt gondolják, hogy a jógázás „egy nem egészséges, démontiszteletre rendelt mozgáskultúra”.

A tudomány jelen állása, és e sorok írójának tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a jóga pont hogy nem megidézi, hanem elűzi a démonjainkat.

Ahogy a szóban forgó könyvben is olvasható: „a jóga vagy a meditáció önmagában nem alkalmas arra, hogy egy komoly mentális problémát megoldjon, de hatékony eszköze a mentális és pszichológiai gondozásunknak” és rengeteget segíthet abban, hogy urai legyünk az életünknek. Ahogy Swanson összefoglalja: „a jóga segítségével ápolhatjuk azt a képességünket, hogy előítélet-mentes megfigyelői legyünk az állandó változásoknak, hogy ne azok irányítsák létünket”.

A jóga tudománya című könyvről itt találsz további információkat.